Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-07-20 / 164. szám

1940- július 20. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7 A közös- és közlegelők kötelező trágyázása A földművelésügyi miniszter valamennyi vármegye alispánjához, vármegyei és városi közigazgatási bizottság gazdasági albizottsá­gához, törvényhatósági jogú város polgármes­teréhez és az ungi, beregi és máramarosi közigazgatási kirendeltség vezetőjéhez intézett rendeletével elrendeli a közhasználatban lévő legelők kötelező trágyázását. A megfelelő trá­gyázás végrehajtása érdekében a rendelet úgy intézkedik, hogy a közlegelőkön a kihajtott marhát váltakozó helyen kell deleltetni és éjjeleztetni- A delel letés és éj jelezte tés alatt visszahagyott trágyalepényeket vesszőboroná­val vagy egyéb megfelelő eszközzel kell a gyep földjébe bedolgozni. Ennek elvégzését elsősorban a pásztorokra bízza. A váltakozó helyen való éjjeleztetésektől mentesek azok a legelők, amelyeken a jószágok éj jelezte Lésére karám vagy félszer áll rendelkezésre. Gazdaság. Jégverte szőlők kezelése Igen fontos intézkedése a rendeletnek, hogy megtiltja a közlegelőkön a trágyalepények összegyűjtését, azoknak a legelőről való el­szállítását és máshol történő felhasználását. A trágyázás szakszerű keresztülvitele ér­dekében a földművelésügyi miniszter Sulyok Tivadar dr. m. kir. gazdasági felügyelő »A le­gelő javítása fekteLéses trágyázással« című rádióelőadását az illetékes gazdasági fel­ügyelők útján az összes érdekeltségeknek ren­delkezésére bocsátja. Kimondja a rendelet, hogy a közös legelők alatt nem csupán a legeltetési társulatok és a birtokosságok közös legelői, hanem a magán- tulajdont képező és önként közösben hagyott azok a legelők is értendők, amelyeket rend­szeresen közös legeltetésre használnak. Végül intézkedik a rendelet a szakaszos l egel Le tés beveze léséről. A jégverés szőlőinket úgyszólván mindig fenyegeti, bármikor érzékeny károkat okoz­hat, így nem csoda, ha a gazdák a közelgő jégfelhő láttára sokszor kétségbe esnek- A mi éghajlati viszonyaink mellett a kora ta­vaszi hónapokban elvétve van csak jégeső és ez nagyobb kárt nem okozhat, mivel a szőlő rügyei még fakadni sem kezdenek s ilyenkor a rügyek a rügypikkelyek alatt kellő védelemben vannak- Attól kezdve azonban, amint a rügyek már bontakozni kezdenek, nagyobb a veszély, még nagyobb, ha a rü­gyek már ki is hajtottak. A károsodás miérv,e mindig a szőlő állapotától, fejlettségi foká­tól, a jégeső irányától, nagyságától függ, mert hiszen jégesés alkalmával a leeső jégszemek nem egyforma nagyságúak és eshetnek pász- tásan is, amikor csak helyenként (foltonkint, sávon kint) verheti el a szőlőt a jég. Függ to­vábbá attól is, hogy a jég esése útjáblaní nem leibe már feltartóztatva s ezáltal esésé­ben, ütésében, teháL hatásában gyengítve- A szőlősgazdának a természeti csapások — így a jégeső — ellen nincs módjában védekezni, de módjában áll a sokszor évekre kihaló kár­tételt ellensúlyozni­Ha a ba: megtörténik, igyekezzék minden gazda higgadtságát, nyugodtságát megtartani és jól átgondolva megfontolni, hogy hogyan is orvosolja úgy a kárt, hogy legalább a jövő évi termését biztosítsa. Mivel a jégverés különböző fejlettségi állapotában érheti a szöl­tőt, így ezek kezelése nem egyforma­jég verheti a szőlőt akkor, amikor a rü­gyek fakadni, bontakozni kezdenek. Ez eset­ben sokat szenvedhet a szőlő, mert az ily félig-meddig kinyílt rügyeket a jég teljesen tönkreteheti, vele az ezlévi termést is, vagy legalább egy részét. Ekkor azonban a szőlő könnyen kiheverheti a bajt, mert a bonta­kozó főrügyek mellett mindig vannak pótrii- ‘gyek, amelyek rendszerint alvók és a fő rü­gyek elpusztulása után ezek gyorsan kihajta­nak- Mivel a főrügyek táplálására álló táp­anyagot felhasználhatják, így csak hamar pó­tolhatják a tönkrement, elveszett főrügyeket. Ezenkívül a tőkefejet borító alvóriigyekből is kaphatunk hajtásokat. Sokkal veszedelmesebb a jégverés, ha a zöld, zsenge állapotban lévő hajtásokat éri, amely május—június hópapokban következ- hetik be. Ilyenkor nemcsak a lombozatot te­heti tönkre, hanem a virágokat/s magát a haj>- ításokat is, mivel ilyenkor még sem a leve­leknek, sem a hajtásoknak nincs meg az el­lenálló képességük, a hajtások nem hajolnak meg, hanem eltörnek. Ha ez egész fiatal kor­ban következik be, leghelyesebben cselek­szünk, ha a hajtásokat tőből eltávolítjuk, hogy még a tőketestből kaphassunk új haj­tásokat- Ha a hajtások már valamivel fejlet­tebbek lennének és csak a leveleit s a hajtá­sok hegyeit tördelte volna meg, ez esetben helytelen lenne az előtörő hónaljhajtásokra támaszkodnunk, mert így