Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-15 / 236. szám
9 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. október 15. <3esti te Az ország kenyérellátásának biztosítása érdekében kormányrendelet jelent meg, amely szerint a Magyarországon működő valamennyi malomüzem búzából legfeljebb 30 százalék nulláslisztet vagy búzadarát őrölhet ki. Az uj lisztkiőrlési arány következtében a lisztarak is változnak. A búzadara es a null aslisz tek árát az Árellenőrzés Országos Kormányoiz- tosa mázsánként 1.63 pengővel felemeli, a korpa és a takarmánylisztét pedig 1 pengővel leszállítja. Tudvalévőén a földművelés- üo'vi minisztérium is rendeletet adott ki a kötelező burgonyakeverés tárgyában. Október 21- től kezdve 100 kg. liszt után számítva az egységes búzakenyérhez 25 kg., a barnakenyérhez 15 kg., a fehérsüteményhez pedig 5 kg. zúzott burgonyát kell felhasználni. A rozsom buzake- nyér készítésénél a felhasznait búzaliszthez 25 százalék, a rozsliszthez 10 százalék burgonyát kell keverni. * A hivatalos lap legközelebbi száma közli a faanyagkészleteknek a termelőnél zár alá vétele tárgyában kiadott kormányrendeletet. A rendeletben a minisztérium a fatermelőnél eddig is zár alatt lévő erdei- és fekete-fenyőn, egyéb fenyőrönkön, a kőrisrönkön es a lágy (fenyő) bányafáin felül zár alá veszi a íater- melőnél a gömbölyeg-fenyo-epületíat, a fenyőoszlopot és a fenyőpóznát, a szerhasábot (műhasábot) és a szerdorongot (műdorongot). A zár alá vétel kiterjed mind a már kitermelt, mind az ezután kitermelésre kerülő készletekre. Az a fatermelő, aki a zár alá helyezett göm- bölyeg-fenyőépületfa (12—24 cm. átmérővel) fenyőoszlop és fenyőpózna, szerhasáb (műhasáb) és szerdorong (műdorong) készletét vagy annak egyrészét a rendelet hatályba lépésekor már eladta,, vállalt kötelezettségének teljesítését felfüggeszteni és az ilyen kötelezettséget a rendelet hatálybalépésétől számított három nap alatt a földművelésügyi miniszternek bejelenteni köteles. A honvédség részére vállalt kötelezettséget szintén be kell jelenteni, az ilyen szállítást azonban felfüggeszteni nem szabad. ■wwiwijnrfcV) H hiilál®yfé tanulságai A következő levelet kaptuk : Tisztelettel kérem a tek. szerkesztőséget, hogv a Zalai Magyar Élet október 9-i számában megjelent »A halálautó tanulságai« e. cikkre az autós szempontjából válaszolhassak. Először a cikkíró tévedésben van azzal a bizonyos szabállyal, amely szerint keresztezésben csak 6 km-es sebességgel haladhat a já- rómu. A közlekedési kódex ezt mondja : »Egyik utcából a másikba való befordulásnái a sebesség 6 km.« A főútvonalon áthaladási elsőbbség van, amely azt jelenti, hogy amely járómű vezetője nem lát akadályt, szabadon mehet a megengedett 40 km-es sebességgel, ha a főútvonalról nem tér le. (Arról a 40 km- es száguldásról pedig nem is kívánok mást írni. mint kérdezzen meg egy autóst, hol kezdődik a száguldás.) _ Kérdem a cikkírót, miért mindig az autó a hibás ? A bérkocsi kocsisa közismerten beteges ember volt. Annyira, hogy jobbra-balra sem tudott tekinteni és aligha tudta azt, hogy van fő- es mellékutca. Hajnalban csendrendelet miatt az autó nem tülköl és ő figyelembe sem vette az elsőbbségi jogot, hanem a kötelező óvatosság nélkül szabálytalanul kihajtott. J anuja volt az esetnek