Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-17 / 288. szám
Megjelenik hétköznaponként délután Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4- Telefon 128 POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLYFERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedé vise 4 R Hirdetések díjszabás szerint Posta takarék pénztári csekkszámla ; 49308 A legsúlyosabb keresztény magyar kettőt sürget : vissza az ifjúságot a laikus is- ? meg az első komoly lépési az egyke leküzkolákból Krisztushoz és vissza a házasságot az dése felé, ha újból elismeri a házasság szentegyházhoz. A magyar törvényhozás azzal teszi I ségéf és folbonthatatlanságát. felelősség Európa térképét végeredményben nem a bé- kediktátumolc s nem a megszállások határozzák meg, hanem az itt lakó népek egészsége és erőteljes szaporasága. Franciaország történelmében például Versailles és 1918 nyilván csak epizód volt és nem győzelem. Mind világosabban látjuk, hogy a cinikus Renan-nak igaza volt, amikor már 70 évvel ezelőtt így kiáltott fel: Franciaország meghal, ne zavarjátok haláltusáját ! A magyar életerő, amely ezer éven át diadalmasan állta a legádázabb viharokat, ma gyengül. Míg Jugoszláviában még mindig 27.7 születés esik ezer lélekre és Romániában 29.6, addig nálunk már csak 20. És ehez az alacsony- számhoz pár évtized alatt jutottunk. Ötven évvel ezelőtt még 45 ezrelékes születése volt az országnak, 1913-ban már csak 35, 1930-ban 25 és ma 20 ! Ha ez így megy tovább, akkor 1950-től kezdve legjobb esetben is csak 15 születés esik ezer magyarra. Ez pedig a nemzet lassú haldoklását jelenti. Franciaországnak 1938- han 14.6 volt a születési indexe és Franciaországban abban az évben 34.741 darabbal kér szítettek több koporsót, mint bölcsőt. Ha végiglapozzuk a magyar családok számadó könyvét és felkutatjuk, kit mennyiben, terhel felelősség ezért a katasztrofális magyar térés életveszteségért, ilyen adatokra bukkanunk : az utolsó népszámlálás alkalmával 81.000 agglegényt és mégegyszer annyi vénlányt találtak az országban : 1940-ben ennél lényegesen többet. A századfordulókor a férfiak átlag 25 évesek, a lányok pedig 20 évesek voltak, amikor családot alapítottak, ma a férfiak 30, a nők 25 éves korukban lépnek oltár elé. A házassági válások mind nagyobb méreteket öltenek. Az utolsó tíz év alatt több mint 100000 ember vált a csonkaországban. A fiatal családokban pedig hiányzik a gyermek. Ha csak a szándékos születés-korlátozás megszűnnék, átlagban máris körülbelül öt gyermekkel jutna több minden magyar családba. Az ilyen száraz adatok mögött szomorú szociális viszonyok mellett még szomorúbb dege- nerált modem lelkiség áll. A szociális viszonyok egyedül már csak azért sem magyarázz hatják meg a nemzetgyilkos vész rohamos terjedését, mert, mint a bacillus, csak ott rombolhatnak, ahol legyengült szervezetre találnak Ezek a viszonyok az ország nagy részénél, a jobbágyságnál, akkor sem voltak kedvezőbbek, amikor még 45 születés esett ezer magyarra^ És az egyke ma sem a szegénység bűne elsősorban. A statisztika szerint a jólét és a sza- poraság közt fordított az arány. Individ ualisz- tikus önzést és eszmehiányt, az anyag szeretteiét, féktelen törtetést a fényűzésnek és az asz- szonyi hiúságnak a rabszolgaságát találjuk a betegség mélyén. A divat pedig elveszi a bűn szégyenpírját és az erkölcsiség tógájába öltözteti azt. Minthogy az egyke elsősorban erkölcsi probléma, nem lehet kizárólag szociális intézkedésekkel orvosolni Az ókori Rómát sem drákói örökösödési törvények, sem jutalmak nem tudták nagyobb szaporaságra bírni. , A végzetében magára ébredt francia nép ma Teleki Pál miniszterelnök a legfontosabb időszerű kérdésekről A MÉR hétfőn tartott országos tanácsgyűlést I Budapesten. Az elnöki megnyitó után Cs. Darab József zalamegyei tag: a vidéki szervezetek ki- ( vánságait terjesztette