Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-28 / 296. szám

4 ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1940. december 28. lük tovább a kérdést. — Nehéz is, meg jé is, — hangzik a székely válasz. Elisabetha királyné igen ha­tározott, de hozzáértő, jé háziasszonyom volt. Maga is művésze a konyhai tudományok­nak. Lakosztályában szépen berendezett, kü­lön konyhája volt és a maga komponálta recepteket ott szokta kipróbálni. Ha azután nagyon kedves vendége jött, azokból az éte­lekből kellett tálalnom, amelyeknek recept­jét a királyné készítette. — Kedves mester — vágunk közbe — egy őszinte szét : milyenek voltak a királyné tervezte ételek ? A székely szakácsművész meglepődik. — Említettem már, hogy a királyné a kony­hai teendőket művészi módon gyakorolta. Bár neki a rizsfélék kedvencei, mégis legjobban a tojásrántottát készítette. Még nem talál­koztam emberrel, aki a tojásrántottát ügy tudta volna csinálni, mint Elisabetha görög királyné. Ö különben akár azt, akár egyebet készített, velem meg szokta kóstoltatni és véleményt kért. Azt most utólag is merem mondani : jó keze van. Beszélgetésünk további során rendre ke­rülnek elő a vaskos, folio alakú könyvek, amelybe napról-napra francia nyelven be­írták, mi lesz a királyi udvar ebédje. És Elisabetha királyné, jó háziasszonyhoz illően előre átnézte az étlap-tervezeteket és elvé­gezte a szükséges javításokat. Érdekes : leggyakrabban fordul elő a ve­gyes sült és a gyümölcs. És, ha Károly, a román exkirály vendége volt, akkor nem hi­ányzott az étlapról az úgynevezett gaspagó, az a 16 féle zöldségből és faolajbóí készí­tett saláta. Különben Károly király nővére, a mostani szerb király anyja,, csakúgy, mint a volt román király, csak a nehéz ételeket fogyasztották : Elisabetha királyné pedig gyakran csak teát vacsorázott. Hosszan, sokat beszélgettünk még a ro­mán királyi udvar életéről. Rendre kerül­nek elő a kitüntetések, emlékek, az ural­kodó elismerésének beszédes emlékei, amely- lyel a vállalt kötelességet becsülettel, szé­kely módra teljesítő fiút még ellenségeink is kitüntették. Ö azonban nem érezte magát Í ól az idegen királyi palotában, a francia onyha remekei, jóléte, fejedelmi gazdag­sága között. Székely szíve liúzta-húzta visz- sza a patakparti kis székely faluba. És most kis tehénkéjével munkálja a ki'enc holdnyi sovány birtokot, nevelőanyja, a szelíd, jó asszonv pedig a mezőről hazavárja székely gulyással, a nyárról eltelt szamócával, er­délyi kaláccsal ... 1 A székely föld ellenállhatatlanul hívja fi­ait ! P. Kiss Elemér. Havi 55 márkát küldhetnek haza a németországi magyar munkások Németországban most ismertették azokat a módozatokat, amelyek szerint a magyar munkások megtakarított keresetüket haza- küldhetik. Az előírás szerint havonta 55 márka küldhető haza. A magyar munkások meg­takarított pénzüket munkaadójuk útján küld­hetik, az átutaláshoz külön engedély nem kell. A hazautazásnál a munkások csak 10 németbirodalmi márka érmét vihetnek ma­gukkal. A többletet feltétlenül elkobozzák. Az átutalási előírásokat pontosan be kell tar­tani, mert csak így biztosítható, hogy7 az át­utalt összeg rendeltetési helyére jut. A városi bizottságok 152 százalékos pótadót javasolnak I94l-re Jakabffy Antal a városban árusító nagygazdaságok megadóztatását kívánja helypénz címén Zalaegerszeg megyei város pénzügyi és j jogügyi bizottsága a legközelebbi városi ren- ! des közgyűlés tárgyainak előkészítése végett pénteken délután Telman Sándor dr. bizott­sági elnök vezetésével ülést tartott. A bizottság a polgármester előterjesztése alapján javaslatot tesz a közgyűlésnek, hogy Lendvay Lajos dr. közigazgatási tanácsost a főjegyző akadalyoztatása