Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-07 / 229. szám
XXIII. évfolyam. 229. szám. 1940. október 7. HÉTFŐ. Á*>a 8 fillér Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : 128. ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 R, Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. Románia veszedelmes útra lépett A bukaresti sajtó fékevesztetten izgat a magyarság ellen A Magyar Távirati Iroda jelenti : A vasárnapi bukaresti lapok szinte reprodukálhatatlan szidalmak özönét zúdítják Magyarországra azok miatt a retorziós rendszabályok miatt, amelyeket a m. kir. kormány a romániai magyarság bántalmazása és kiüldöztetése miatt alkalmazni volt kénytelen. A román lapok fékevesztett hangja arra enged következtetni, hogy Románia a kijózanodás és a bckülési törekvés helyett az ellentétek veszélyes kiélezésére törekszik. A Neamul Roinanesc »A mi igazi ellenségünk« című cikkében azt írja, hogy Románia mindeddig elviselte azt a nagy fájdalmai, amelyet testvéreinek clszakítása okozott. Románia olyanokat is engedett át, akik románul beszelnek és akik nem akartak Romániától elszakadni. Szégyenteljes az, ami Romániával történt. Szégyen volt, hogy Romániát harc és ellenkezés nélkül arra kényszerítették, hogy tűrje az ellenség beözönlését és azt, hogy szent földeket ragadjon ki Románia testéből. A jobb idők elvártában a fájdalom marcangolja a román lelkeket. Fojtsuk azonban visz- sza magunkban a bosszúállás érzését. Uralkodjunk a lelkűnkön háborgó érzelmeken és vegyük észre most, legalább ma, hogy a mi igazi ellenségeink nem bent az országban, hanem a határon túl vannak. Nem engedhető meg, hogv a románok egymás között ellenségeskedjenek, mindaddig, amíg a román határok nem zárják magukba a világ összes románjait. Erre törekedjünk és ez lebegjen szent célként előttünk, Az angol kormány Egyiptom hadbalépését követeli Az angol kormány, a jelek szerint, a héten újabb diplomáciai lépéseket tesz Egyiptomban és megpróbálja kierőszakolni Egyiptom hadbalépését. Az Egyiptomban állomásozó angol csapatok főparancsnoka, Warell tábornok, pénteken este felkereste Sabry pasa miniszter- elnököt, aki a tábornok távozása után az egyiptomi vezérkar főnökét kérette magához. Ezt követően a későesti órákban meglepetésszerűen összehívták a minisztertanácsot. Sabry pasa nyilván szükségesnek tartotta, hogy közölje minisztertársaival, milyen követelésekkel lépett fel az angol kormány. Ezek a követelések, a Kairóban elterjedt hírek szerint, arra irányulnak, hogy üzenje meg Egyiptom a háborút Olaszországnak. Londonban azt beszélik, hogy 3l brenneri megbeszélés eredménye- képen a tengelyhatalmak támadásának legfőbb iránya a közeljövőben a' Földközi-tenger vidéke felé terelődik. Ugyanakkor természetesen az angol szigetország elleni is folytatják a repülőtámadásokat. Fontos körülménynek tartják Londonban azt is, hogv Graziam tábornagy, az afrikai olasz haderők főparancsnoka, Rómában tartózkodik, ahonnan a legközelebbi napokban várják vissza Líbiába. í r~~ rí riry -jnTunu ~|i/,.npjn.j|.TTTU' ~jh A város októberi Zalaegerszeg város közönsége ezidén is ke- gyeletes ünnepély keretében áldozott az aradi Tizenhármak emlékének. Az ünnepélyt, amelynek az időjárás is nagyon kedvezett, vasárnap déli fél 12 órai kezdettel tartották meg a Csány-szobornál s megjelentek azon a polgári hatóság, a honvédség és csendőrség képviselői, az egyesületek, körök, a cserkész- és leventecsapatok, a tanulóifjúság és igen szép számban a város társadalmának