élő. Sürgette a földkérdés megoldását és kérte, hogy elsősorban a zsidó birtokokat osszák föl s akadályozzák meg, hogy a zsidók birtokaik árát külföldre vihessék. Meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy a zsidó- törvényben kibúvók legyenek és ki kell irtani a strohm an-rendszert. Teleki Pál gróf miniszterelnök először arról szólott, hogy a földkérdést és házhelykérdést szét kell választani egymástól. A házhelykérdés minden emberre vonatkozik és a főtökervésnek annak kell Lenni, hogy az országban lehetően minden embernek legyen otthona. Majd azt magyarázta, nemzeti szempont az, hogy minél több erős exisztencia kezébe adjuk a földet és minél magyarabb exisztenciák kezébe. A földkérdést nemzeti módon kell megoldani, hogy nem- zelileg biztos kezekbe, az ország hagyományaihoz, vezéréhez és jövőjéhez hű kezekbe kerülj ön. Az árpolitika ügyében nemcsak a fogyasztói és termelői, hanem az állami érdekeket is figyelembe kell venni, hogy fenntarthassuk gazdasági és pénzügyi egyensúlyunkat. Nem sza! bad arra a lejtőre lépni, amely az inflációhoz vezet. i A munkás helyzetét érdemlegesen javítani keli, ugyanakkor azonban ne tévessze senki szem elől. hogy a munkás és munkaadó egyéni érdekén felül áll a nemzeti termelési érdek. A zsidótörvényeknek az a baja. hogy túlteng bennük az érzelem és nincs bennük realitás. A zsidókérdés törvényszerű szabályozása során óriási tömegek részére kerestünk teljes megoldást, ugyanakkor azonban felapróztuk a problémát. A zsidókérdésben radikális, de értelmes megoldást fog hozni. A strohman-rendszert a zsidótörvény legperíidebb kijátszásnak tartja keresztény és zsidó részről egyaránt. A törvény nem lehet kereseti lehetőség a keresztények számára. A hadiköiesönök valorizációja munkában van, meg kelt várni, míg ez a munka elkészül. Azután a tnagyar-jugoszláv szerződésről szólott a miniszterelnök. Felhivás a vöröskeresztes ápolónői tanfolyamon résztvett hölgyekhez A zalaegerszegi közkórházban 6 hónapos gyakorlati és elméleti kiképzéssel műtős, röntgen, laboráns és gazdasági ismeretek elsajátítására* szaktanfolyamot tartanak. Ugyancsak tanfolyam lesz 8—10 napos kiképzéssel azok részére is, akik a vöröskeresztes házi betegápolási tanfolyamokon oktató ápolónők óhajtanak lenni. Oktató ápolónőkben hiány van, emiatt sok házi betegápolási tanfolyamét el kellett halasztani. A tanfolyamokat elvégző hölgyeknek elhelyezkedése biztosítva van. A polgármester felhívja az érdeklődőket, hogy bővebb felvilágosítások végett a tisztiorvosi hivatalban (Városháza, II. emelet' jelentkezzenek. Az időjárás szerepe a háborúban Az időjárás igen fontos szerepet játszik a háborúban. Néha hónapokra megbénítja a hadműveleteket, néha eldönti egy ütközet és vele esetleg az egész háború kimenetelét. Volt rá példa a történelemben, hogy olyan fordulatot hozott, amire a hadviselő felek gondolni sem mertek. Az 1781-i forradalmak után Franciaország háborúba keveredett Hollandiával. A tengeren várták a háború döntő fejleményeit és Hollandia kitűnő flottája eredményesen szállt szembe a francia hajóhaddal mindaddig, amíg az időjárás ellene nem fordult. A holland hadihajók, amelyek Texel fölött álltak, a szó szórás értelmében odafagytak a partokhoz a Zuidor1 tóban. A kegyetlen zord tél heteken át tétlenségre kárhoztatta a holland tengeri haderőt, míg Franciaország szárazföldi csapataival kényelmesen megközelítette Németalföld kontinentális határait. Ekkor történt az a históriában példa nélkül álló esemény, hogy lovasság bekerített és elfogott egy egész hadiflottát^ A jéggé fagyott tó sima tükrén a francia lovasság akadálytalanul nyomult előre, mögötte pedig lovaktól vont szánakon a gyalogság. A francia huszárok lovakat, szánokat kötöttek a parthoz fagyott hajók oldalához és a dicsőséges múltú holland flotta fogságba került — a szárazföldön. Mindez! a hőmérő higanyának!