Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-12-13 / 285. szám
XX111. évfolyam. 285. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1910. december 13. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zaíaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP I Felelős szerkesztő : IIÉRBŐLY FERENC Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint [ Posta takarék pénztári csekkszámla : 49 308. Feljegyzések Az irodalomban. — tudjuk — sohasem az a lényeges, hogy Lajos elveszi-e végül Ilonkát, vagy az, hogy Mr. B.-nek sikerül-e elmenekülni a kém hálózat karmai közü1, hanem a könyvben szereplő lelkek és tájak sajátsága, az a különös fiúi ni.r, amely elgondolkodásra készteti az olvasót. Olykor megállítanak a szavak, egy jelző a nyakunkba csimpaszkodik, a hasonlat fűszeres illatokat íú az orrunkba, az állítmány az Ínyünkre küldi tiszta zamatát. Minél műveltebb és érzékenyebb az olvasó, ánnál szívesebben és éhesebben ül le az olvasmány lakomája mellé, olyan, mint az ínyenc, aki az ételek ízéből a szakácsnő életkorát, az ország szociális helyzetét és a gyarmati behozatal élénkségét tudja kiolvasni. örömteljes jelenség, hogy hazánkban egy idő óta egyre sűrűbben foglalkoznak az irodalmi folyóiratok, sőt a napilapok is a szavak szépségeivel. Bátran mondhatjuk, valóságos mozgalom indult meg eziránybán. Az olvasók csupa kedvtelésből összegyűjtik és beküldik az érdekesebb tájszavakat, vitába szállnak egymással egy-egy jelző életrevalósága érdekében és nyílt levélben gyomlálhatják a megjelent cikkek magyartalan kifejezéseit. A lapok rovatot nyitnak a szép mondatoknak. Az egyik folyóirat hetenként ad egy-egy mondatnyi ízel«tőt a szavak szépségeiből Mikes Kelementől Martin du Gard-ig". Esztétikusaink visszanyúlnak Bornemisza Péter »Magyar Elektrájáig, Arany János sorait ízlelgetik. A kóstolgatás egyre nagyobb arányokat ölt, a művelt magyar felajzott étvággyal hajol a magyar nyelv színes és illatos gyümölcskosara fölé és áhítattal szemelgeti a szavakat. Mennyi jó íz, vitáminos őserő ! Lám, az ország már nemcsak nőni akar, elmélyülni is kíván, szám- baveszi .íegcsodásabb kincsé’, a nyelvet és ehez az ország apraját-nagyját meghívja. * A takarékossági rendszabályok é'eibelépletésé- vel egyidejűén rá akarják nevelni az éttermi vendégeket, hogy csinyján bánjanak’ a kenyérrel. Eddig ugyanis számtalan eset fordult elő, hogy a vendég letört egy darabkát a kenyérből s a többit otthagyta az asztalon, amely kikerülve a konyhába, már csak maradék kenyérnek számított. Ez egyébként bizonyos »úri tempó» is volt. Az ilyen maradék kenyér esetleg kiment a moslékba, vagy legjobb esetben megdarálták szintén álla i táplá’éknak. Amíg bőven és gáttal an ul, békés mederben folyhatott az ország gazdálkodása, ezek a kenyérdarabl- kák senkit sem foglalkoztattak, még kevésbé sugalmazhattak hatósági intézkedéseket. Ma azonban más a helyzet. A világ lángban ál!, a darabka kenyérney így megnőtt a jelentősége még nálunk is, az acélos búza országában. A vendéglőkben ezután vékony szeletekre vágják a kenyeret, hogy a tékozló vendégnek a’kalma se lehessen bűnt elkövetni a kenyérrel. Mi bízunk abban, hogy eljön még az idő, amikor foszlós búzakenyér és ízes rozskenyér jut majd minden ember asztalára. De abban is bízunk, { hogy addig mindenki megtanul bánni a ke>- nyérrel. Mert akármilyen gazdag kalászokat is ringatnak a magyar búzaföldek, akárhány piros kenyér is sül a hazai kemencékben, a kenyér gondtalan csipegetése, feldarabolása, otl- hagyása elsősorban a rossz nevelést, a pallé- rozatlan lelket jelenti. A gyengefogúak, az öregek levághatják a kei nyer héjú', ha nem tudják megenni, de a fiaiul, jóérzésű, a hiú ne csipkedjen a kenyér beléből, ne ráncigálja le külön a héját, hogy a puháját otthagyja, mert ezzel mindenki előtt j nyilvánvalóvá teszi, hogy