Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-12 / 208. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940- szeptember 12. Zala vármegye törvény ha tósági bizollsága cPesti telefon A Székelyföldet nagy távolság választja el az ország többi részétől ; ez közlekedésföld- rajzi és gazdasági helyzetét már a -múltban is hátrányosan érintette. Az új határmegvo­nás, amely a székely körvasút és mellékvona­lainak közvetlen összeköttetését Erdély egyéb visszacsatolt részeivel megszakította, még nö­veli a nehézségeket. A kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter azért az államvasutak tarifáját új alapokra helyezte. Ketszázkilo- méteres távolságokon felül ugyanis az árúfu­varozási díjtételeket fokozatosan csökkent, tte, úgyhogy a mérséklés a nagy távolságokon eléri a 10—15 százalékot is. Kelet-Magyaror- szág és Erdély egyes területrészeinek vissza­csatolásával a távolságok még inkább növe­kedtek és ezért a miniszter újabb leszállítást rendelt el. A trianoni csonkaországban az or­szág központjától, a fővárostól számított leg- nagyobb utazási távolságok 300—350 kilomé­ter között voltak- Kárpátalja visszacsatolásá­val a Felsőtisza-völgy távolságai már az 500 kilométert is elérték. Most pedig a Székely­föld visszacsatolásával a távolságok még to­vább kitolódtak. Marosvásárhely 528 kilomé­terre, a Székelyföld távolabb fekvő része pe­dig még ennél is nagyobb távolságra, így például Sepsziszühtgy örgy 781 kilométerre van a vasúton a fővárostól. A személy díj sza­básnál a miniszter most kiadott rendelete az 500 kilométert meghaladó távolságokon a me­netdíj akat ismét lényegesen leszállította. Az új menetdíjak, amelyek szeptember 11-én éietbe is léptek, a nagyobb távolságokon a tavalyi 22, illetőleg 38 százalékos mérséklé­sen felül további 10 százalékig terjedő mér­séklést jelentenek. Az intézkedés következté­ben a menetdíjak az 500 kilométeren felüli távolságú vonalakon a távolság növekedésé­vel már alig nagyobbodnak- így például a személyvonati III- osztályú menetdíjak 500 kilométeren felül 20 kilométeres övezetenként 10—10 fillérrel emelkednek. Mint jellemző példát említjük meg, hogy a Budapestről 400 kilométerre fekvő Kolozsvárnál a sze­mélyvonat harmadik osztályú menetdíja az új tarifa szerint 12.50 pengő lesz, amíg a 781 kilométerre, tehát a majdnem kétszer akkora távolságra fekvő Sepsziszentg'yörgyre való utazás csak 15 pengőbe, vagyis csak egyötöddel fog többe kerülni. Nejrt halt niejg Kallio finn elnök, sőt ja­vult az állapota. Kallio államelnök egészségi állapotáról kiadott kommüniké a következő­ket mondja : — Az államelnök tegnapi napja nyugodtan telt el. Állapota a tegnapi papon is­mét javult. (MTI). * »Erdély((-cigaretta. A pénzügyminiszter a keletmagyarországi és erdélyi területeknek a Szent Koronához való visszacsatolása alkal­mából »Erdély« elnevezés alatt új szivarkát bocsát forgalomba. Az új cigaretta elsősor­ban a visszacsatolt területeken, majd iá gyár­tás előrehaladásához mérten Budapesten, il­letve az egész ország területén kerül eladásra. Az 1 pengő 75 filléres szivarkadobozban csak 24 darab szivarka van, a huszonötödik darab helyett a m. kir. dohányjövedék elis- mervénye nyugtázza azt, hogy a vásárló a huszonötödik szivarka árát az erdélyi szo­ciális szervezet javára áldozta. Egyidejűén a »Felvidék« cigaretta gyártása megszűnik­Hirdessen a Zalaanegyei Ujság&aie I Látogassa a BÖDEY vendéglőt^ éttermet 1 KONYHÁJA kitűnő, házias, BORAI válogatott elsőrendüek, SÖRE felülmúlhatatlan. A GÖCSEJI SÖRKERT páratlan. Kossuth Lajos-utca 29. nevében : vitéz gróf Teleki Béla főispán- A főispán beszédét és előterjesztett javas­latát a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta Ezután Zsidó Sándor dr. országgyűlési kép­viselő mondotta el ünnepi beszédét. Többek között a következőket mondotta : Az elmúlt két évtized szakadatlan megpró­báltatásai és keservei után, felvirradt a tör­ténelmi igazságszolgáltatás napja, s dicső hon­védségünk kitűzte már a magyar zászlót a keleti Kárpátok gerincére. Határtalan az örömünk, hogy Szent István birodalma újabb jelentős területtel növeke­dett, Nagyvárad, Szent László városa, a Szé­kelyföld, kincses Kolozsvár, Igazságos Má­tyás Király szülővárosa, újból magyar ! Az örömnek perceiben hálatelt szívünk imáját a jó Istenhez küldjük, s alázatos lélekkel mondunk köszönetét azért a jóságért, hogy ezeket a napokat nekünk megérni engedte­Hálás szívvel kell megemlékeznünk a világ- történelem két hatalmas alakjáról, Hitler ve­zérről és Mussoliniról, a baráti német és olasz nemzetekről, akiknek barátsága nélkül so­hasem tudtuk volna vér nélkül visszaszerezni ezeket a területeket­De hálás szívvel kell megemlékeznünk ma­gáról a nemzetről. Én mint erdélyi ember .úgy érzem, hogy különösen nekünk, erdélyi­eknek kell hálás szeretettel megemlékeznünk a Nemzetről, a_trianoni Magyarország népé­ről- Húsz évvel ezelőtt, a két forradalom után nem volt rózsás az anyaország hely­zete, de a nemzet saját fájdalmát feledve, bennünket, hontalanokat, szeretettel ölelt keb­lére. könnyeinket letörölte, nekünk otthont adott. Ezt mi. erdélyiek, sohasem felejthet­jük el, s különösen ki kell emelnünk Zala vármegye népének szeretetét,. mert itt soha semmiféle viszonylatban nem éreztük azt, hogy mi itt idegenek vagyunk. Ha pedig a jó Isten segítségével viszontláthatjuk bérces hazánkat, el fogjuk vinni hírét a zalai nép testvéri szeretetének és a zalai tájak felejthe­tetlen szépségeinek. Az egymástól távol lakó erdélyi és dunántúli nép testvéri közösségé­nek munkásai akarunk lenni a jövőben. Hála és köszönet illeti a névtelen adófizető­ket, a magyar életnek minden munkását, akik anyagi és erkölcsi erejük megfeszítésével, sa­ját igényeiknek végsőkig csökkentésével le­hetővé tették, hogy hatalmas és erős honvéd­sereget szerelhessünk fel. Hála és elismerés illeti a Nemzetet elismert honvédségéért, amelynek ereje és elszántsága nagyban hoz­zájárult ahoz, hogy Románia elvakult urai jóbb belátásra jutottak- Hála és tisztelet il- | lesse tehát azokat az anyákat, akik ezeket a | honvédfiakat szülték, az~ apákat, akik felne- 1 vélték, a papokat, akik az Isten-hitet lelkűkbe csepegtették, a tanítókat és tanárokat, akik a hazaszeretet tüzet lelkűkben állandóan élesz­tették­De nekünk nemcsak magunkkal és a visz- szaszerzett országrészek boldogülásával kell törődni, hanem törődnünk kell azokkal a testvérekkel is, akiket még nem ölelhettünk keblünkre. Mert, sajnos, határtalan örömünk­be nagy keserűség és bánat is vegyült- Meg­vallom őszintén, hogy a bécsi döntés nyil­vánosságra jutása után belehasított a szívem­be a fájdalom, hogy Torda, ahol születtem, Tövis, ahol elemi iskoláimat végeztem, Gyu­lafehérvár, ahol először öltöttem magamra a katonaruhát, még mindig rabságban marad­nak- De amikor láttam a magyar társadalom optimizmusát, azt a töretlen hitet, amellyel hisz a mai határok ideiglenességében, hisz Szent István országának feltámadásában, ami­kor láttam az erdélyi és fel nem szabadult vidékek magyar férfiainak megállását őrhe­lyeiken, az én lelkemet is elöntötte az öröm és a "bizakodás, s a fájdalmat felváltotta a bizalom és imádságos hit, hogy igenis lesz még további feltámadás, ha a kötelesség tel­jesítésben nem lankadunk, igenis meglesz ia Kárpátok övezett Nagymagyarország ! Mi tudjuk azt, hogy ezért a jövendőért so­kaknak áldozatot kell hozni, s most a külpo­litikai órák után befelé kell tekintetünket irá­nyítani és meg kell teremtenünk az osztály­különbségek lebontásával a jobb, szociálisabb berendezésű Magyarországot..Ezeknek keresz­tülviteléről különbözők lehetnek az elgon­dolások, de abban egynek kell lennünk, hogy a nemzetnek hivatott vezetői, Teleki Tál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter urak Erdély egy részének visszaszerzésével jó munkát végeztek- Épen azért mély tisztelettel indítványozom, hogy Zala vármegye törvényhatóságának közgyű­lése egyhangú lelkesedéssel köszönlse Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter urakat Erdély felszabadult részeinek megszállása a holnapi napon befejeződik,- s az örömün­ket váltsa fel a köfelességtudás érzése és te­kintetünket a jövőbe vetve, kiáltsuk egy aka­rattal, hogy éljen a Főméltóságú Kormányzó Ur, éljen Nagymagyarország ! Az éljenzésekkel sűrűn megszakított, lelkes beszéde után javasolta, hogy a miniszterel­nökhöz és a külügyminiszterhez üdvözlő táv­iratokat intézzenek. Javaslatának elfogadása után rátértek az alispcmi jelentésre, amelyhez elsőnek Szecsődi-Softits Jenő szó­lott- A ló be vásárlásokat és fogatszotgáltatáso- kat tette szóvá először azzal a megjegyzés­sel, hogy ezek a szolgáltatások nem történtek egyenlően a járásokban. Kitért az állatárakra, a hizlalásra, az árvízkárokra és a bevonult gazdasági cselédek ellátásának ügyére­Horváth Gergely azt indítványozta, hogy a főispán és Zsidó Sándor dr. beszédét nyo­massák ki és küldjék meg az összes bizott­sági tagoknak. Az indítványt elfogadták. Eitner Sándor a rimány-csonkahegyháli le­kötő út állapotát tette szóvá, sürgette a ta­karmányok biztosítását és a falvakban is erő­sen érezhető zsírhiány megszüntetését­A felszólalásokra válaszolt Brand Sándor dr. alispán. A fogatszolgáltatások ügye előbb a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozott, most azonban a honvédelmi hatóságok ren­delkeznek- Hogy nem történtek egyenlően az igénybevételek, annak oka az volt, hogy tar­talékolni kellett az erőt, amit ő azután fel is használtatott- Az árvízkárokra vonatkozóan kijelentette, hogy a Zalaszabályozás eléggé előhaladott stádiumban van. A bevonultak családi segélyezése körül nem merülhetnek föl számbavehető panaszok­Eitner felszólalására megjegyezte az alis­pán, hogy az említett út ügyét tárgyalás alá veszik- A takarmány biztosítás kérdésében is megteszik a szükséges lépéseket- A zsírellátást illetően tegnap telefon útján kapott értesítést a földművelési minisztertől, amelynek alap­ján tehet intézkedéseket- A helyzet javulása a tengeriterméstől várható­Kalith András pénzügyigazgató az árvíz­károkat illetően válaszolt. Az áradásnak ki­tett területek földadója elég alacsonyan van megállapítva, a jövedelemadó kivetésénél fi­gyelembe veszik a károsodást. A családi se­gélyek körül azért jelentkeznek panaszok, mert azokat a községek az adó pénzekből fi­zetik s ha nem rendelkeznek elegendő pénz­zel, az ellátmányt a fcir. adóhivataltól kell igényelniük­Vitéz Botos Gábor műszaki tanácsos is ki­elégítő választ adott­Vitéz Teleki Béla gróf főispán válaszában először a gazdálkodás jövedelmezőségének helyreállításáról szólott, amivel a most élétre­hozott mezőgazdasági üzemi tanács foglalko­zik. A zsírkérdés — mondotta — árkérdés. De erősen számításba jönnek ilt az exportkö­telezettségek, amelyekben halasztást kell la­eszközölni. A Zalaszabályozás elsőrendű fel­adat, ami azonban csak jóváhagyod tervek alapján hajtható végre. A tervek elkészítése céljából mérnököt rendeltetett ki a szom­bathelyi kultúrmérnöki hivatalhoz- A takar­mánybiztosítás céljából a gazdáknak elsősor­ban saját szervezeteik útján kell lépéseket tenniük- Úgy tudja, tarlóherében bő termés van- A záírkérdés megoldása a tengeritermés­től függ. A közgyűlés ezután tudomásulvette az al­ispánt jelentést. A napirend többi tárgyainál elfogadták a kisgyűlés javaslatait. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével fe­jeződött be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom