Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-25 / 219. szám
c$esti telefon Berlinből jelentik : A német birodalmi kormány külön engedélyével Németország katolikus községeiben nagyszabású gyűjtést rendeztek a spanyolországi templomok részére, (amelyek szörnyen megsínylették a polgárháború vandál pusztításait. A németországi gyűjtés eredményét már át is adták a spanyol hatóságoknak. A 28.000 kg. súlyú ládák érthető feltűnést keltettek a spanyol határon, ahol első pillanatra fegyvereket sejtettek bennük. A hatalmas ládákból 86 templomi gyertya- tartó, 33 nagy és 42 kisebb áldozókehely, 7 szentségtartó, 29 dúsan aranyozott tál. 31 művészi feszület, 145 nagybecsű miseruha, 21 füstölő 229 misekönyv és 165 könyvállvány került napfényre. * A TESz Magyar-Bolgár Társasága hétfőn tartott ünnepi ülésén Szilády Zoltán ny. múzeumi igazgató, a Társaság elnöke, nagyér- ftékű előadásban ismertette Dobrudzsa földjének és az odatelepedett népeknek történetét, széleskörű bepillantást engedve az ottani kultúrális és gazdasági viszonyokba. Tudományos alapossággál felépített előadásának befejezéséül kimutatta Bulgária ezeréves jogát erre a földrészre. Az értekezlet táviratilag üdvözölte a bolgár királyi kormányt Dobrudzsa felszabadulása 'alkalmából. s így most folytatódhatnak a munkák. A polgármester válaszában utált arra, hogy ő csak kötelességét teljesítette s az eredményt a főispán közbelépése biztosította. Ezután elmondták a Hiszekegyet és rátérlek a napirendre, amelynek első pontja volt a zárda ügye A Győri Első Takarékpénztár 120 ezer pengő követelésének a Notre Dame zárda tulajdonát képező, a zalaegerszegi 2719. sz. tkvi betétben fölvett ingatlanokra jelzálog bekelxr- lezésére kért engedélyt a várostól. Árvay László dr. tiszlifőügyész részletesen ismertette a zárda építésének történetét, a Noire Dame rend és a város között kötött szerződéseket, s kiemelte, bogy a szerződéseknek egyes pontjai homályosak. Majd előterjesztette a jogügyi és pénzügyi bizottság javaslatát, hogy a város a kérelmet teljesítse. A kérdés körül ötnegyedórás vita fejlődött ki. Thassy Kristóf dr. hangsúlyozta, hogy itt a városnak egy kultúrintézményéről és egy idegen vállalatnak érdekeiről van szó- A zárda saját hibáján kívül került nehéz helyzetbe, a városnak tehát segítségére kell sietnie, hogy újabb költségek ne terheljék. E 1)1 jen az irányban lépéseket kell tehát tenni, a maga részéről nem engedné a bekebelezést. Árvái) István dr. a bekebelezés mellett szól, mert az nem jelent kárt a városnak. Czobor Mátyás osztja Thassy véleményét. Árvay László dr. és László József után Széli György dr. szólalt föl. Elfogadja a bizottságok javaslatát azzal, hogy a bekebelezési költségek ne terheljék a zárdát- ö is, mint az előtte felszólalók a legteljesebb elismeréssel szólott a Notre Dame rend működéséről- Helyesnek tartaná, ha a város vezetősége előbb érintkezésbe lépne a költségeket illetően a győri bankkal s csak azután tárgyalják érdemben a kérdést. Thassy Kristóf magáévá tette Széli javaslatát, a közgyűlés azonban 8 szavazattal 5 ellenében a bizottságok javaslatát fogadta el. Ffilöp László város! tanácsos nyugdíjazási kérelmének tárgyalásánál Árvay István dr. azt kívánta, hogy klinikai vizsgálat eredményéhez képest döntsenek a kérdésben- Kakas Ágoston a nyugdíjazás mellett szólt. A közgyűlés több megjegyzés elhangzása után 2 szavazat ellenében ki is mondta a nyugdíjazást október 1-től kezdődően s szolgálati idejét 31 évben, nyugdíjösszegét eddigi javadalmának 82 százalékában állapította meg. A többi tárgyban is a bizottsági javaslatokat fogadták