Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-19 / 290. szám
•) KÜL ÉS BELFÖLDI szövetek, kalapok, flanellingek, gyapju- pulloverok, sálak, nyakkendők igen nagy * á I » « fiákban Tóth-nál feltűnően kis számban élnek a zsidók. Érdekes. hogy Ugocsa 22.000 lakosa közül 2 »ezer a zsidó, vagyis ugyanannyi, mint a 145 »ezer lakosú Csíkban, míg a 125.000 lakost számláló Háromszék, valamint a 1J3.000 lakosú Udvarhely megyékben csak 1000—1000 zsidót talál a statisztika összeállítója. Uj magyar bolt Dr. Simon Mihály. A Zalamegyei Újság egyik számában egy rövid hír jelent meg. Sok ember figyelmét elkerülte, de biztosan akadtak olyanok is. j akik nagy örömmel olvasták és lelkűkben megcsillant annak a szebb magyar jövőnek a fénye, amelyről eddig annyit beszéltünk, csak beszéltünk, de amiért még olyan keveset tettünk. Martin Ernőné, Zalaegerszeg egyik közszeretetben álló asszonya, aktív tanár felesége.. üzletet nyitott. Nem azért, hogy »főnöknő« lehessen, hanem azért, hogy megmutassa. hogy a keresztény magyar úriasz- ] szony nemcsak a családban, a társaságban, j hanem a pult mellett is megállja a helvét I s hogy tud dolgozni. Nem tartotta vissza a beteges gőg, az a régi. idegenek által táplált, a magyarságot majdnem koldusbotra juttató előítélet, hogy »csak az az igazi úriasszony, aki délig alszik, akkor kutyával, kifestett ábrázattal végigsétál az utcán s a délutánja kártyával, pletykával kezdődik és végződik s akinek sem a gyerek, sem a munka nem kell. Nem fél attól, hogy társadalmilag kisebb tesz azzal, ha »boltos« lesz és vevőket szolgál ki s hogy ő is lesüllyed azok közé, akikkel még egyes »urak« vagy »úrinők« nem akarnak testvéri kezet fogni. Tudja azt. hogy minden munka, amelyet becsületesen végzünk. a nemzet életében nagy érték és a legtöbb ember nem tehet arról, hogy nem ezer holdas földbirtokosnak, vagy miniszternek, hanem csak becsületes munkásnak született. Minden nemzetnek, ha a népek harcában meg akarja áliani a helyét, arra kelt törekednie, hogy minél több független, tehát olyan egyed e legyen, akinek mindennapi kenyere nem függ a kis fixtől, a kis nyugdíjtól. Szükség van azokra, akik az állami gépezetet »olajozzák«, tehát becsületes adófizetőkre, de szükség van olyan exiszlenciakra is, akik abban az esetben, ha az állam egy része idegen uralom alá kerül, mint független egyének, ott is bátran küzdhetriek nemzetük szebb és jobb jövőjéért. A történelmi Haza szétdarabolása után láttuk, hogy az államtól vagy a közül etektől eltartott tisztviselői kar vagy a csonka hazába menekült, vagy behódolt. A behódoltak közül sokan rosszabbak voltak a magyarság szempontjából, mint az új urak. Ellenben a független eleinek : a papok, keresztény magyar kereskedők és iparosok, földművesek és munkások nagy része bátZ A! j A i\ í Ev ó V lü'! U .1S A G 1940. december 10. ran kiállt a nagy magyar gondo'at mellett. Az új magyar bob tulajdonosa tudja ezt is. Tudja, hogy a pult mellé állni egy Iánál- feleségének nem szégyen, meri a boltosnak. az iparosnak a becsületes munkája ép olyan érték a nemzet szempontjából, mint a hivatalnoké. Minden régi és új magyar holtot, minden régi és új magyar kereskedőt őszinte szeretettéi és komoly támogatással kell fogadnia minden magyarnak. Olyan szeretettel. araek a hibákat is elnézi, mert hiszen az önálló magyar kereskedelem még gyerekkorát éli, tehát hibái is vannak s így ne gánesoskodó, mostoha szívből jöjjön a szeretetünk. De különös tisztelettel kell üdvözölnünk az új bolt bátor boltosát, aki a legnehezebb időben, amikor az anyag beszerzése léiméin zebb s amikor az ilyen vállalkozás a legnagyobb kockázattal jár, állt a jmlt rnedé és ezzel megragadta a „sok magyar kereskedő és iparos kezét és megmutatta azt az Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi • iághirü PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE ntűixaki waskereskedöné! Zalaegerszeg Telefont 54. utat, amelyen elérhetjük nagy álmunkat : a régi és minden tekintetbén független Hazánk fel iá m ad ását. Hogyan kell szólítani mm iskolában az oktatószemélyzetet A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Hivatalos Lapban rendeletét teli: közzé, amelyben a tanárok és tanítok isko'ai megszólítását szabályozza. A rendelet íg\ szól : — Az isko'ai nevelő- és oktatómunka azr követeli, hogs mindéi, zavaró körülménytől mentesítsük. Mivel arról értesültem, hog\ az utóbbi időben az iskolákban az oktató tanárok és tanítók különféle rangjelző Nagyságos. Méltósákos, Kegyelmes — címeket követeinek s a tanulók ily megszólítással élnek, a jövőre nézve elrendelem, hogy a tanulók a férfioktatókat : igazgató úr. tanár úr. tanító úr, férjes nőket : tanárnő aszszouy. tanítónő as-zom, hajádonokat pedig: tanár- es tanítónőkisasszony néven szólítsák. Megengedem ezenfelül azi. hogy az oktatók bácsi, néni, — tanító bácsi, tanító néni megszólításra engedélyt adjanak. A fenti megszólításokon kívül az iskolákban minden más megszólítás követelése, vagy elfogadása tilos. Erről a rendeletről az igazgatók oktassák ki a tanulókat. A rendele! következő részében a yiinisz- ter felkéri az /egyházi főhatóságokat, hogy a vezetésük alatt álló iskolákban hasonló- képen intézkedjenek. A kettes halálos gázolásért 8000 pengőre Ítélték Nemes Vince grófot A veszprémi törvényszék kedden tárgyalta a gróf Nemes Vince által okozott halálos autószerencsétlenség ügyét. A tárgyalás megnyitása, illetve a vádirat felolvasása után Nemes Vince gróf beismerte, hogy a kérdéses alkalommal, amikor Ábrahámhegyről Budapest felé haladt, dacára az éles kanyarnak és az ott elhelyezett jelzőtáblának, hathengeres Alfa-Borneo autóját a megengedett sebességnél gyorsabban vezette és a ba- í latonfüredi útelágazásnál belerohant Kenyeres Ferenc bérau ós kocsijába, ame’yen Pethő Sándor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Udvardy Gyöngyvér újságírónő és dr. Puskás Jánosné budapesti lakó ok ültek. Az ösz- szeütközés oly erős volt. hogy az \ifa-Ro-Női d iv a t Legszebb karácsonyi ajándék egy csodaszép férfi ing, kalap, nyakkendő és kesztyű <3GorváíR cfenő DIVATÜZLETÉBŐL és játékáru