őszre sohasem kap­nánk termővesszőket, hanem messük visz- sza a hajtásokat egy-két levélre, hogy ezek ve­gyék ál a csap szerepét, amelyek még ez év­ben kihajtanak, s ha ezeknek a hajtásoknak növekedését, beéredését gondos, figyelmes visszacsonkozással, esetleg vízzel felhígított Lrágyalé-locsolással elősegítjük, őszre oly erő­teljes vesszőket kaphatunk, amelyek a jövő évi termést biztosítják. Kevésbé veszedelmes a jégverés a szőlő fejlettebb korában iákkor, amikor a hajtás sok kezdenek fásodul s lombozatuk annyira fejlett, edzett, hogy a szőlőnek némi védelmet nyújthat- Ily állapotban többnyire csak a szőlő hajtásainak hegyeit, fejletlen leveleit törheti össze, míg a fejlettebb leveleket leg­feljebb kilyukaszthatja, de sem a vesszők­ben, sem a termésben jelentékenyebb károkat nem okozhat s ha itt-ott a fejletlen, éretlen, kemény, zöld bogyó kai éri is, ezek a kisebb mérvű ütéseket kinőbe tik, -vagy legrosszabb esetben leszáradnak tőle. Ily esetben leghelye­sebben tesszük, ha várunk egy-két napot, amikor jobban megítélhetjük a kártételt. Fel­tétlen meg kell hagynunk érintetlenül az eset­leg épen hagyott hajtásokat, a megcsonkított hajtásokat részben . ágjuk vissza valamivel alacsonyabban, mint ameddig a jégverés kár­tétele mutatkozik, ezekből még erőteljes hó­naljhajtások fejlődhetnek s őszig tökéletesen beérhetnek- Ha a jégverés még későbben kö­vetkezik be, akkor, amikor a hajtások a karó felett már vissza leltek csontozva, ilyen álla­potban a szőlő lombozata annyira megerősö­dött és elleniálló, hogy a hajtásoknak az első része, azt mondhatni: majdnem biztosan véd­ve van- Ezáltal ia jövő évi termés is bizto­sítva van, ilyenkor a1 jég legfeljebb a fürtö­ket és vesszőket rongálhatja meg és roncsol­hatja össze ia zsendülő bogyókat. Ily eset­ben ne késlekedjünk a szőlő szünetelésével, hanem amint lehet, kezdjük meg, mert a megroncsolt, megrepedt szőlőbogyók előbb- utóbb rothadni kezdenek s az ép bogyókat is megrothasztják. Mivel a jégverés nemcsak a levelekben, virágokban, termésben, fiatal haj­tásokban tehet kárt, hanem magában a vesz­FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ szőkben is s minél fiatalabb, fejletlenebb a hajtás, illetve a vessző, annál nagyobb kárt okozhat s viszont minél érettebb, fejlettebb, kevésbé lehet veszedelmes. Ugyanegy jégeső alkalmával fejlettebb hajtásokon, illetve vesz- szőkön ejtett sebek száma, alakja, nagysága nem egyenlő- Legkevesebb kárt okozhat a karózott, a függőleges és a jól kötözött szőlők­ben. ellenben ,a kötetlen és karózallan, vagy a vízszintes, ferde irányban növesztett sző­lők vesszejében nagyobb a kár. A vesszőkön jég által okozott különböző sérülések nem oly egyszerűek, hogy azok mivoltát az első pil­lanatra megítélhessük- Pontos vizsgálat alá kell venni, hogy a sérülés módjáról, alakjáról, méreteiről tiszta képet alkothassunk magunk­nak. Mivel a vesszők sérüléseinek a kivizsL gálása inkább tudományos, mint gyakorlati, ezek ismertetését ez alkalommal mellőzöm. Gyakorlati szempontból annyit jegyezzünk meg jól : a jégverte vesszőn, a megvert he­lyeken oly belső sérülések lehetnek, amelyek a tőke életét erősen veszélyeztethetik, a se­bek olyanok is lehetnek, amelyeken a külön­féle betegségek csírái behatolhatnak, aminek következtében, ha nem is az első évben, de pár év múlva a tőke is elpusztulhat, ezért a jégverte vesszőket sem oltásra, sem másnemű szaporításra ne használjuk. Végül meg kell jegyezni, hogy csak olyan szőlőt vágjunk visz- sza. ahol a hajtások felső harmada a használ­hatatlanságig tönkrement. J. L. Budaörs, 1940. július hói. Hirdetmény. A nemesrádói közbirtokosság korcsmáját 1940. augusztus 4 én három évi időta-itamra a legtöbbet Ígérőnek kiadja. Az érdeklődők megtekinthetik. Olvassa mindennap @ E&ismegyei Újságot. Zalaegerszeg megyei város polgár mester éíől. 8228/1940. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Brandl Mór ke­reskedő által bérben bírt, az Aggápolda ala­pítvány Széchenyi-téri házában elhelyezett üz­lethelyiség folyó évi november hó 1-től kez­dődően kiadó. Bővebb tájékoztatást a város tiszti főügyé­sze és a városi számvevőség ad. Zalaegerszeg, 1940. július 1. Polgármester. PÉNZBESZEDÉST IS VÁLLALÓ keresz­tény tisztviselő-gyakornokot felveszek. Som­mer Sándor Zalaegerszeg. FÖLDMŰVES ISKOLÁT VÉGZETT gazda j; hosszú gyakorlattal bármilyen állásra azon- ;; nal elhelyezkedne. Kámán Zsigmond, Ola- utca 11. Zalaegerszeg. HÁZ Szabadkézből olcsón eladó. Apppnyir utca 49- Ügynök kizárva. AUGUSZTUS ELSEJÉRE 3 szobás, fürdő­szobás összkomfortos lakás kiadó. Cím a ki­adóban | .4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom