Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-07-25 / 168. szám
I ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 július 25. Egyenlő helypénzt fizetnek a helybeli és vidéki árusok. A kereskedelemügyi miniszter most kiadott rendeletével régóta húzódó vitás ügyet intézett el. A városok és községek egy régi kereskedelemügyi minisztériumi körrendeletre hivatkozva, ragaszkodtak a helypénzszedéshez, mert szerin tűk ez a rendelet azt minden közület részére kőtelezővé teszi A kereskedelmi miniszter most úgy magyarázza régebbi körrendeletét, hogy a helypénzszedés nem kötelező, de ha már szedik, akkor mindenkivel egyformán meg kell fizettetni és nem lehet különbséget tenni hely beli vagy vidéki árus között. Zalaegerszeget ez a rendelkezés nem érinti, mert itt január 1 tői már egységes a helypénz. Az erre vonatkozó szabályrendelet ugyanis csak igy nyerte el a miniszteri jóváhagyást. A valutaiigyészség vezetője a vállalati mérlegek és ttz- . leti könyvek felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről. Az utóbbi időben több iparvállalat, főként textilvállalatok ellen indított vizsgálatot a valutaügyészség, mert az a gyanú merült fel, hogy azoknak ügy vezetősége, illetve főrészvé nyesei pengőkiajánlást követnek el és az üzemi jövedelem jelentős részét külföldre diszponálják. Egy konkrét ügyben a valutabiróság azonnali hatállyal tirendelte a bűnügyi zárlatot, más esetekben pedig most folyik a vizsgálat, amelynek alapján megindulhat az eljárás. Egy újság munkatársa kéidést intézett Kotsis Miklós ügyészségi alelnőkhöz, a valutaügyészség vezetőjéhez, hogy milyen szempontok az irányadók a kérdéses vállalati számadások felülvizsgálásánál és a vizsgálat megindításánál. Kérdésére az alábbi felvilágosításokat kapta: — Fizikai lehetetlenseg valamennyi vállalat üzleti könyveit tüzetesen átvizsgálni, ezért fő ként olyan részvénytársaságokkal szemben indult meg konkrét adatok alapján az eljárás, amelyeknek főrészvényesei állandóan külföldön tartózkodnak, illetve a közelmúltban hagyták el az országot és külföldön telepedtek le. Olyan ügyünk is van, ahol a tulajdonosok az idei küzgyülésen már egyetlen egy részvényt sem tettek le, csupa új és idegen részvényes volt csak jelen, annak azonban nyoma sincsen, hogy ezek mikor, milyen összegért jutottak a részvények birtokába, illetve honnan teremtették elő az azok megvásárlásához szükséges pénz? — Sajnos, a revíziót végző közegek számos helyen szinte áthidalhatatlan nehézségekbe ütköznek a könyvelések bonyolultsága és szándékos homályossága miatt. Bár az új adótörvények értelmében a mérlegben eddig fel nem tüntetett, úgynevezett latens tartalékok is adó alapul szolgálnak s azok kitüntetésére a részvénytársaságok adóamnesztiában is részesültek lépten nyomon bukkanunk még mindig olyan adózás ölá nem vont, rej ett tartalékokra, amelyeknek célja az volt, hogy pengőkiajáníági kövessenek el vele. Amig ugyanis a külföldi részvényesek osztalékai a Nemzeti Bank zárolt számláján nyertek elhelyezést, ezekből a tartalékokból osztalékigényüket meghaladó mértékben juttattak külföldre maguknak pénzt az ügyvezetőség utján. — A vizsgálatok során különös súlyt helyezünk két tétéinek, nevezetesen az anyagbeszerzési költségeknek és a munkabéreknek, fizetéseknek ellenőrzésére, mert a leggyakoribb eset, hogy ezeket a tételeket a valóságnak meg nem felelő, a tényleges kiadásokat sokszorosan meghaladó összegben könyvelik el. Nemcsak a főtisztviselői fizetések, hanem a munkásbérek revíziója is i szükséges ebből a szempontból a többszáz | alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál, mert ez a visszaélés egyik legcélravezetőbb módja a kiajánlásra szánt tőkék kivonásának. Hasonló a helyzet, az egyes aktívák átértékelésénél is, amelynek következtében az értékcsökkenés túlzottan kedvezőtlen üzleteredményt idézhet elő. Az ország hazafiasán érző közvéleménye azonban meg lehet nyugtatva, hogy minden gyanús tünettel szemben a leghatározottabban járunk el és megakadályozzuk az ország mazdasági ereje ás feikészünltsége ellen irányuló cselekmények elkövetését. Hogyan lehet könnyűszerrel halat fogni ? Magyar találmány a horgászai megkönnyítésére. Forradalmi újítást vezet be a horgászat terén Solymossy János rendőrfelügyelő találmánya. A találmány révén hazánk horgászai olyan uszószerkezethez jutnak, amely egyszeriben megoldja a horgászat nagy kérdéseit. Solymossy találmánya lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt kevés fáradtsággal, könnyűszer- lehet nagyobb mennyiségű, különféle nagyságú halat fogni. Sokat jelent ez a kiskeresetű, szegényebb embereknek, akik családjuk számára több kilós halakat könnyen és gyorsan foghatnak. Nem kell továbbá gyakran a legnagyobb hőségben órákat, sőt fél napokat eredménytelen vesződ- séggel eltölteniök. A találmány egy celluloidból készült, torpedó alakú uszószerkezet, amelynek felső részébe rudacska illeszthető. A rudacskán különböző szinü jelzőcsövecskék vannak, melyeknek segítségével a horgász a partról nagyobb távolságból is megfigyelheti, hogy mi történik a horoggal a viz alatt. Messziről észreveheti, hogy csak a viz hullámzása viszi e alább az úszót, vagy azt a hal rángatja. A horgot centiméternyi pontossággal a kívánt helyre lehet dobni. Nem kell többszőr kísérletezni a bedobással. Miáltal a halak elmenekülnek a zajtól. Solymossy rendőrfelügyelő, aki maga is szenvedélyes sporthorgász, találmányát már szabadalmaztatta. » I >.ra « « ( P . Emlékezzünk. Julius 26: 1917. Nehéz és véres harcokban tanúsított hidegvérű bátorságnak, az elszánt és önfeláldozó erőfeszítésnek szép példáját adta Bárdos Lajos volt komáromi 15. közös tüzérezredbeli tizedes. Bárdos tizedes mint az egyik üteg távbeszélője az 1917. julius 24 én lezajlott stanislaui ütközetben, majd a julius 26-án Chocimtrz fa lunál dúló véres harcok alkalmával különösen vitáz magatartást tanúsított, Igen heves ellenséges tüzérségi tűzben a megfigyelőtől egészen az üteg állásáig halálmegvető bátorsággal olyan gyorsan és ügyesen állította helyre a több helyen szétlőtt távbeszélővezetéket, hogy az üteg idejében megkezdhette hatásos tüzelését az ellenséges gyalogságra és egyúttal saját gyalogságunknak sikeres előrehaladását is nagymértékben elősegitette. Bátor és eredményes kötelességteljesitését a nagy ezüst vitézségi éremmel jutalmazták. 1917. Számos véres ütközetben csüggedetlen és állhatatos bátor magatartásának és másokat is lelkes követésre buzdító példáadásnak figyelemre méltó bizonyságait nyújtották : Berecz Ferenc volt aradi 28. közös vadászzászlóaljbeli szakaszvezető és Gál József népfelkelő vadász. Nevezettek már 1916. szeptember közepén Kőrösmezőnél, a magyar-román határon levő Woronienka hegyen lezajlott állásharcok alkal mával, továbbá 1917. julius 26-án a Baba Lu- dowa nevű magaslat hősies megrohanásánál példátadó vitézséggel elsőknek hatoltak be az ellenséges állásba. Ezt követőleg a későbbi harcok alatt is a vadászzászlóaljnak minden ütközetében kimagasló hősiességgel és példás kötelességtelje- sitéssel vettek részt és mintaszererü magatartásukkal mindketten kiérdemelték a nagy ezüst vitézségi érmet. Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE műszaki vaskereskedfinél Zalaegerszeg Telefoni 54. Zalaegerszeg megyei város polgár mesteréiöl, 8228/1940. HirdetményKözhírré teszem, hogy Brandl Mór kereskedő által bérben bírt, az Aggápolda alar pftvány Széchenyi-téri házában elhelyezett üzlethelyiség folyó évi november hó 1-től kezdődően kiadó. Bővebb tájékoztatást a város tiszti főügyésze és a városi számvevőség ad. Zalaegerszeg, 1940. július 1, Polgármester«
