Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-12-13 / 285. szám

XX111. évfolyam. 285. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1910. december 13. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zaíaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP I Felelős szerkesztő : IIÉRBŐLY FERENC Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint [ Posta takarék pénztári csekkszámla : 49 308. Feljegyzések Az irodalomban. — tudjuk — sohasem az a lényeges, hogy Lajos elveszi-e végül Ilonkát, vagy az, hogy Mr. B.-nek sikerül-e elmenekülni a kém hálózat karmai közü1, hanem a könyvben szereplő lelkek és tájak sajátsága, az a külö­nös fiúi ni.r, amely elgondolkodásra készteti az olvasót. Olykor megállítanak a szavak, egy jelző a nyakunkba csimpaszkodik, a hasonlat fűsze­res illatokat íú az orrunkba, az állítmány az Ínyünkre küldi tiszta zamatát. Minél műveltebb és érzékenyebb az olvasó, ánnál szívesebben és éhesebben ül le az olvasmány lakomája mellé, olyan, mint az ínyenc, aki az ételek ízéből a szakácsnő életkorát, az ország szociális helyze­tét és a gyarmati behozatal élénkségét tudja kiolvasni. örömteljes jelenség, hogy hazánkban egy idő óta egyre sűrűbben foglalkoznak az irodalmi folyóiratok, sőt a napilapok is a szavak szép­ségeivel. Bátran mondhatjuk, valóságos mozga­lom indult meg eziránybán. Az olvasók csupa kedvtelésből összegyűjtik és beküldik az érde­kesebb tájszavakat, vitába szállnak egymással egy-egy jelző életrevalósága érdekében és nyílt levélben gyomlálhatják a megjelent cikkek ma­gyartalan kifejezéseit. A lapok rovatot nyitnak a szép mondatoknak. Az egyik folyóirat heten­ként ad egy-egy mondatnyi ízel«tőt a szavak szép­ségeiből Mikes Kelementől Martin du Gard-ig". Esztétikusaink visszanyúlnak Bornemisza Péter »Magyar Elektrájáig, Arany János sorait íz­lelgetik. A kóstolgatás egyre nagyobb arányokat ölt, a művelt magyar felajzott étvággyal hajol a magyar nyelv színes és illatos gyümölcskosara fölé és áhítattal szemelgeti a szavakat. Mennyi jó íz, vitáminos őserő ! Lám, az ország már nemcsak nőni akar, elmélyülni is kíván, szám- baveszi .íegcsodásabb kincsé’, a nyelvet és ehez az ország apraját-nagyját meghívja. * A takarékossági rendszabályok é'eibelépletésé- vel egyidejűén rá akarják nevelni az éttermi vendégeket, hogy csinyján bánjanak’ a kenyér­rel. Eddig ugyanis számtalan eset fordult elő, hogy a vendég letört egy darabkát a kenyér­ből s a többit otthagyta az asztalon, amely kikerülve a konyhába, már csak maradék ke­nyérnek számított. Ez egyébként bizonyos »úri tempó» is volt. Az ilyen maradék kenyér eset­leg kiment a moslékba, vagy legjobb esetben megdarálták szintén álla i táplá’éknak. Amíg bő­ven és gáttal an ul, békés mederben folyhatott az ország gazdálkodása, ezek a kenyérdarabl- kák senkit sem foglalkoztattak, még kevésbé su­galmazhattak hatósági intézkedéseket. Ma azon­ban más a helyzet. A világ lángban ál!, a da­rabka kenyérney így megnőtt a jelentősége még nálunk is, az acélos búza országában. A ven­déglőkben ezután vékony szeletekre vágják a kenyeret, hogy a tékozló vendégnek a’kalma se lehessen bűnt elkövetni a kenyérrel. Mi bízunk abban, hogy eljön még az idő, amikor fosz­lós búzakenyér és ízes rozskenyér jut majd minden ember asztalára. De abban is bízunk, { hogy addig mindenki megtanul bánni a ke>- nyérrel. Mert akármilyen gazdag kalászokat is ringatnak a magyar búzaföldek, akárhány pi­ros kenyér is sül a hazai kemencékben, a ke­nyér gondtalan csipegetése, feldarabolása, otl- hagyása elsősorban a rossz nevelést, a pallé- rozatlan lelket jelenti. A gyengefogúak, az öregek levághatják a ke­i nyer héjú', ha nem tudják megenni, de a fia­iul, jóérzésű, a hiú ne csipkedjen a kenyér beléből, ne ráncigálja le külön a héját, hogy a puháját otthagyja, mert ezzel mindenki előtt j nyilvánvalóvá teszi, hogy felületes volt a ne- j velése és keveset van együtt jómodorú, komoly j emberekkel. ! ízesen, étvágygerjesztőén kenyeret enni : ez a gyermekek és a szántóvető ember kiváltsága.. Őket nem is tudnánk utánozni. Ők úgy törik, harapják, bicskázzák a kenyeret, hogy az em­ber szájában összefut a nyál s olyan öntudat­lan áhítattal tartják a kezükben, hogy az már ima és hálaadás. De egyszerűen, illemtudóan, észszerűen kenyeret enni a városi polgár is meg­tanulhat, nemcsak azért, mert a kenyér áldás és éle!, hanem egy kicsit a jómodor kérdés« is. Azt a bizonyos »úri tempót alkalmazzák másutt. Elhalasztották a főispánnó hangversenyét Vitéz gróf Teleki Béláné Mailáth Mária gróf- i halasztani. A hangverseny új időpontját ele- nő szombatra, december 11-re hirdetett hang- gendő időben tudatjuk a közönséggel. A mái: versenyét a grófnő meghűlése miatt el kellett ! megváltott jegyek érvényesek maradnak. Aláírták mmagyar-jugoszláv baráti szerződést A feuiugyminisxtet* az éjjel ufa reggel érkezik Belgrád, december 13. Csütörtökön délután aláírták a magyar-jugoszláv barátsági szerződést, amelynek három cikke van : I. cikk. A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó béke és örökös barát­ság fog fennállani. II. cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint köl­csönös kapcsolataikat érinthetik. III. cikk. A jelen Szerződés meg fog erősí ti­telni és a megerősítő okiratok, mihelyt lehet­séges, Budapesten ki fognak cseréltetni. A Szerződés a megerősítő okiratok kicseré­lésének napján lép éleibe. Csütörtökön este fél $-kor a jugoszláv kül­ügyminiszter búcsúvacsorát adott a magyar ven­dégek tiszteletére. A vacsorán előbb a jugo­szláv, azután a magyar külügyminiszter mon­dott nagyjelentőségű pohárköszöntőt. Berlin, december 13. A birodalmi főváros po­litikai légkörét változatlanul a délkeleteurópai események iránti érdeklődés jellemzi. Első he­lyen áll ebből a szempontból a magyar-jugdf- sz'áv barátsági szerződés csütörtök délut'n tör­tént aláírása. Az a nagyfokú figyelem, amelyet német részről ez iránt az esemény iránt tanú­sítanak, abban leli magyarázatát, hogy a német háborús politika közvetlen érdekeibe erősen be­lejátszik a magyar-jugoszláv viszony alakulása, hiszen a német birodalom Európa politikájának magva Délkelet-E urópa. A birodalmi főváros politikai köreiben csü­törtökön egész délután feszült figyelemmel vár­ták a magyar-jugoszláv barátsági szerződés alá­írásáról érkező híreket. Talán a jelentések kés­lekedésének volt betudható, hogy ismét felme­rült az a kombináció, hogy a szerződést a kö­zoff el B@!grédbél és vasárnap Budapestre zeli napokban várható budapesti jugoszláv lá­togatás során írják alá. Az aláírás megtörténtéről szóló hír természetesen eloszlatta az ilyenfor­májú kombinációkat, sőt az a körülmény, hogy a barátsági szerződést tanácskozási záradékkal látták e], figyelemreméltó politikai körök sze­rint nagymértékben emeli az egyezmény jelentő­ségét. Belgrádi, december 13. Csáky István gróf kül­ügyminiszter csütörtökön éjjel 12 órakor hagyta el Belgrádot. Amint mái* korábban megállapí­tották, a külügyminiszter Szlovéniába utazott az udvar meghívására és ott zergevadászaton vesz részt. A külügyminisztert felesége és személyi titkára kísérte el magyar részről. Szombaton este indul haza Budapestre, ahova kíséretének! többi tagjai ma reggel érkeztek meg. Kérelem A zalaegerszegi ibgházmisszió először fordul, kérelemmel a város jószívű társadalmához. Közeledik a szeretet ünnepe, a Karácsony és ezért azok részére kérünk támogatást, akik az élet elesettjei, akiknek a sors juttat a legke­vesebbet, akiknek nincs senki hozzátartozójuk, vagy, ha van kint a világban családjuk, azok szomorú könnyeit szeretnők a szeretet ünnepén letörölni. Mindenféle adományt hálásan fogadunk és kérjük azt a Zalamegyei Újság szerkesztőségé­hez eljuttatni. Az adományokat az újságban nyugtázni fogjuk. A zalaegerszegi fogházmisszió.

Next

/
Oldalképek
Tartalom