Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-18 / 213. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1910 szeptember 18. <&esíi ÍQÍofoh Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Kolozsvárott nyilatkozatot adott avisz- szatért erdélyi részek szellemi és kulturális ügyéről. Kijelentette, hogy a kolozsvári Fé­rnie József Tudományegyetem legkésőbben november Inén megkezdheti működését- Az egyetem megnyitásával intézkedtek arról is, ho°y az egyetemi diákszociális intézménye­ket is sürgősen felállítsák- A középiskolákról és népiskolákról szólva kijelentette Hóman Bálint, hogy Erdély egész területén ^ folya­matban vannak az épületek, felszerelések és a tanerők rendszeres számbavétele. A Szé­kelyföldön a feleslegessé vált állami épülete­ket is felhasználják a mező- és erdőgazdasági, valamint egyéb szaknépiskolák céljaira. ❖ A hivatalos lap keddi száma közli a kor­mány rendeletét a fizetési forgalom szabályo­zásáról a visszacsatolt keleti és erdélyi or­szágrészeken. A rendelet kimondja, hogy a leu értékre szóló bankjegyek és érmék a visz- szacsatolt területen továbbra is törvényes fi­zetési eszközök maradnak. Kimondja továb­bá, hoyg a belföldi fizetési forgalomban az átszámítási árfolyam a következő : 1 pengő annyi, mint 30 leu, illetőleg 100 leu annyi, mint 3.33 pengő. A Magyar Nemzeti Bank a visszacsatolt területen forgalomban lévő leu- bankjegyeket és érméket az említett árfolya­mon az általa megállapítandó határidőkön be­lül a pengőérték törvényes fizető eszközeire váltja át, de csak abban az esetben, ha a bankjegyek és érmék tulajdonosa a vissza­csatolt területen lakó személy vagy ott szék­hellyel bíró jogi személy vagy cég. Nem ilye,-, személy tulajdonában lévő bankjegyek vagy érmék átváltását kérni tilos. Az átváltási ha­táridő utolsó napján és azt követően a leura szóló pénzjegyek többé nem érvényes fizetési eszközök- Ezt az időpontot a Magyar Nemzeti Bank külön is közzé fogja tenni- Leubankje- gyeket és érméket a pénzügyminiszter további rendelkezéséig a visszacsatolt területre be­vinni tilos. A rendeletben foglalt tilalmak megszegése büntetés alá esik. Gyűjtési engedély Az alispán az országos frontharcos szövet­ség zalaegerszegi főcsoportjának engedélyt adott, hogy az erdélyi városokba eljuttatandó zászlók beszerzése céljából a helyi lapok út­ján gyűjtést rendezhessen. A nemes célra ado­mányokat tehát a Zalamegyei Újság is el­fogad­Látogassa a BÖDEY vendéglők éttermet 1 KONYHÁJA kitűnő, házias, BORAI válogatott elsőrendűek, SÖRE felülmúlhatatlan. A GÖCSEJI SÖRKERT páratlan. Kossuth Lajos-utca 29­Két zalai falu meg az olajjegy Kerkakutasról írják: Van egy falú Zala vármegyében, elfelejtett kis falú. Igaz, hogy vannak kisebbek is, de elfelejtő ttebbek alig. Kerkakuiasnak hívják. Útja nincs. Állomás messze s megközelíthe­tetlen sokszor. Három óra gyalogszerrel. Ko­csival még több,- mert délnek kell indulni s kelet felé is el kell látogatni s mindössze 11 kilométert kell kerülni, mire a nagy úton a falú mellé ér a kocsi. Most fizikai sötétség is borul a falura az elfelejtettség sötétje után- Nincs petróleum, olaj. De van a faluban két bolt. Tavaly egy­szer csak egyik is, másik is kevesebb pet­róleumot kapott, mint rendeltek ; egyszer csak semmit sem tudott küldeni a nagykereskedő, akinél bevásárolni szokott a két boltos. A szomszéd, kisebb falú két boltosa másik nagykereskedőtől szerezte be árúit, így az olajat is. Azoknak a cég zavartalanul küldte, akármennyit rendeltek is nála. A mi falunk­ban nem volt olaj, a másikban volt bőven- »Ott kell rázni, ahol potyog« tartja a köz­mondás, hát átmentünk olajért a szomszédba. Kaptunk, amennyi csak kellett. Hozattak és kaptak is a szomszéd boltosok, ha fogytán volt náluk­Az idén jött az olaj-jegy ; olaj egység j elosztás. A tavalyi havi olajszállítmányok 8U százaléka. Egy egységet 1 szoba, 1 konyha, 1 isláló képez együttvéve. Amennyi tavaly volt augusztusban, szeptemberben, annak 80 százalékát osztják ki az összességnek Így kap­tunk egy egységbe 1.5 decilitert. Ez két hétre kell, hogy elég legyen- Meg van állapítva : »Tavaly is ennyi fogyott, mert a két boltos­hoz annyi jött és nem több.« Igaz, ennyi jött de nem volt elég. Akkor volt a szomszédban s hozhattunk, de most nem kapunk Ott van most is bőven s egy egységre kapnak 1.1 li­tert Ennyi volt ott tavaly a fogyasztás, mert mi, a nagyobbik község, hoztunk a kisebbik­ből olajat. Ott ennyi volt a fogyasztás, ele nem mutat ám mindig igazat az írás, a ki­mutatás, pláne üzleti kimutatás, meg a szám­lázás. Ez visszásság; ezen segíteni kell. Miért nincs ezidón a gyümölcsnek jóize és gazdag zamata? A gyümölcsidény vége felé jár és most már megállapítható, hogy a gyümölcs íze és za­mata az idén elmaradt a szokásostól. A leg­szebb gyümölcsök is szegényes ízt adtak, va­lami szárazság, fanyarság kedvtelenítette az ember ínyét és hiába próbálta keresni a régi ízt. Szakértő gy ü nmoles termel őke t kérdeztünk meg eziránt, akik egybehangzóan a követke­zőket mondották : — Sajnos, az idei hideg, nedves tavasz és nyár nemcsak mennyiségét, de minőségét is károsan befolyásolta a gyümölcsnek- Az alföldi gyümölcs különös ízét, za- arkttát az a Szaharái forr óság adta, \amely néha olyan elviselhetetlennek tűnik a homokon. A nagy kalóriamennyiség készteti a gyü­mölcsfák leveleit az asszimilációs munkára, a nyers tápláléknak kész táplálékká való át­dolgozására. A minél több napsugár behatá­sára képződik megfelelő klorofil-mennyiség. A napsugár növeli a cukortartalmat s vele egyidejűén nemcsak édesebb, de zamatosabb is lesz a gyümölcs, mert a zamatanyagok a cukortartalommal egyenes arányban állanak — Az idén nem kaptak elegendő napsuga­rat, nem volt kánikula, de még csak tavaszi napozás sem ; ellenben volt fölös csapadék és hűvös időjárás. A fák sok nedvességet vettek föl, — nem volt rá szükségük, mert a talaj gyümölcs és szőlő számára a legna­gyobb szárazságban is tartalékol elegendő ned­vességet s a gyümölcsnek nagy a víztartalma A kánikulának főleg abban érvényesül nagy érlelő jelentősége, hogy forróvá válik a ta­laj és a talajból árad ki az érlelő meleg. Az idén mindig hűvös maradt a talaj. — Mindez nemcsak a nyers gyümölcs mi­nőségéne volt hátrányos hatással, de észre fogják venni a háziasszonyok a befőtteknél Az idén a befőtt is könnyebben romlik, mint más években. Sok helyen már fel is használ­ják a párhetes befőtteket, mert megromlottak. Iroda az amerikaiakkal való érintkezés céljából A Magyar Kivándorlókat és Visszavándor- | lókat Védő Iroda közölte az alispánnal, hogy , a háborús viszonyok által sújtott lakosság megsegélye zésére az Amerikai Egyesült Álla­mokból 20 év óta eddig rendszeresen küldött Szere te t-oso magok a most folyó háború mi­att technikai okokból ezentúl nem érkezhet­nek meg a megszokott módon- Ezeknek a ki­eső küldeményeknek pótlására a newyorkj magyar rádió miagyar származású igazgató­jának kezdeményezésére Csepelen, a vám­mentes Szabad Kikötőben egy raktár és el­osztó iroda létesül, amely az amerikai hoz­zátartozók rendelkezései alapján Csepelen ál­lítja össze a csomagokat és juttatja, el a ma­gyarországi címzettekhez. Természetesen ame­rikai részről történik énnek finanszírozása és így Magyarország körülbelül félmillió dol­lár értékű exporthoz jut. Ez az iroda tartja majd fönn az összeköttetést iaz amerikai és magyar érdekeltek között s fontossága kü­lönösen olyan időkben tűnik ki, amikor a közvetlen érintkezés szinte lehetetlen, vagy legalább is nagyon nehéz. Kéri az iroda tíz alispánt, hogy ez ügyben hívja fel a figyelmet arra, hogy az érdekel­tek saját érdekükben jelentkezzenek és je­lentsék be címüket. Akinek tehát akár Észak-, akár Délamerikában rokona, hozzátartozója, ismerőse él, jelentse be az Amerikai Szeretet- csomagok Elosztó Központjánál (AMSZEK) hennyei Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár­nak. Budapest, I- Vérmező-út 11. Az ame­rikai címzettel való érintkezés költségmen­tesen történik, csak válaszbélyeget kell mel­lékelni­Hirdessen a Zalamegyei Újságban I FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom