Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-10-01 / 224. szám

XXIIL évfolyam. 221. szám. 1940- október 1. KEDD, Ára 8 fiilép Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Szécbenvi-tér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. Megértés Munkában a Női Tábor Nyelvi tanfolyamok, gyűjtés és elő­adások kérdései a hétfői gyűlésen Most muLatott rá egy olasz tudós, hogy á fasizmus és a nemzeti szocializmus mellett a íalangista spanyol mozgalom és a magyar tradicionizmus jelenti az új Európa igazi erőit. A birodalmi Spanyolország és Nagy- M agyar ország helyreállítása épen ezért euró­pai szükségesség. Egy hatalmas Németország és Olaszország, egy erős Spanyolország mel­lett egy nagy és erős keleti Magyarország nélkül hiábavaló európai egyensúlyról és egy­ségről beszélni- Ezek a megértő szavak csak megerősítik azt, amit minden magyar, aki saját történelmünket átértette, mindig tuda­tosan hordozott magában, hogy a trad ic ion iz­mus abban az értelemben, amellyé!’ az a magyarság egész töríéneimég végigvonul, nem valami csökönyös maradiság, hanem Magyar- ország1 alapvető életszükségleteihez való olyan következetes ragaszkodás, amely egyedül le­het időálló a vallási, társadalmi, világnézeti és politikai áramlatok változásai közben. Úgy kell felfognunk ezt a tradicionizmus 1, mint maradandó komoly meggyőződést éle térdeké­in kről a múló és változó felfogások divatjai­val szemben. Mert a népeidnek, a nemzetek­nek igazán ínagy érdekei, amelyek létük biz­tosításához és jövőjük kiküzdéséhez szüksé,- gesek, olyan valóságokhoz és adottságokhoz vannak kötve, amelyek sokkal állandóbbak, sokkal örökebbek az emberi eszmeáramla­tok változékonyságánál. így amikor a ma­gyarság az ő területi integritásához egy év!- ezreden keresztül mindig szorosan ragaszko.- dás minden magyar emberbe, még a legki­sebbikbe is hagyományként nevelődött bele és vele született hagyományként szállott to­vább az utódokra, akkor az nem valamely előítéletet jelentett, hanem jelentette a legj- reálisabb életérdekeknek változatlan tudatát és az ezzel egybekötött politikai érzéket és rátermettséget is a magyarságban- Amikor királyaink egymásután megesküdtek a mar gyár élettérnek, az ország integritásának a megvédésére és a Szentkorona feloszlott te­rületeinek a visszaszerzésére és amikor a nemzet ezt a királyi esküt folytonosan és kö­vetkezetesen megkövetelte, akkor ez a tradi­cionizmus sem valamely csökönyös mar;adi- ságot fejezett ki, hanem legfontosabb élet- érdekeinknek a tudatát és soha él nem fe­lejtését- Mert a vallási, világnézeti, nemzeti­ségi és politikai felfogások múlok és egy­mást váltogatják. Ma életbevágóan fontos vol­tára esküsznek annak, ami holnap másodren­dű vagy harmadrendű szemponttá fokozódik le. De az ország földterülete örök, fizikai va­lóság : a földgömbnek az a -darabja, amely egyedül adhat valóságos életterületet­A Kárpátmedenoe területe mindig fontos végvára volt az európai civilizációnak, ame- lyeL a magyarság híven védelmezett és tar­tott fenn a legnagyobb áldozatok árán- A versaillesi lés trianoni békediktátorok ezt a földrajzilag tökéletes életteret próbálták mes­terséges és mondvacsinált térkép rajzolással széthasogatni, hogy a központi- hatalmakkal együtt küzdő Magyarország testét zsákmá­nyul dobják oda. Az idő kereke fordult. A hazugság vára összeomlott és ennek folytán újra előállott és utat tört magának 'az a tör­ténelmi és kul túrszükségszerűség, hogy a Kár­pátmedencében ismét a magyarság legyen az őrtálló elem és a magyar életteret ne bitó­A Baross Női Tábor zalaegerszegi szer­vezete 'hétfőn este a Baross-székházban gyű­lést tárlóit. Vitéz Farkas Sándorné elnök az egvbe- gyűlíek üdvözlése f után megnyitót mondott, amelyben hangoztatta, hogy mindenki any- nyit ér, amennyit dolgozni tud. Tehát igaz lélekből fakadó szeretettel dolgozzunk szent hazánk teljes visszaszerzéséért, — egymásért, a nagy, az egyetemes emberi sorsok jobbra- fordulásáért. A közelmúlt eseményei ismét annyi bitre, reménységre jogosít bennünket, hogy mindnyájunknak határozottan kell érez- nünk azt, hogy nem dolgozunk majd hiába. Mi erős, művelt, keresztény, munkaképes ma­gyar nemzetet akarunk, amely haladó és al­kotóképes törekvéseivel méltó helyet küzd ki nemzetközi vonatkozásban is Európa né­pei között. Minket összeköt a mi magyar sor­sunk, mi együtt akarunk lenni és együtt dol­gozni, hogy a nemzeti erők öntudatos össze- teyésével, akadályt nem ismerve biztosítsuk a teljes feltámadást. A nagy helyesléssel fogadott megnyitó után felolvasták az egyes tisztségekre és választ­mányi tagsági helyekre a jelöléseket. A köz­gyűlés a jelölések szerint ejtette meg a vá­lasztásokat. Szóba került ezután nyelvi tanfolyamok rendezése. Német, olasz, francia és angol tan- | Az ország hússzükséglelének biztosítása ér­dekében szükségesnek mutatkozott a hústa­lan napok számát háromra emelni és a hús­árusítási tilalmat a vadra is kiterjeszteni A kormány most kiadott rendele Le értelmé­ben hétfőn, kedden és péntekien általános hústalan nap van, ezenkívül iá borjú hústa­lan napot csütörtök helyett a jövőben szer­dán kell tartani­A rendelet lehetővé teszi, hogy, mint ed­dig, a jövőben is hústalan napon kiszolgál­tatható legyen a juh- és lóhús, lóhúskészít­mények, csirke, pulyka, gyöng'ytyük, házi­nyúl, hal, zsír, háj, szalonna, tepertő, sertés­fej, sertésláb, főLt sonka, hurka, disznósajt, 'és belsőrészek, mint nyelv, tüdő, pacal, vese, velő, mirigy, víér és máj, kivéve a liba- és kacsamájai. A hústalan napokra vonatkozó rendelet rolja senki más. Ez a magyar tradicionizl- mus örök életösztönünk és szükségességünk marad, amely visszaköveteli azt, ami a mi­enk. Ez a visszakövetelés egyre inkább Ön­folyamot rendeznének. A többség a német mellett foglalt állást, de az olasz mellett is nyilatkoztak. Az egybegyűltek kevés számára tekintettel határozatot nem hozlak. . Kimondották, hogy gyűlést minden hétfőn tartanak. Arra az időközben felvetődött hírre, hogy] a Női Tábor egyesülne a Mansz-szál, az el­nöknő a központtól nyert értesülése alapján közölte, hogy a hír nem felel meg a való­ságnak. A kél egyesület párhuzamosan ha­lad ugyan, de különállóságukat megtartják. Ezután felolvasták a fogadalmat tettek név­sorát, majd az elnök felkérésére özv. Zaru- bay Andorné saját költeményeiből olvasott föl általános tetszéstől kísérten. Ugyancsak Zarubayné terjesztette elő a következő in­dítványokat : 1. A Női Tábor bekapcsolódik a kormány­zó né gyűjtési akciójába. 2. Erdélyi vonatkozású előadást, 3- nívós műsoros előadást rendeznek. Az indítványokat elfogadták s a két utóbbi pontot illetően később határoznak. Végül kiosztották a jelvényeket s ezzel a gyűlés befejeződött. egybefoglalja az eddig érvényben volt vala­mennyi ezirányú rendelkezést, és a korábbi rendeleteket hatályon kívül helyezi, tehát megkönnyíti a közigazgatási hatóságok ré­szére a közélelmezési rendeletek végrehajtá­sának ellenőrzését is. A rendelet a múlthoz hasonlóan biztosítja azt, hogy ha a hústalan nap Gerjgely-naplár szerinti, vagy nemzeti ünnepre esik, azt nem kell megtartani, viszont abban a községben, ahol a vásár, vagy bú­csú hétfőre, keddre, vagy péntekre esik, a főszolgabírót (polgármestert) hatalmazza fel, hogy a hústalan napon közérdekből a hét más köznapjára helyeztesse át A rendelet nem vonatkozik a honvédségre, kórházakra, gyógyintézetekre, valamint gyer­mek neve lő i nté z e te k re. tudatossá váló európai érdiek is, amint ezt nagy barátaink jól felismerték a trianoni kon­tárokkal szemben­Háromra emelték a hústalan napok számát

Next

/
Oldalképek
Tartalom