Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-10-04 / 227. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. október 4. c &esti t A visszacsatolt erdélyi részeken is rossz volt a bortermés. A földművelésügyi miniszter megbízásából Nyiry Károly dr. miniszteri osztálytanácsos végigjárta a visszacsatolt éi- melléíci területeket, hogy tapasztalatokat szerezzen az ottani terméseredményről, az állami szőlőtelepek és borpincék felől. Nyiry Károly dr.-t útján elkísérte Kullmann László, a MASzOBSz ügyvezető igazgatója és Gulner Gyula, a MEGA ügyvezető igazgatója. A tapasztalatok szerint a visszacsatolt területek idei bortermése épen olyan katasztrofális, mint az anyaországé, úgy, hogy a visszacsatolt terület rövidesen borbevitelre szorul. Nyiry Karoly dr. osztálytanácsos mindenről részletes jelentést tesz a földművelésügyi miniszternek. * A belügyminiszter a törvényhatóságok és községek tisztviselőit és egyéb alkalmazottait szolgálattételre a visszacsatolt területre bármely törvényhatósághoz vagy községhez kirendelheti. Á vallás- es közoktatásügyi miniszter pedig a tanítói es tanari kart az egesz ország területén bármely jellegű tanintézethez beoszthatja. A minisztérium a törvényhozás előzetes engedélyének kikérése nélkül építtethet új vasútvonalakat, amelyek a visszacsatolt területek vasúti közlekedésének előmozdítása céljából szükségesek. A Mainzi Gutenberg társaság jubileumi ünnepi ajándékként juttatta el tagjaihoz annak az 1458-ban kiadott Canon Mis- saenek új lenyomatát, amely annak idején Fust és Schöffer két évvel azután hoztak ki, hogy Gutenberg nyomoműhelye, betűi és szerszámai nagyrészt a kezükbe kerültek. Ez a Canon Missae, amely a misének azokat a szövegeit tartalmazza, amelyek nap-nap után a világ minden részében szószerint ugyanazok, sokat használt könyv volt és ezért kiadói szempontból annak idején jó üzletnek bizonyult. Különben is minden, amit még Gutenberg kinyomatott, kiadói szempontból jó üzletnek bizonyult. Naptára, amely a szakemberek becslése szerint Gutenbergnek és Fustnak legkevesebb négyezer forint tiszta jövedelmet eredményezett. Ez pedig 150.000 márkának felel meg. Az 1458-as Canon Missaet a legszebb gót missa-leírással, úgynevezett zsoltártípusban nyomatták. A betűket még Gutenberg maga metszette s Fust és Schöffer az iniciálékkal együtt vette át azokat tőle. A legszebb írás ez, amit azelőtt csak szerzetesek', majd később szépírók és másolók’ alkalmaztak. A gótika szellemét sugározzák ezek a betűk, amelyekben Gutenberg valósággal a virtuozitásig fokozta betűmetsző művészetét. A szöveget gazdag iniciálék is díszítik. A most kiadott ajándékkönyvet, amely tökéletes mása az eredeti ősnyomtatványnak, teljesen Gutenberg eljárása szerint készítették, amelv pedig eléggé körülményes volt. A dúcokat ugvanis, először acélba metszették, mégpedig betűnkint, majd rézből öntötték ki, azután kézisajtóval nyomtatták ki. LriNQ NdNDOR ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Építési faanyag, asztalosáru és tiizifakereskedö Zalaegerszeg, Arany János* u. 28. Tel: 169 Feleimet pontos és szolid kiszolgálásban részesítem. ELADOM Alsó-utca 9- szám alatti házamat 310 négyszögöl telekkel 7000 pengőért. Seregélyes, villanytelep. Sümeg szenzációja: helyben i$ feldolgozzák a bauxitot Megindul Zalában az alumíniumgyártás A Magyar Bauxitbánya részvénytársaság, amelv kezdettől fogva a magyarországi ba- uxitnak timfölddé, illetve alumíniummá való feldolgozását tűzte ki célul, egyévi előkészítő munka után hozzáfog kitűzött programmjának megvalósításához, amennyiben egyelőre évi 20.000 tonna timföld és 10.000 tonna alumínium előállító gyárat létesít Ajkán. A Magyar Bauxitbánya részvénytársaság a timföld és alumínium gyártásához szükséges bauxitot főként zalamegyei bányáiból nyeri, míg a gyártáshoz szükséges nagymennyiségű áramot és gőzt az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt.-gal kötött hosszú időtartamú szerződés alapján, nevezett vállalat által Ajkán létesítendő erőtelep fogja szolgáltatni. Az alumíniumgyártás felvétele nem érinti a Magyar Bauxitbánya részvénytársaság külföldre, elsősorban Németország felé irányuló szállításait, amelyeket, tekintettel a bauxit- előfordulás nagy mérvére, változatlanul folytat, sőt azt lehetőleg fokozni fogja. Az alumíniumgyár és melléküzemeinek megépítése a magyar nemzetgazdaság szempontjából körülbelül 25 millió pengő értékű, főleg itthoni gépberendezési és építési munkát jelent, amelyhez hozzájárul még az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. erőtelepének 20 millió pengőt kitevő beruházása. A zalamegyei gazdag bauxitelőfordulások’, lehetőséget nyújtanak timföldnek, illetve alumíniumnak a belföldön racionális módon való előállítására, ha az ehez szükséges igen jelentékeny' mennyiségű villamosáram és gőz megfelelő alacsony áron áll rendelkezésre. Zala