Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)
1940-11-02 / 250. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. november 2. is megmaradjanak. Több fölszólaló is hangoz tatla ezt s rámutattak arra, hogy, ha nem at szervezés hanem megszervezés mellett dönt a közgyűlés, megtörténhetik, hogy állásokba ma- sok&kerülnek. A közgyűlés a kórházi bizottság átszervezési javaslatát fogadta el. A villamos bizottság határozatképességére vonatkozóan a közgyűlés a jogi és pénzügyi bizottság javaslata nyomán kimondta, hogy a határozathozatalhoz az elnök melleti legalább 3 tagnak jelenléte szükséges. A tárggyal kapcsolatosan Holczer Ernő ráte- reite a figyelmet a villamosügyre, amely olyan óriási teherként nehezedik a városra. Gyakran hallhatjuk, hogy tárgyalások folytak a tröszttel, de a dologban enyhülést nem tapasztalunk, holott a trösztnek is érdeke volna az, hogy a szerződésen enyhítés történjék. Első és fődolog lenne annak a megállapítása, hogy a teher arányban ál! e vállalat belső értékével, hozamával és a város polgárságának teherbíró képességével. A helyzeten változtatni kell. Bele kell nyúlni bátran a dologba, mert a város mégsem kötelezhető arra, hogy időtlen időkig erejét meghaladó terheket viseljen. Hi szeri a város mozdulni sem képes, amíg ez az óriási teher nyomja. Vitéz Tamásy István dr. polgármester köszönet tel vette, hogy a kérdést szóvátette Holczer Ernő, azonban megjegyezte, hogy a város egyoldalúan nem változtathatja meg a szerződéseket. Árvay László dr tisztifőügyész is hozzászó lőtt a kérdéshez s fölemlítette, hogy a Nemzeti Bank a bankkamatlábat egyszázainkkal leszál litotta s a bírói utón érvényesíthető kamatnak j mértékét az egész vonalon szintén leszállítja i egy százalékkal. Ennek folytán a város már a legközelebbi amortizációnál egy százalékkal kevesebbet fizet. Ez körülbelül 14 ezer pengőt jelent a város javára. Fülöp Jenő dr. is élesen kikelt a tröszt ellen. A miniszterhez kell fordulni, hogy vegye ke zébe az ügyet s állapítson meg olyan feltételeket, amilyeneket a város teljesíteni tud. A miniszter megteheti ezt. Még többen is fölszólaltak és mivel a tárgyban határozatot hozni nem lehetett, mert nem szerepelt a napirenden, követelték, hogy külön közgyűlést hívjon össze a polgármester határozathozatal céljából s küldöttség is menjen a miniszterhez A polgármester bejelentette, hogy a költségvetés letárgyalására ‘összehívandó rendes közgyűlés napirendjére fölveszi a villamosügyet. Brandl Már béried ügye újabb vitára sarkalta a képviselőtestület tagjait. Végre a közgyűlés a bizottságok elutasító javaslatával elientetben kimondta, hogy Brandl Mórral a bérleti Szerződést egy évvel meghosszabbítja, ha Brandl 2400 P bért hajlandó fizetni. Nagy vita után hoztak határozatot az egyik közkút helyének kijelölése kérdésében is. A bizottságok a polgármester előterjesztése alapján azt a javaslatot terjesztették a közgyűlés elé, hogy az egyik mélyfúrású közkutat az Apponyi utcában, a másikat az új városháza előtt léte sitsék. Háromnegyedórás vita kerekedett az ügy körül, mert többen nem az új, hanem a régi városháza előtt kívánták az egyik kutat furatai. A közgyűlés a kút helyét a régi városháza előtt jelölte ki. A többi, kisebb jelentőségű tárggyal a bizottságok