el. Módosítják a javadalmi hivatal szervezési szabályrendeletét, a kereskedőtanoncok egyelőre az iparostanoncokkal együtt járnak iskolába, de a szaktárgyakat szaktanár tanítja, az evangélikus egyházközségnek 955 pengő segélyt ad a város, helybenhagyták a különféle szerződéseket s az 1940 évi közmunka ellen beadott néhány fölebbezésl intéztek el. A Petőfi Társaság' Erdély egy részének visz- szatérése alkalmából hat erdélyi írót készül beválasztani rendes tagjai közé. Ezek inévsze- rint a következők : Nyirő József, a kitűnő regényíró, György Lajos, a Pásztortűz volt szerkesztője, Kristóf György, a kolozsvári egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára, Gyalui Farkas irodalomtörténész, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár és az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárának igazgatója, Gyallay Domonkos, elbeszélő-író, a Magyar Nép Könyvtára című népies könyvsorozat szerkesztője, s P- Jánossy Béla, az erdélyi katolikus irodalom kiváló művelője. Ezek az írók eddig is, mint külföldiek, levelező tagjai voltak a Társaságnak. Erdély nagy lírikusa, Beményik Sándor, már 1921 óta, mint Végvári, rendes tagja a Társaságnak. Azonkívül P- Gulácsi Irén is, aki régebben levelező tag volt, Magyarországra átköltözésekor rendes tag lett, épen úgy, mint a Felvidék egy részének visszatérése után Jankovics Maróéi és Mécs László. Artézi kutat kór a polgármester Jó ivóvizet Zalaegerszegnek Városunk közvéleményét hosszú idő óta foglalkoztatja az ivóvíz kérdése. Mert az bizonyos, hogy Zalaegerszeg nem dicsekedhetik jó ivóvízzel. Hivatalos megállapítás szerint a zalaegerszegi vizek 90 százaléka fertőzött. Ha nem is annyira veszedelmes, de ivásra nem alkalmas. Épen ezért került már nem egyszer napirendre a vízvezeték ügye, amely- ivei kapcsolatosan — tudjuk — kellemetlenségei is vannak a városnakA vízvezeték megépítésére jó pár évtizedig gondolnunk sem lehet, mert anyagi helyzetünk nem engedi ilyen hatalmas műnek létesítését. Sőt még arra sem vagyunk képesek, hogy artézi kutat furassunk. Az állam falvaknak adott segélyt artézi kút fúrásához, városok azonban nem részesültek ebben a szerencsébenMost azután mintha megváltozott volna ebben a kérdésben a minisztérium álláspontja. A városok is kaphatnak segélyt, ha artézi kutat akarnak furatni. Ez irányú előterjesztéseiket természetesen egészségügyi tekintetben alaposan meg kell indokolni. Ez Zalaegerszegnek — sajnos — nem okoz nehézséget. Vitéz Tamásy István dr. polgármester most készíti el a fölterjesztést és így minden reményünk megvan arra, hogy Zalaegerszegen rövidesen már kifogástalan vizű artézi kút áll a lakosság rendelkezésére. MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1940. augusztus 25 tői. Zalaegerszeg—Bak—Hévíz—Keszthely. G F MÁVAUT 805 1345 i. Zalaegerszeg Aarany Bárány é. 7-25 8-50 13-30 15-20 828 14-12 é. Bak Hangya szövetkezet i. 7 02 8-27 14-58 8*29 1414 i. Bak Hangya szövetkezet é. —•— 8 25 — — 1457 — 15-37 é. Hévizfürdő i. _•__ 6-5 0 —13-30 9-50 15-54 é. Keszthely pályaudvar i. —-— 710 —•— 13 00 F) Kedden és pénteken nem közlekedik. 8-26 910 935 15-30 13'45 G) Csak kedden és pénteken közlekedik Zalaegerszeg-Bak—Nova—Lenti. G F 1345 i. Zalaegererszeg Arany Bárány é. 7 25 13 30 1459 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-54 12 59 15 45 é. Nova i. 610 1215 —é. Lenti i.— •— 11-50 16-10 17*25 í. é. 14-30 é. é. közlekedik. G) Csak kedden és pénteken közlekedik Zalaegerszeg—Bak—Söjtör. Zalaegerszeg Arany Bárány 7’45 Bak Hangya szövetkezet é. 14-55 7*21 Söjtör postahivatal i. 1435 706 Szentadorján i. 655
