Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-12 / 234. szám
ZAL’AMEGYEi UÍÍS.Mt 3 1940. október 12. érdekesebb dolgokkal s megyénk akkori történetének eddig még ki nem bányászott kincsesháza. Majd egy pár dolgot nemsokára elmondok belőle. Szilv a látogatás alatt naplót is vezetett, aminek töredékei szintén a szombathelyi püspöki levéltárban találhatok. Olvashatjuk benne, hogv mennyire észrevette a hiányokat s akkor mindjárt tervbevette az ói plébánia alapításokat. A megye déli részén a régi 16 plébánia mellé 10 újat jegyzett elő s később az egész nyugat-zalai 27 régi plébánia mellé 15 újat tervezett. Sajnos tervéből — életében — csak kettő valósult megj Rédics és Nagylengyel. A többi megvalósulása — egv kivételével — eltolódott a XX. századig s éppen a közelmúltban valósították meg a nagy püspök 150 éves álmát. De a hívek más dolgainak hiányát is észrevette. A sok közül csak egyet említek — a jó vendeket. »Szivének nem kicsiny fájdalmával azt tapasztalta — olvassuk egy régi írásban — hogy annak a nemzetségnek (t. i. a vendeknek') a maga nyelvén semmi könyve nincsen és hogv ezen fogyatkozás miatt sem az Írást és olvasást, sem a hitbeli szükséges dolgokat, úgy mint illik, meg nem tanulhatja, ha csak más nyelven nem tanulja. .. Főpásztori szokott buzgóságától felindíttatván.. . rendeléseket tett, hogy a legszükségesebb könyvek, úgymint az Ábécések, a Katekizmusok, a vasárnapi és ünnepnapi szent evangéliumok, az imadságos könyvek, értelmes férfiaktól arra a nyelvre fordíttassanak, az ő püspöki költségével kinyomattassanak és annak a szegény nepnek ingyen kiosztassanak...« (SzegedyPál: A jó pásztor... stb. V. ö. Géfin: i. m. I. 43.1 Persze, a hívek is mindjárt észrevették' a püspök szándékát és nagy érdeklődését. Nem is késtek ezt az érdeklődést még fokozni. Egyik levelet a másik után kapja a buzgó püspök, amelyekben a hívek ilyeneket írnak: Miután tudomásukra jutott, hogy az Excellenciás (püspöki űr minden munkáját és fáradságát arra helyezi, hogy a hívek lelki üdvét, mint Istentől küldött pásztor, előmozdítsa; Bisztrice, Siske (Sisekszer), Ternye (TüskeszerV és Cse- rencsoc (Cserföld) lakói kérve kérik, hogv Cserencsócra rendeljen plébánost, ki lelkűket az Isten igéjével és saját példájával tanítsa s nekik a szentségeket kiszolgáltassa... Mindvalamennyi között legszebb a becsvölgyiek levele. Becsvölgye általában a mai szegek gyűjtőneve volt akkor. Megható kedvesen kezdik a levelet: »Szivünk nagy fájdalmával kény telenittetünk Nagymeltoságú Kegyelmes Urunk Excellenciád elébe a mi kérésünket terjesztenünk.« Azután elpanaszolják, hogy a mi- leji plébános és templom, ahova ők tartoznak', tőlük messze van s igy szentmisét nem igen tudnak hallgatni. De Paisszegen a .boldogult nemzetes Pais Farkas viceszolgabiró úr egy kis fakápolnát épített, ami azonban most már romlott. Mivel pedig Paisszegen csak két ház a katolikus s a kápolna is alkalmatlan helyen, egv csapszék mellett van, engedné meg a püspök úr, hogv falujukba vihetnék át (Kislengyelbe Mégis legjobb lenne »petrikereszt- úri helységbe egy tisztelendő plébános urat adni... Mert széli és távol lakunk' egymástól... és a plébánostól... s meghal a beteg ember gyónás nélkül, ki is pedig igen kívánkoznék meggyónni.. . noha tisztelendő plébános urunk igen is szerény és szorgalmas azon betegeknek meglátogatásában ... Habár mindé z ideig a tisztelendő plébános urunknak karcot nem fizettünk, (mégis most) minden különb' son, kenyéren levő személy fogna adni a plébános urunknak huszonöt pénzeket, a mesternek pedig két garast.« Végül mégegyszer »orca leborulva« kérik a római chatolica hiten levő becsvölgyeiek a főpásztort kérésük meghallgatására. (E két levél is a szombathelyi püspöki lvt-ban Szily naplója c. iratkötegben) Szily meg is hallgatta őket. Azonban a tíz keserves esztendő (1780—1790) sok mindent elvitt. Azután a szombathelyi székesegyház építése foglalta le idejét és pénzét s ezt be sem fejezve itthagyta a nagy püspök a múlandóság világát... ... És a jó petrikeresztúriak' csak 150 év múlva, 1930-ban kaptak" tisztelendő plébános jutat. __ Egyed Ferenc. Kn eipp emlékének1 »Elsősorban az egészséges, tápláló és frissítő reggeli szolgálja leginkább az emberiség javát« hangoztatta Kneipp mindig újra és újra előadásai alkalmával a zsúfolt termek közönsége előtt. Ezt ismételgette folyvást az egészséges és természetes életmód hirdetője és tanítómestere, a mi nagy Kneippünk. A reggelihez, mondotta, tápláló és erőteljes kenyér kell, amely héjastól megőrölt kenyérmagból sült melyben annak minden zamatja és íze benne van. De ezt a kenyeret egészséges és ízletes itallal együtt kell fogyasztanunk? Ez is kenyérmagvakból készüljön! És pedig hámozatlan, teljes keményítőtartalmukkal, egészséges, ízletes és édes malátává változott árpaszemekből, melyeket héjastól duzzasztottak, pörköltek, szép aranyosbarnára pirítottak és amelyeket még karamelhzáltak, zamatosí- tottak és impregnáltak is. Ez az ital a Kneipp maláta kávé, melyet Kneipp maga adott élete művének legszebb koronájaként az emberiségnek. Ez a mi második folyékony kenyerünk, jóízű egészséges és erőt adó kenyér a kávéscsészében. Százezren hallották őt annakidején. Az emberek milliói követik ma az ő tanításait és isszák az ő híres Kneipp malátakávé -jót. Es pedig nemcsak reggelire1 í