javaslatai alapján végeztek. Nyugat-Zala lakossága 1778-ban A terület, amit Nyugat Zalának mondunk a Kanizsa-Egerszeg vonaltól nyugatra’ís a Murától északra terül el. Összesen 2049 négyzetkilométer és 1910 ben kereken 142 ezer lakosa volt. A középkorban e területnek igen sűrű volt a népessége Több mint 350 falu állott itt. Ha egy falura átlag csak 2 0 lelket számítunk, akkor a XII. század első felében itt élt lakos Ságot 60—70 ezer főre tehetjük. (A számítást Alsólendvai Bánffy Kászló 1524 évi (Orsz. Lvt. Dl. 37006) és Kanizsay László 1521, évj (UO Dl. 37C07) urbáriuma nyomán eszközöltem ) A török a lakosságot nagy részben kiirtotta. Különösen a déli részen pusztított el úgyszólván mindent. Ezen a részen a legtöbb falu új település. Hogy csak néhányat említsek: Bá- nokszentgyörgyön 1654 óta laknak, (Urbarialis iratok: Bánokszentgyörgy a nagykanizsai tör- yényszék1 ivt. ban). Várföldén 1691 óta, Kerka- tótfalu (1688. évi lenti Can. vis. kivonata a szombathelyi püspöki lvt. ban. Szily napló 7l Seíl ) 1688 ban ételen, Szepetnek ÖK« bb/?int 2 ezer lakóÍa Vein) 1693 ban (Szepetneki kér. anyakönyve.) Fitye háza (O Lvt. Dicák. 51. 52 és 54. kötet) vi knnntHp]SakA ÍV ótaBaícsa Pedig 1752 óta la öilíáhh Y' A fe!for.olast folytathatnánk, helyette inkább ennyit: A Kanizsától nyugatra fekvő (letenyei esperes! kerület) 408 négyzetkilomé ternyi termetén a XVI. században Tb 8^? t Í2*- MJ azonban 31; de ebből is 17 falut csat 1650. év után szállottak meg a lakók nerr egyet 1700 után Sőt a többi 12 is ismétek megérezte a török pusztítást. (O. Lvt Dicák 51. 51. és 54 kötet). V Uicak 1778-ban Szily püspök (Szily János szom ba he yi püspök Visitatis Canonici ja a szoS bathelyi püspöki lvt -ben) ezt találta: Van 211 falu (közte 13 mezőváros) és szám tálán puszta, major és lakott hely. _ Az ősz szes lakosság 65.022 lelket tett ki, tehát nem többet mint 250 évvel azelőtt, azaz a XVI. század elején. A lakosság vallásilag igy oszlik meg: Van 59995 róm. kath. (92százaíék), 5 görög (!), 820 ág. ev. (1 százalék), 3964 ref. (6 százalék) és 2 8 zsidó A 211 faluból 156 ban csak kato likusok laknak s néhány falu kivételével a többiben is többségben. — Protestánsok főleg Becsvölgye, Csesztreg és Szentgyörgyvölgye környékén élnek. 11 faluban ők alkotják a több séget. Alsószenterzsébet 204 prot—8 kath. Becsvölgye 1400—342, Csődé 50—42, Dobra- földe (ma Magyarföld) 43—17, Felsőszenter • zsébet 114 — 13, Kerkanémetfalu 93—50. Ker- kapéntekfalu 76-40, Márokfölde 138-8, Ra- mocsa 50—5, Szécsiszentlászló 260-30, Szent györgyvölgye 890-69. Azonban 100 nál több protestáns csak 9 faluban él. Ezek a fentjelzett Alsószenterzsébet, Becsvölgye, Félsőszenterzsé bet, Márokfölde, Szécsiszentlászló és Szent györgy völgyén kívül Pusztaszentlászló 125, Nemesnép 173 és Szepetnek 435 protestáns vallásuak. A 2'2 zsidóból 63 él Egerszegen és Oláhban 58, Zalalövőn, 15 Baksán, 14 Alsólendván és még 12 faluban tizen alul. Anyanyelv, (zárójelben az 1910. évi adat Magyar 51415 (79 százalék) — (112669) véne 9534 (14 százalék) — (216637), horvát, 178( (2 százalék) — (6085) és 2293 lélek vegyes faiuban lakik. Egy szempillantás alat ieiérthetjük, hogy az arány 1910 ig a magyar sag javára semmit sem változott, sőt a vendel , l- S^a i a borv^t°k meg 4 