megyében nagy kiterjedésű ilyen bauxit-tele- pek és bányák vannak és közelükben fekszik az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. kon- cernjéhez tartozó ajkai kőszénbánya. A Magyar Bauxitbánya rt. és az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. között létrejött megállapodás értelmében az utóbb említett vállalat ajkai kőszénbányájához csatlakozóan egy új villamos erőtelepet fog, egyelőre évi 250 millió kilowattóra teljesítménnyel, létesíteni, amely a Magyar Bauxitbánya által saját számlájára Sümegen és Ajkán létesítendő timföld- és alumíniumgyár villamosáram- és gőzszükségle~ tét fogja ellátni. Tervbe vették továbbá, hogy ez a legmodernebb villamos erőközpont az ajkai kőszénbánya, valamint a kryptontelep villamos áramszükségletét is ellássa, továbbá azt is, hogv az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. koncernjéhez tartozó azon üzemek, amelyeket viszonylag magas áramfogyasztás jellemez, fokozatosan Ajkára és Sümegre telepíttessenek át a létesítendő villamos erőtelep mellé. Egyedül az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. által eszközlendő új beruházások (tehát a Magyar Bauxitbánya rt. által létesítendő timföld- és alumíniumgvár hozzá- számítása nélkül, amelv külön körülbelül 25 millió pengő) körülbelül 20 millió pengőt tesznek ki. Az említett elektromos erőtelep a legnagyobbak közé tartozik majd az országban és remélhető, hogv a fennforsró beszerzési nehézségek ellenére is 1942. évben üzembe lesz helyezhető és ezzel Sümeg és környéke óriási fellendülés előtt áll. Segítsünk a szőlősgazdákon Ritkán lát az ember olyan szomorú képet a szőlőskertekben, mint amilyent most van alkalmunk szemlélni, bármerre járunk, nézünk. A peronoszpóra először a levelet tette tönkre, azután a fürtöket, úgyhogy vannak igen nagy területek, amelyeken holdanként egyetlen hektó sem fog teremni. Most már kétségtelen, hogy az ország egész területén — hegyen és síkon egyaránt — a szőlőtermés 80—90 százalékig elpusztult. Emiatt a szőlősgazdák tekintélyes része nemcsak kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, hanem a szőlője megmunkálását is kénytelen lesz elhanyagolni. Szaporodik az adóhátralék, elodázódik az adósságtörlesztés, a kamatfizetés, de elmarad a szőlőtakarás és más téli munka is s ezek csökkentik a félmillióra tehető szőlőmunkásság keresetét, ami a gyenge szüretben úgysem lesz számottevő. A fedetlen szőlő — a mi szélsőséges éghajlatunk alatt — ki van. téve az elfagyás veszélyének és a gondozatlannál a jövő évi termés is bizonytalanná válik, nem nézhetjük tétlenül, hogy az a tekintélyes nemzeti vagyon, ami a szőlőkben fekszik, csak részben is tönkremenjen, avagy hozama a következő évben kérdésessé váljék, illetve, hogy sok adóalany megsemmisüljön, vagy az adókivetés alapját képező jövedelem a szőlősgazdákat ért elemi csapás miatt csökkenjen. A legtöbb munkaalkalmat nyújt a szőlőgazdálkodás folytonosságának biztosítása. S ez szükségessé teszi a gyors beavatkozást s mint- hogv ez az átsegítés nemcsak a szőlősgazdáknak és a munkásságnak, hanem az államnak is érdeke, a gyorssegényt az államnak kell nyújtania ideiglenesen, amíg megfelelő alapról törvényhozásilag történik' gondoskodás. Esetleg á nép- és családvédelmi alapból lehetne azt igénybe venni, mégpedig »holdpénz« alapjában, gyalogművelési szőlőknél holdanként 80—100 pengőig, karósművelésűeknél 120 —150 pengőig terjedő kamatmentes kölcsönnel, amelynek visszafizetése két év múlva (1942 novemberében) kezdődnék és öt egyenlő évi részletben — mindig szüret után — történnék. Támogatás nélkül nemcsak a munkáltatási költséget nem fedezhetik, de nem fog telleni sem a gazda háztartására, sem adójára, sem egyéb kiadásaira. A szőlő olyan, hogy azt akkor is kell művelnünk, gondoznunk, ha az nem terem. De miből gondozza most a gazda a szőlőjét, ha nincs bevétele ? Az olyan szőlőbirtokosok, akiknek más jövedelmi forrásuk van, vagv tisztviselők, vagy földbirtokuk mellett van egy kis szőlőjük, valahogy kiheverik ezt az esztendőt. De mi történik azokkal a fél holdtól 3—4 —5 holdig terjedő szőlőbirtokosokkal, akiknek egyetlen megélhetési forrásuk ez a kis szőlőbirtok, amelybe beleölik családjuk egész esztendei munkáját, a sok permetezőanyagot, kötözőapyagot, karót, napszámot és most nines semmi eredmény ? Ezekről gondoskodni kell* hogv a jövő esztendőben tovább tudják művelni a földjüket és hogy legalább jövőre teremjen ez a szőlő. . A Mezőgazdasági Kamara legutóbbi választmányi ülésén is foglalkozott ezzel a kérdéssel s míg egyrészről megfelelő előterjesztést tett illetékes helyre, hogv jni- előbb olyan közmunkák indíttassanak meg a szőlővidékeken, amelyekből ezek a kisemberek a télirevalót meg tudják keresni, másrészt a mezőgazdaság szükségletéhez megfelelően és ebben a formában a szőlősgazdáknak zöldhitel állhasson rendelkezésére éspedig nagyon.