felületes volt a ne- j velése és keveset van együtt jómodorú, komoly j emberekkel. ! ízesen, étvágygerjesztőén kenyeret enni : ez a gyermekek és a szántóvető ember kiváltsága.. Őket nem is tudnánk utánozni. Ők úgy törik, harapják, bicskázzák a kenyeret, hogy az ember szájában összefut a nyál s olyan öntudatlan áhítattal tartják a kezükben, hogy az már ima és hálaadás. De egyszerűen, illemtudóan, észszerűen kenyeret enni a városi polgár is megtanulhat, nemcsak azért, mert a kenyér áldás és éle!, hanem egy kicsit a jómodor kérdés« is. Azt a bizonyos »úri tempót alkalmazzák másutt. Elhalasztották a főispánnó hangversenyét Vitéz gróf Teleki Béláné Mailáth Mária gróf- i halasztani. A hangverseny új időpontját ele- nő szombatra, december 11-re hirdetett hang- gendő időben tudatjuk a közönséggel. A mái: versenyét a grófnő meghűlése miatt el kellett ! megváltott jegyek érvényesek maradnak. Aláírták mmagyar-jugoszláv baráti szerződést A feuiugyminisxtet* az éjjel ufa reggel érkezik Belgrád, december 13. Csütörtökön délután aláírták a magyar-jugoszláv barátsági szerződést, amelynek három cikke van : I. cikk. A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállani. II. cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik. III. cikk. A jelen Szerződés meg fog erősí titelni és a megerősítő okiratok, mihelyt lehetséges, Budapesten ki fognak cseréltetni. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép éleibe. Csütörtökön este fél $-kor a jugoszláv külügyminiszter búcsúvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. A vacsorán előbb a jugoszláv, azután a magyar külügyminiszter mondott nagyjelentőségű pohárköszöntőt. Berlin, december 13. A birodalmi főváros politikai légkörét változatlanul a délkeleteurópai események iránti érdeklődés jellemzi. Első helyen áll ebből a szempontból a magyar-jugdf- sz'áv barátsági szerződés csütörtök délut'n történt aláírása. Az a nagyfokú figyelem, amelyet német részről ez iránt az esemény iránt tanúsítanak, abban leli magyarázatát, hogy a német háborús politika közvetlen érdekeibe erősen belejátszik a magyar-jugoszláv viszony alakulása, hiszen a német birodalom Európa politikájának magva Délkelet-E urópa. A birodalmi főváros politikai köreiben csütörtökön egész délután feszült figyelemmel várták a magyar-jugoszláv barátsági szerződés aláírásáról érkező híreket. Talán a jelentések késlekedésének volt betudható, hogy ismét felmerült az a kombináció, hogy a szerződést a közoff el B@!grédbél és vasárnap Budapestre zeli napokban várható budapesti jugoszláv látogatás során írják alá. Az aláírás megtörténtéről szóló hír természetesen eloszlatta az ilyenformájú kombinációkat, sőt az a körülmény, hogy a barátsági szerződést tanácskozási záradékkal látták e], figyelemreméltó politikai körök szerint nagymértékben emeli az egyezmény jelentőségét. Belgrádi, december 13. Csáky István gróf külügyminiszter csütörtökön éjjel 12 órakor hagyta el Belgrádot. Amint mái* korábban megállapították, a külügyminiszter Szlovéniába utazott az udvar meghívására és ott zergevadászaton vesz részt. A külügyminisztert felesége és személyi titkára kísérte el magyar részről. Szombaton este indul haza Budapestre, ahova kíséretének! többi tagjai ma reggel érkeztek meg. Kérelem A zalaegerszegi ibgházmisszió először fordul, kérelemmel a város jószívű társadalmához. Közeledik a szeretet ünnepe, a Karácsony és ezért azok részére kérünk támogatást, akik az élet elesettjei, akiknek a sors juttat a legkevesebbet, akiknek nincs senki hozzátartozójuk, vagy, ha van kint a világban családjuk, azok szomorú könnyeit szeretnők a szeretet ünnepén letörölni. Mindenféle adományt hálásan fogadunk és kérjük azt a Zalamegyei Újság szerkesztőségéhez eljuttatni. Az adományokat az újságban nyugtázni fogjuk. A zalaegerszegi fogházmisszió.