százalékra nőt teK noiott a magyarság aránya inkább fogyott (Milyen jól tudtunk magyarosítani! — vagy ta n ia7'7QÜúet^s vob ívesebb a magyarságnál!?, . .. ban a magyarság 174 faluban élt szin ma án’ • kever^*enül. — A nemzetiségei j nem mind a déli és délnyugati részen él Jó : szövet Jó : szabás Jó : munka Tóh Gyula űri és női szabónál Egyedülálló választék príma anyagokból V. v . Finom úri divat ♦----------------1 lek. A vendek Alsólendván túl 26 faluban laktak s részükre ekkor 3 plébánia Bagonya, Bántornya, és Bellatinc volt. Könyveket részükre vend nyelven Szily János püspök nyomatott. (Géfin: A szombathelyi egyházmegyei trt. I. 43.) A vendek őslakói a területnek, de idővel igen sok magyar vér került közéjük ill beléjük. A hoivátok a török idők alatt ill. után jöttek be. 1696-ban még mindössze 20 családot írtak össze Tótszentmártoban és Tótszerdahelyen; te hát 100-nál alig voltak többen (O. Lvt. Dicák 54 kötet 1696 évnii.) 1770-ban már 6 faluban éitek horvátok és pedig Bajcsán 165, Molnáriban 2/3, Petriben 164, Semjénföidén 211, Tót- szentmártonüan 499 és Tótszerdahelyen 558. Persze ezek között sok magyar nevű is akadt, kik etre az időre már elhorvátosodtak. Volt ezenkívül 5 falu, ahol két vagy három nyelven beszéltek. Barlahidán 226, Kapcán 362, Kebelszentmártonban pedig 277 ember magyarvend, Fityeházán a 298 horvát magyar és Sze- petneken az 1130 ember magyar, horvát és német nyelven beszélt. A németeket, akik többnyire evangélikusok voltak, az utolsó nemzeti nádor, Batthyány Lajos gróf telepítette ide Németújvár vidékéről 1757 — 1759. években. Életkor. Sajnos, a Szily jegyzőkönyvek erről nem sokat mondanak. Pusztán azt jegyzik fel, hogy mennyi a gyónók és nem gyónók száma. A nemgyónók a 9 — 10 éves korig. Eszerint az 59995 kát hivőbői 17663 a nem- gyónó, vagyis közel egyharmada. Az anyaköny- vek ezt a számot meg is erősitik hiszen 60 éven túl akkor nem sokan éltek. A falvak lakottsága Minden falu népességét közli Szily, sőt igen sokszor még a majorok, puszták és lakott helyekét is külön. A falvak lakottsága igy oszlik meg : 40 falu lakossága nem éri el a 100*at 1- 200 lakója van 44 falunak 2- 300 „ „ 51 „ 3- 400 „ „ 53 „ 4 500 „ „ 14 „ és mindössze 29 falunak a lakossága haladja meg az ötszázat. Ebből is egy, Becsvölgye, több falunak, általában a mai szeg eknek gyűjtőneve. Itt 1742 ember él. A többi huszonnyolc 500 nál népesebb falu ez: Sormás 507, Résznek 528, Vaspör 535, Adorjánfalva 539, Boldogfa 548, Páka 549. Oltáré 557, Tótszerda- heiy 558, Petesháza 559, Saloinvár 568, Cser* föld 570, Tárnok 574, Lenti és Pusztamagya- ród 58 -, Rédics 591, Becsehely 620, Bántornya 647, Letenye 659, Eszteregnye 689, a két Palina 727, Alsólendva 813, Bánokszentgyörgy 856, Lendvavásárhely 858, a három Bisztrice 863, Szentgyörgyvölgye 959, Szepetnek 1130, Söjtör 1400 és Egerszeg 2290 lakóval. Népsűrűség. Egy négyzetkilométerre jut 32 (1910-ben 69) lélek. Az északi rész valamivel népesebb, mint a déli. Az egerszegi esperesi kerületben 35, a letenyeiben azonban csak 27 ember lakik egy négyzetkilométeren. Persze, mint említettük, ép ezt a déli részt a török szörnyen elpusztította, amit bizony a XVIII. századi sok telepítéssel sem lehetett immár jóvátenni. Legnépesebb Bántornya (64) és Egerszeg