esetén a polgármes­terhelyettesi, valamint a községbírói teen­dőkkel bízza meg. Elfogadásra ajánlják a polgármesternek az 1940. évi Nép- és Családvédelmi munka ter­vét. Ambrus Lajos dr. kórházi segédorvos­nak hat hónapi fizetésnélküli szabadság en­gedélyezését, özv. Puhr Edéné nyugdíj, Szőke Ferenc városi parkőrnek családi bérrendszer megállapítását javasolják. Puhrné havi nyug­díja 42.52, neveltetési járuléka 8.46, iakás- bére 6.80 pengő, Szőke Ferencnek pedig családtagonként 5 pengő jár. Felesége és 5 kiskorú gyermeke van. Javasolja a bizott­ság, hogy Brenn Zoltán ny. I. o. aljegyző­nek, Krausz József ny. II. o. pénztárosnak. Wassermann Frigyesné ny. árvaszéki ikta­tónak és Tánczos Lajosné, díjnok özvegyé­nek kegydíját továbbra is adják meg. A házi szemét kihordásáról szóló városi sza­bályrendelet módosítása tárgyában beterjesz­tett javaslat elfogadását nem ajánlja a bi­zottság. Mohos József dr. számvevőségi főtanácsos ismertette a különféle városi alapok 1939. évi zárszámadásait. A város háztartási alap­jánál a tiszta maradvány 33.457 P 44 L, a vil­lamos mű tiszta nyeresége 1203 pengő. A számadásokat tudomásul vették s elfoga­dásra ajánlják a közgyűlésnek. A város 1941. évi költségelőirányzatával nem foglalkoztak részletesen. A hely pénzek­hez Jakabffy Antal szólott. FERENCJQZSEF ' V ' rr • - /r KESERUVIZ A kistermelőktől — mondotta, — megkívánja a város a helypénzft- I zeíést, a nagygazdaságok azonban, amelyek tejért s más terményekért ezreket visznek ki ä városból, sem­mit sem fizetnek. Ezekre is vagy heíypénzt, vagy valamiféle adót kel­lene kivetni. i Jakabffy felszólalása általános helyesléssel \ találkozott, annyival is inkább, mert Jakab­I ffy a saját megadóztatását is kívánta fel­szólalásával, vitéz Tamásy István dr. pol­gármester pedig felkérte Jakabffyt, hogy a rendes közgyűlés elé terjesszen elő erre v«- j natkozóan írásban indítványt. I A polgármester ezután néhány megjegy­zést fűzött a költségelőirányzathoz. Megma- j gyarázta, bogy a folyó évi költségvetéshez i viszonyítottan azért emelkedtek egyes ki- I adási tételek, mert kormányrendelet értel- j mében emeini kellett a tisztviselők iizeté- j sét és a nyugdíjakat, jöttek azután olyan ki- i adások, amelyek eddig nem szerepeltek a I költségvetésben, mint például a légoltalom* majd a hitelügyeknél a tőke- és kamattör­lesztések is megváltoztak. A bevételi csök­kenéseknél figyelembe kell venni a kataszt­rofálisan rossz bortermést, aminek következ­tében a bor után 50 százalékkal kevesebb bevételre számíthatunk, a hústalan napok révén pedig szintén kevesebb bevételhez jut a város. A költségvetést nem állíthatták te­hát össze optimisztikusan, meri arra is kell számítani, hogy az 1941. év sem a ren­des keretek között fog lefolyni. A rendkí- yüjiségek idejét éljük. Minden körülményre tekintettel vol­tak a költségvetés összeállításánál és, hogy nagy meglepetések ne érhes­senek bennünket, a pótadót 152 százalékban kellett előirányozni. Számítani lehet azonban arra, hogy a kor­mányzat kiegyenlítő alap létesítésével eny­hít a súlyos helyzeten, amit nemcsak mi érezünk, de érez műiden város. Czobor Mátyás szerint a ba jokon hosszabb- lejáratú kölcsön felvételével lehetne segíteni. A költségelőirányzatot az előterjesztés alap­ján javasolja elfogadásra a bizottság. Javasolja végül a bizottság, hogy a M. kir. Kereskedelmi Hivatal részére a régi város­háza I. emeletén két helyiséget havi 60 P bérért adja bérbe a közgyűlés. Kosaras naptárak aégnyomással, leg­olcsóbban a Zrinyi rt. nyomdájában rendelhetők. KÜL-ÉS BELFÖLDI szövetek, kalapok, flanellingek, gyapjú pulloverok, sálak, nyakkendők igen nagy válasz- tokban Tóth-nál

Next

/
Oldalképek
Tartalom