a rendőr, aki a járdáról mind a két járművet látta, de egyiknek sem intett alljt. A gépkocsi ennek tudatában persze nem is lassított, És a porról se beszéljünk mert ahol nincs, ott nem is lehet port verni! A tanulság tehát az, hogy járművet csak ép testű és szellemű egyén vezessen. Ha ez így lett volna, állítom, hogy nem lett volna szerencsétlenség. Kérem a tek. szerkesztőséget, hogy soraimnak b. lapjukban helyt adni szíveskedjék és maradtam tisztelettel : Cliorniízer Ede. olaj! eiaj! 6laj! Apró göcseji községek na^y reményei Kútfej kisközség népe néhány napja csodálkozva nézi a fej efölött valóban »tornyosuló« szenzációt, a Maort embereinek lázas tevékenységét. Az amerikai olajkutató társaság ugyanis Tornyiszentmiklós környékén abbahagyta fúrásait és működésének területét Lovászi és Kútfej tájékára tette át. Már a harmadik fúrótorony ágaskodik az égnek, hogy segítségével épen ellenkező irányban, a föld gyomra felé kutakodjék a kíváncsi és mohó ember. Az új világ folyékony aranyát, az olajat szimatolják a szelíd lankák, az igazi göcseji hepehupák alatt. A tájnak, szakértők szerint, minden geológiai adottsága megvan ahoz, hogy a kísérleteket teljes siker koronázza. A földburok nem vulkánikus eredetű, az ősrégi tengerek nyomában bőven képződhetett olaj az elmúlt évezredek során. Most, amikor oly lázas hajsza folyik az egész világon a motorokat mozgató olaj után, a magyar nemzetgazdaságban fölmérhetetlen értéket jelent egv-egy gazdag olajmedence. Feltárása minden áldozatot megérdemel. Felvitte Isten Kutfej dolgát. Kútfej lakossága azonban ilyen magasabb szempontokkal mitsem törődik, csak azt látják itt, csak annyit tudnak, Hogy a Maort emberei pénzt visznek, amerre járnak. Jól kereső mérnökök és fúrómesterek telepszenek le a házakban, semmi se drága nekik, szóval el sem keil menni a gazdáknak a vásárokra, ott helyben soha nem remélt árat kapnak terményeikért. A falusi szobácskák megtelnek albérlőkkel, a munkanélküliek álláshoz jutnak, szóval aránylag nagy bőség van a régi szegénységhez képest. Utak épülnek minden irányban s az utakon fürge gépkocsik futká- roznak éjjel-nappal. Sokhelyütt felcsendül a rádió soha nem hallott hangja s a szántó vető nép előtt új világ tárulkozik ki. Kerettyétől Lispén, Szentadorjánon, Szécsiszigeíen keresztül áramlik a nagy lehetőség Lovászi és Kutfej felé. Kutfej rohamos fejlődésnek indul, boltok nyílnak, fűszeres, mészáros készül tanyát ütni és a kisiparosok, a cipész, meg szabó is műhelyalapításon törik a fejüket. »Keveset tojnak a tikok«. Beszélgettünk erről egy öreg kutfeji földművessel, aki épen mészáros fiának keresett alkalmas üzlethelyiséget. — írtam a fiamnak, — mondja, — jöjjön haza Pestről. Nyithat már itthon is boltot, megnősülhet, a maga ura lehet, végre nem kell idegenben szolgálnia. Azt írta vissza, hogy jön szíves-örömest, hozza a szerszámait is, csak nézzünk valami mészárszéknek való helyiség után. Csakhogy hirtelen nagy ára lett itt még a legkisebb putrinak is, mert, tetszik tudni, mindenki önálló akar most itt lenni. Egy falubéli öreg nénit is megszólítottunk. — Van-e ára a tojásnak, nagymama ? ' — Ára volna, csak tojás nincs, — panaszolja. — Épen mostanában tojnak keveset ezek a büdös tikok, amikor nem tudtunk mit csinálni a tojással, akkor szakajtószám hevert a kamarában. Most, hogy elvinnék jó pénzért, alig, hogy épen van belőle. Uj utak épülnek. Hát valahogy így beszél erre mindenki. Az egész falu kétszeresen tragikusnak látja az idei rossz termést, nemcsak azt sajnálják, hogy nagyon kevés termett, de azt is, hogy épen most termett kevés, amikor mindent jól el lehetne adni. Csak az vigasztalja őket, hogy száz—százötven férfiember talál majd munkát az olajkutak körül. A napszám igen nagyra nőtt, senki sem akar mezőgazdasági munkával foglalkozni, mert hiszen ezzel mégsem lehet »annyit« keresni. Tornyiszentmiklós jegyzője a földmérő geológusokkal kvaterkázik. Tőle tudjuk meg, hogy a Maort nagyszabású makadám-út építését tervezi. Ez is sok munkásnak fog kenyeret adni. Körülbelül 12—15 kilométert köveznek ki, hogy az olaj szállítása könnyebbé váljék. Hatalmas önérzet támadt. Az egész vidéket mintha villamos áram járná át. Élni akarnak, az elmúlt álmos évtizedek, sőt évszázadok mulasztásait akarják hirtelen pótolni. Mindenkinek terve van s hallottam öregeket, akik fejcsóválva kritizálták a vasutat, hogy ilyen messze elkerülte őket. Igen, épen «őket«, kutfejieket, akik nem ám akármiféle népek. Nekik olajuk van, órájuk úgy kell tekinteni, kérem. Olajuk, amije még annak a hatalmas Pestnek sincsen. Körülbelül ezt érzem ki minden szavukból, sőt már a tekintetükből is. Adja Isten, hogy a göcseji végeken a nagy remények valóra váljanak. Mert hiszen ez nemcsak Kutfej, Lovászi és a többi apró falucskák érdeke, hanem az egész nemzeté, amely az olaj-önellátással igen nagyot lépne a gazdasági boldogulás útján. És örök dicsősége volna Zalának, hogy épen itt sikerült ez is, ezen a drága földön, ahol a hegyek a legjobb bort termik, a földek az alumínium anyagát adják és még a föld mélye is tartogat számunkra becses ajándékot, (a) Jvlapirenden a balkáni kérdés Az olasz közvélemény érdeklődése a legutóbbi napok eseményei folytán egyre inkább a balkáni és közelkeleti problémák felé fordid. Az egyre élénkülő egyiptomi hadműveletek mellett a sajtó főként a következő kérdések iránt érdeklődik: 1. A német csapatok megérkezése Romániába ; 2. az angol-román viszony kiéleződése ; 3. Görögország és Törökország magatartása. A Stampa hosszabb jelentésében a balkáni helyzetet igen feszültnek minősíti. Az angol propaganda még nem adta fel a harcot a Bal- kánon és igyekszik zavart kelteni. Ezt a célt röpcédulák osztogatásával igyekeznek elérni. A Szófiából érkező jelentések szerint a hely- zet egyáltalán nem tiszta, Jugoszlávia bizonyról*1!? maSatartása, Görögország ellenséges és iöiökorszag kétes politikája igen bonyolulttá teszi a helyzetet. Ugyanekkor Törökország kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a Szovjetorosz- országgal való megegyezésre, de eddigi kísérletei nem vezettek eredményre. Közben az angol-román viszony állandóan rosszabbodik és a diplomáciai kapcsolatok megszakítása igen rövid idő kérdése. Jugoszlávia uj helyzet előtt A »Basler Nachrichten«-ben közölt belgrádi levél a legutóbbi helyzet belpolitikai hatásairól szól. A brenneri találkozóval, a német csapatok előrehatolásával egészen az orosz és a bolgár határig és Mussolini szemléjével az olasz északi hadsereg fölött — Jugoszlávia számára új helyzet támadt. (MTI) 1 , ~ / I
