Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-10-25 / 245. szám

1940. október 25. PÉNTEK.

xxin. évfolyam. 245. szám.

Ara S fiHéi*

Megjelenik hétköznaponként délulán- Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128.

POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő :

ACSÁDY KÁROLY

Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint. Postabakarékpénztári csekkszámla : 49 368.

Hitler és Pétaig találkozója

“Rossz időben is bombázzák Londont a németek

A német vezér tegnap találkozott Franciaországban Pátaln tábornaggyal. Nagyjelentőségű megbeszélésük az „Európa az európaiaké“ irányzat megteremtését készíti elő.

A német főparancsnokság hözli: A brit szi • getek fölött uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt légi erőnk tevékenysége a szerdai napon csak a fegyveres felderítésre korlátozódott. A fegyveres felderítés során bombáztuk Londont és egy középangliai gyártelepet. Az éj folyamán nehéz harci gépek ismét megtámadták a brit fővárost. Igen sok bombát dobtak le. A tenge részeti tüzérség visszavert néhány ellenséges felfegyverzett hajót, amelyek az időjárást felhasználva a flandriai partokhoz próbáltak közeledni. Brit repülőgépek az október 24-ére virradó éjjel ismét berepültek a Birodalom területe fölé s támadást kíséreltek meg Berlin ellen. Csak néhány ellenséges gép érte el a birodalmi fővárost. Főkép gyujtőbombákat dobtak le a lakónegyedekre s az épületekben okoztak jelentéktelen kárt. Több helyen kisebb tűz keletkezett, ezeket azonban a biztonsági és segélyszolgálat s maga a lakosság gyors beavatkozással eloltotta. Egy helyen több gyártelepet ért találat. Mivel a gyár légelháritó szolgálata tevékenyen működött nem történt nagyobb kár. Egy német repülőgép elveszett. (MTI)

Az újabb köztisztviselői fizetések és nyugdijak

A kormány az új költségvetésben hatálytalanította az ismételt fizetéscsökkentéseket, illetve az alacsonyabb fizetési osztályokban 7 százalékkal emelik a fizetéseket.

Jóváteszik a nyugdíjasok sérelmeit is. Itt eddig háromféle kategória volt. Az elsőbe tartoztak azok, akiknek nyugdija az 1925 julius 1 előtti illetményeken alapult, a másodikba, akiké 1925 julius 1 és november l fizetéseken, a harmadikba pedig azok, akik 1925 november 1 és 1927 november Fi illetményények alapján mentek nyugdíjba. Ezentúl egységes lesz a nyugdij a tényleges szolgálatban élvezett illetmény alapján. A nyugdijakat négy százalékkal emelik.

A tisztviselői fizetések

Itt közöljük, hogy ezután melyik fizetési osztályban mennyi lesz az állami tisztviselők fizetése :

I. (miniszterelnök)

II. (miniszterek)

III. (államtitkárok)

IV. (osztályfőnökök)

V. (tanácsosok)

VI. (osztálytanácsosok)

2640 P

1760 „

1240 „

1.

fokozat:

970 „

2.

fokozat:

880 „

1.

fokozat:

740 „

2.

fokozat:

650 „

1.

fokozat:

555 „

VII. (titkárok)

V. (számv, igazgató)

2. 3. 1. 2. 3. 1. 2.

VI. (I. o. főtanácsos stb.) I.

2.

3.

VII. (ÍI. o. főtanácsos stb.) 1.

2.

3.

VIII. (irodáig., számtan, stb.) 1.

2.

3.

IX (ir.-főtiszt, sz.-vizsg.stb.) 1.

2.

3.

X. ir.-tiszt, sz. ellenőr stb,) 1.

2.

3.

XI. (irdasegédtiszt, adótiszt,

számtiszt stb.) 1.

2.

3.

A kezelőknél hét fokozat sabb fokozatban 154 pengő

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

fokozat:

sorozat:

fokozat:

fokozat:

sorozat:

fokozat:

fokozat:

502 „ 450 „ 400 „ 365 „ 330 „ 740 „ 650 „ 555 „ 502 „ 450 „ 400 „ 365 „ 330 „ 290 „ 270 „ 255 „ 230 „ 215 „ 200 „ 190 „ 180 „ 170 „

fokozat: 160 „ fokozat: 152 „ fokozat: 144 „

van. A legmaga- lesz a fizetés az

n.rLru-ir->.-LnLn ír* ~r~i-----------— *---—^ — - — -»

Faron, szénről,

a szegény ember tüzelőjéről, igen kevés szó esik, pedig egyre közelebb érnek a hideg téli napok. Kaptunk ugyan részletes kimutatást arról, hogy az ország meglévő fakészlete teljesen fedezi a szükségleteket, csak a szállítás körül vannak még nehézségek. A fakereskedői engedélyeket is felülvizsgálták. Csak épen arra a kérdésre nem kaptunk megnyugtató választ, lesz-e hát ezek után a télen fa, hozzáférhetnek e tüzelőhöz a szegény emberek milliós tömegei, akiknek nem állt módjukban már a nyáron behordatni pincéjükbe az egész téli fát és szenet ? Megnyugtatást, vigasztalást egyelőre csak az időjósoktól kapunk, akik azt jövendölik, hogy ez a tél igen barátságos és enyhe lesz. Mindenesetre nagyon örülünk ennek a biztatásnak is s bizonyára velünk örül sok millió szegény ember. Azonban megvall- juk őszintén, hogy bármilyen nagyra is be csüljük az időjóslás szép tudományát, örömünk sokkal háborítatlanabb lenne, ha a téli tüzelőről is szólnának biztató jövendölések.

Sőt nem is jövendölések kellenek ide, hanem szabatos beszámoló arról, hogy milyen intézkedések történtek eddig s történnek a to« vábbiakban a téli tüzelő biztosítására és főleg igazságos, zavartalan, zökkenőmestes elosztására. Lehetséges, hogy már mindez megtörtént s a lehető legjobban történt meg, de mégis jó lenne erről az érdekelt kisemberek tömegeit tájékoztatni, már csak azért is, hogy megnyugodjanak.

A jelek ugyanis, amiket látni lehet, nem valami megnyugtatók. Még csak október vége van, a lakások legnagyobb részében meg sem kezdődött a fűtés, a fakereskedők pincéi, udvarai máris majdnem mind üresek. Ki kell lesni, hogy mikor érkezik egy egy csonka szállítmány, ha szerezni akar belőle az ember 25 —50 kilói, mert órák, percek alatt szétkapkodják az egészet. Mi lesz itt — vetődik föl az emberben a kérdés — ha a tél, a hideg elől hátráló szegény emberek óriási tömege nem tud tovább hátrálni, nem bírja tovább a fagyoskodást és ellepi a boltokat, pincéket megvenni a maga 5—10, legjobb esetben 25 kiló tüzelőjét, mert többre nem telik egyszeregyszer ? Mi lesz itt akkor, ha már most is ilyen a helyzet ?

Gondoljuk meg, hogy ezek az emberek igazán csak akkor adnak ki tüzelőre pénzt, ha már végképen nem birják a hideget, mert szegényes éleiük anyagi takarója olyan keskeny, meg rövid, hogy, ha erre húzzák, amott látszanak ki alóla, ha amarra húzzák, itt maradnak meztelenen. De inkább elhúzzák a szájuk tói a falatot, hogy néha meleg szobában aludhassanak, talán nem is annyira a maguk, mint inkább a szegény embereknél bőven akadó gyerekek kedvéért. Mi lesz, ha ezek odasorakoznak a fás-üzletek elé és azt mondják nekik, mint már most is, jóval a tél előtt: nincs, nincs, üres a bolt!? Ha beszél velük az ember, érzi a szavaikból, hogy már előre félnek a téltől. Már előre fáznak — tehát kétszeresen szenvednek. Nem lenne okosabb nyíltan odaállni eléjük s megmondani : igy és igy van, igy és igy lesz?

Ha látnák, hogy törődnek velük, mindjárt ki - sebb lenne bennük a riadalom, a félelem. Amennyiben pedig valamilyen okból nem történtek, nem történhettek meg a biztositó intézkedések, még mindig nincs késő előkészülni. Fontos, hogy törődjünk a dologgal, ne engedjük, hogy a közömbös hallgatás mindig tovább tolja a kérdés megoldását, mert a közelgő tél előtt ennek a megoldása egyik legfontosabb

feladatunk. A hideg szenvedést okoz, — márpedig nem engedhetjük, hogy ezrek, tízezrek, százezrek külön szenvedés részesei legyenek azért, mert szegénynek születtek . . .