minden rétegéből. A középületeken gyászlobogó lengett. A Csány-szobor talapzatát a város hatalmas kék-piros koszorúja díszítette. Előtte a kegyeleti staféta vándordíjai. Az ünnepélyt megelőzően a plébániatempünnepélye lomban ünnepélyes szentmise volt, amelyen a hatóságok képviselői is resztvettek. A kegyeleti staféta befutása után a levente- zenekar eljátszotta a Hiszekegyet, azután Borda János felsőkereskedelmi iskolai tanuló nagv hatással szavalta el ismeretlen írótól »Három székely legény« című költeményt. Az ünnepi beszédet Hevesi Ferenc v. adótiszt, t. hadnagy, tűzharcos mondotta. Beszédét ezekkel a szavakkal vezette be : Még alig hervadtak el a virágok hazatért testvéreink díszkapuin, még alig halkult el a boldog öröm ujjongása a Királyhágón innen és tűi : máris a gyász színével kellett a mai napon felcserélnünk a magyar igazság ifjabb győzelmét hirdető diadalmas nemzeti színt, mert október hatodika van. Magyar sors ez. Nem adhatjuk át magunkat soha teljesen az ünneplésnek, mert dicső emlékekben gazdag történelmünknek talán épen olyan sok gyászos emlékű napja van. Majd így folytatta : — Negyvenkilenc óta október 6-án mindig könnyezik a magyar göröngy, negyvenkilenc óta mindig két halottak napját tartunk. Az egyiket az Egyház, a másikat a Nemzet. Az egyikre a földről, a másikra a visszanéző szív borostyánbokráról szedjük a köszörűt. Ma kétszeresen szorítja össze szívünket a fájdalmas megemlékezés, amikor arra gondolunk, hogy a közelmúltban történt örvendetes országgyarapodás alkalmával Arad, a magyar Golgota még mindig odaát maradt. A szabadságharc hős vértanúinak hamvai immár huszonkét esztendeje szolgaföldben nyugosznak. Ezután ismei'tette 1849-nek gyászos eseményeit, a világháborút, a trianoni megcsonkítást és az országnagyobbodást s hangsúlyozta, hogy a fegyvert, amit Trianon kicsavart kezünkből, ismét kemény magyar kezek szorítják. Korszerűen fölszerelt és fegyelmezett honvédségünkre támaszkodva senkitől sem félünk. Erőnk tudatában bátran kiálthatjuk vármegyénk szülöttének mondását : Ne bántsd a magyart ! A trianoni nehéz sorsban felnövekedett ifjúságunk megmutatta, hogy méltó apáihoz és továbbhordozó ja, továbbfejlesztője a legnagyobb magyar erénynek, a katonai erénynek. A nemzetre még nagy feladatok várnak s erős a hitünk, hogy ezeket Isten segítségével meg fogjuk oldani. Most pedig, amikor, — fájdalom, még mindig oláh rabságban sínylődő — aradi testvéreinkkel gondolatban összeölelkezve letesszük kegyeletes megemlékezésünk koszorúját az aradi Golgotára ; kérjük a magyarok Istenét — adja meg nekünk, hogy a következő október 6-án ebben a koszorúban a felszabadult egész szent- istváni Magyarország virágai benne lehessenek. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a leventezenekar a Himnuszt játszotta, vitéz Tamásv István dr. polgármester pedig kiosztotta az érmeket a staféta győztesei (leventék, gimnázium) között. Végül az ünnepélyen részt- vett csapatok díszmenetben vonultak el. A felsőházban Tarányi Ferenc volt az erdélyi javaslat előadója A felsőház szombati ülésén került tárgyalásra a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrészek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat. Tárgyalására kimondották a sürgősséget. Az elnök erre szünetet adott, amely alatt a közjogi és pénzügyi együttes bizottság József főherceg elnöklésével foglalkozott a javaslattal. Az együttes bizottság jelentését a felsőház újból megnyitott ülésén Tarányi Ferenc dr. előadó ismertette.
