Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-05 / 228. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. október 5. sírva vigad, ha Bérei Béla zalaegerszegi polg. isk. tanár Szibériai gyöngyélet ról, aki ezer éve él azon a földön s most sem halt meg, nem is alszik, csak elrejtőzött, hogy alkalomadtán lerázza a bilincset magáról. Ti voltatok a hősök, akik ottmaradtatok a kincses város falai között és a székely ész rátermettségével mentettetek ríiin- dent, ami csak menthető. Megelégedett örömmel beszéltél Romulus és Remus sorsáról is. Ezt a szobrot Fadrusz remeke, a Mátyás szobor elé helyezték el a románok. A bronz- farkas alatt Romulus és Remus táplálkozott a kiapadhatatlan farkastejjel. A román^ történelemkönyvek tanítása szerint a Regátban élő fajta a latin ősök leszármazottja. Most aztán az történt, hogy a bevonulásunkat követő reggelre Romulus és Remus leszállt a szoborról és eltűnt a farkas alól es kivonult a román csapatok után. 'S alaki ellopta a több- ezeréves csecsemőket. És, meg kell vallani, örültél annak, hogy nem kell többe látni őket. Ó, nem azért, mintha a latin kultúrát nem becsülnéd, hanem azért, mert szív edből megveted azt, aki idegen toliakkal ékeskedik. — Romulus és Remus nagyon jól tudták, hogy nem tartoznak a románokhoz, de eddig nem merték megvallani. Mihelyt a szabad magyar műveltség levegőjébe kerültek, azonnal hitet mertek vallani érzéseik mellett. El is mentek idegen farkas alól, hogy megkeressék igazi anyjukat. Ez az értékítélet született meg bennünk s ez adja vissza igazán a letűnt világ lényegét. Az elmúlt két évtized alatt még a szobrok" sem mertek őszinték lenni. Ha a bronz megmozdulhatott volna. Mátyás minden bizonynyal leszáll hatalmas lováról és rendet teremt. Végre szabad az élet, szabad, mert jussunkhoz képest mi vagyunk" az urak. Ujj világot akarunk. Első pillanatra persze sem Ti, sem mi, nem tudunk tiszta képet alkotni mindenről. Nekünk, anyaországi fiataloknak új, ismeretlen világ Erdély, s természetesen, Ti is újnak, ismeretlen látjátok a megnagyobbodott Hazát. Még mindig a tájékozódás heteiben élünk. A Ti elhelyezkedési vonalatok egészen más, mint a miénk. Nálunk az értelmiség nagyrésze állami hivatalokban, megyéknél, városnál dolgozik, az erdélyi magyarságot viszont kizárták erről a területről. Nálunk tudatosan csak Gömbös kormánya óta vezetik a fiatalokat a szabad pályákra, üzemekbe, kereskedésekbe, vállalatokhoz •, viszont Székelyföldön minden épkézláb magyar, mivel csak itt nyílott érvényesülési lehetőség, természetszerűen a szabad pályákon helyezkedett el. Ebből bizonyos előny hárul Rátok. Ti tapasztaltabbak, ügyesebbek vagytok. A kolozsvári újságok, ahogyan figyelemmel kísérhettem, már az első napokban rámutattak az erdélyi lehetőségekre. Több ipari üzemet, vállalatot, nagyobb lendületet, egyszóval új világot akarunk. Tudom, hogy közvetlenül a felszabadulás után számtalan üzemben megállt az élet. A megszállás alatt Romániában s külföldön kerestetek piacot, ámde ezeket a piacokat a rendszer változásával elvesztették. Most tehát új piacokat, esetleg új termelési rendet kell létesíteni, párhuzamosan az iíi fizetésrendezéssel. Nem könnyű feladat. Készüljetek fel rá, hogv imitt-amott csalódásban lesz részetek. De higyjétek el, ez nem az egyetemes magyarság, hanem csak egyesek bűne. Mi, fiatalok, kedves Gyurikám, hidd el, anyaországban és a felszabadult vidéken egyaránt új életet akarunk. így volt ez már a Felvidék és később Kárpátalja felszabadulása után is. Abban, hogy a kisebbségi sorsban elevenné, harciassá edződött erők nem érvényesülhettek kellőképen, hogy nem frissülhettünk fel eléggé, nem mi, magyar fiatalok vagyunk a ludasak. Tudjuk, kikkel, miféle emberekkel és csoportokkal kell megharcolnunk a harcunkat. És most nyújtsunk egymásnak kezet. Hiszen mindnyájan egyet akarunk, a magyarság megerősödését lélekben, emberben és anyagban. Felejthetetlen napokban — valljuk — csak felejthetetlen barátságot lehet szerezni. S ez a barátság sok mindenre kötelez, elsősorban lelkiismeretes munkára és törhetetlen hazaszeretetre. Hát álljuk a harcot, kedves Gyurikám, s üzenjük a Szamos partjára, mindnyájan új világot akarunk. Ha méltók" leszünk Erdély és az Anyaország történetéhez, lesz is új világ ! Baráti szeretettel : Dávid Tibor. H rák firUköiheté, d@ meg is lehet szerezni Verebély Tibor nyilatkozata az újabb felfedezésekről Butenandt német orvosprofesszor az emberi I vérben megtalálta azt a vegyületet, amely a vért képessé teszi arra, hogv a rákos sejteket szétrombolhassa. Ennek a felfedezésnek alapján az emberi vérbe bevitt megfelelő anyag alkalmassá teheti az egészséges embert, hogy a rákbetegséggel szembeszállhasson. ^ nagyje!entősegunek látszó felfedezés ügyében Verebély Tibor sebészprofesszor, aki elméleti téren és a sebészet gyakorlatában Europa legkiválóbb rákkutatói közé tartozik, az alábbiakat mondotta : ^ Dr. Butenandtnak, a közismert és kiváló rákkutatónak legújabb tudományos eredményéről egyelőre újságokból értesültem, mert a felfedezésről szóló közlés tudományos folyóiratban még nem jelent meg. Igv természetesen határozott kritikát nem lehet mondani erről az eredményről. Az utóbbi időben óriási haladás és fejlődés mutatkozik a rákkutatás terén. A rákbetegség első erődje. — A rák két feltétele közül az egyik a hajlamosság, amely azonban nemcsak örökölhető, hanem szerezhető is. A másik feltételként a rákot kiváltó ingerek szerepelnek, amelyek azonban nemcsak külső ingerek lehetnek, de belsők is. — Ami a rákbetegségre való hajlamosságot illeti, épen ennek a problémának a mai állását ismertettem Darányi dr. professzor felkérésére a közelmúltban kizáróan orvosok számára rendezett előadásban. Az öröklött hajlamosság kétségtelen bizonyítékait egy amerikai hölgy mutatta ki, aki rákos egerek ösz- szeházasított egértenyészetben bizonyította be, hogy az ilyen módon kitenyésztett nemzedéknek minden egyes tagja rákban pusztult el, ami az örökléses hajlamosság százszázalékos bebizonyításának tekinthető. — Ez az amerikai bizonyítás egészen más volt, mint amire Ehrlich dr. professzornak még az orosz-japán háború idején eszközölt kísérletei mutattak rá. Az Eh'rlich-féle kísérletnél rákbeteg egérnek a rákját ültették" át egészséges egérbe, amelyben a rákos daganat tovább szaporodott. Éz a kísérlet azonban ^ nem a rákhajlam bizonyítása volt, mert az átültetés alanyául szolgáló egészséges egér cimfi 300 oldalas könyvét elolvassa. Az október elején csupán korlátolt példányszámban megjelenő mű ára 3 pengő Előjegyzéseket elfogad Zrínyi könyvesbolt. nem vált rákossá, hanem csupán a rákbetep egér átültetett rákja fejlődött benne tovább. Annakidején Ehrlich dr. nyilatkozatot tett közzé, hogy »a rákbetegség első erődje elesett, ahogyan Port Artúr el fog esni«. Port Artúr később valóban elesett, azonban a rák- probléma erődjei ma is változatlanul állanak. — A rákbetegség lényege kétségtelenül olyan fejlődési probléma, amely azonos az egyéni élet fejlődésének problémáival. Már pedig ennek az utóbbi problémának az a lényege, hogy két töredéksejt egyesül, elkezd: szaporodni, néhány milliárd sejtet hoz létra, amit azután együttesen embernek nevezünk. Fogalmunk sincs arról, hogyan és miért va* ez így ? Húst együnk-e, vagy növényt ? — Annyi azonban bizonyos, hogy a hajlamosság feltétele szempontjából a rákot lehat örökölni is, de lehet szerezni is. Ezt az utóbbi tényt a rendkívül érdekes kísérletek bizonyítják. Ha például állatokat kátránnyal bo- kenünk, egyrészük rákbetegséget kap, másrészük azonban nem. Nyulak fülének kátránynyal való ecsetelésénél csak azok az állatok kapták meg a rákot, amelyeknek velük született hajlamosságuk volt, de ha a kátrányos ecseteléssel egyidejűén az összes állatokat arzénnal is etettük, valamennyi állat megkap!» a rákot. — Ezzel a kísérlettel a szerzett tulajdonsa* tényét bizonyítottuk be és ehez kapcsolódik egyes kutatóknak az a feltevése, hogy a táplálkozás megváltoztatásával az emberek zömét immunissá és ellenállóvá lehet tenni a rákkal szemben. Ez utóbbi kutatás még k«z- deti fokon áll, de hogy némi alapja van, az kétségtelennek tekinthető. Ilyen kísérleteket folytattak például Bécsben, ahol kimutatták", hogv 5 fisztán növényevő embereknél a rákos megbetegedés sokkal ritkább jelenség, mint a húsevőknél. — Megjegyzem, hogy én a növényi táplálkozásra való áttérésnek nem vagyok túlságos híve, mert azt látom, hogy az emberi szerv ezetre a növényevés aránytalanul nagyobb feladatot ró, ugyanis a húsban mint táplálékban, az állat által már elkészített, koncentrált fehérjét kapunk", viszont a növényi táplálkozásnál a fehérjévé való átalakítást a saját szervezetünknek kell elvégeznie. Ez a fé*y vezetett arra az álláspontra, hogy a vegyes táplálkozásnál való megmaradás a leghelyesebb. A dohányzás és a foglalkozás. — A rákbetegséget előidéző második főfel- tétcl bizonyos ingerek alakjában jelentkezik. Ilyen külső ingerek" okozzák az immár közismert »foglalkozási rák"«-okát, például a röntgenrákot, a kéményseprőrákot, a dohányzók rákját a nyelven, az ajkon s a szájba*, nemkülönben az iszákosok rákját a nyelve* és a gyomorban. Mindezek az ingerek" ak'é*t hatnak, hogy folytonos megnyilvánulásuk során sejteket pusztítanak, amiket azután a szervezet sejtszaporodás révén igyekszik pótolni. Ezt a folyamatot érthetőbbé teszi az a,
