Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-07-17 / 161. szám
r XXIII évfolyam. 161. szám. Ara 8 fillér 1940 július 17. SZERDA. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-fér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed^ évre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint« fi határkérdések újjá rendezése elkerülhetlen — Írják a jugoszláv lapok Külföldi sajtóhírek nyomán örvendetesen állapíthatjuk meg azt, hogy Európa új rendjének megteremtése körül Magyarországnak is jelentős szerep jut- »Magyarország« pedig természetesen nem a trianoni Magyarországot jelenti- Nagy barátaink nem ismerik már »CsonkamagyarországoL, mert egy csonknak, szűk határok közé szorított országocskának nagy szerepet juttatni;' nem lehet. Az Európa sorsát intéző hatalmak minden bizonnyal úgy gondolkodnak, hogy a honfoglaló magyarság utónemzedékének elsőbbsége és felsőbbsége a Kárpátok medencéjében senki által kétségbe nem vonható. Egyedül Clemenceau vonta ezt kétségbe, amikor a béke tárgyalásokon Apponyi Albertnak azt válaszolta, hogy az ezeréves uralom nem indokolt és nem is szolgálhat indokul a régi állapotok fen tartására. A »tigris «-nek ez a kijelentése annyira meggondolatlan s olyannyira rosszindulatú, volt, hogy azért a világtörténelem örökre megbélyegzi. Ez-eréves uralomnak ilyen elintézésére csak az képes, akit a hatalmi téboly annyira rabjává lesz, hogy ellene képes mondani a napnál is fényesebb igazságnak- A vén tigris azt hitte, hogy a világ végéig úgy marad minden, amint azt ő kigondolta és összekovácsolta. Az ő véleményét tette magáévá a felfuvalkodott cseh, amikor közel húsz éven át azt hangoztatta, hogy a világon minden megváltozhatik, csak épen a páriskör- nyéki alkotások maradnak épségben- Mintha bizony a természet tűrné a természetellenes- séget ! A Kárpátmedencében elsőbbségi és felsőbb- ségi jogainkat sem Németország, sem Olaszország nem vonja kétségbe. Hiszen a világtörténelem a magyaron kívül nem ismer népet, amely itt egységes államot alkotott volna- Az ideszármazott s az itt átvonuló népek mindig csak próbálkoztak, de sikertelenül, míg végre a magyarság megmutatta, hogyan kell itt államot alkotni és azt azután ezeréven át föntar- tani. És ezek után mert a »tigris« úgy nyilatkozni-. Az ő szájával harapdálták le a szomszédok édes hazánknak drága tagjait, az ő fogaival marcangolták szét ezer sebből vérző testünket. Mi és Németország szenvedtünk a legtöbbet a békék nyomán. Az valamiképen még csak érthető volt, hogy a csehek velünk, a ; maroknyi és lefegyverzelt magyarsággal rab- j szolgamódra bántak. A kisántánttaí szembe j nem szánhattunk. De ahoz már valóban — 1 bocsánat a kifejezésért — pimaszság kellett, ! hogy a németekkel úgy bánjanak a csehek, j ahogyan bántak. Körmendy-Ékes Lajos dr. ; magyar keresztényszocialista képviselő már J 1922-ben ezeket mondta a prágai képviselő- j házban a cseheknek : Mit gondolnak önök, | örökké fogja tűrni az önöket körülvevő 65 j milliós németség, hogy unos-untalan belerúg- ! janak ? Hát Németország nem is tűrte, hanem ala- j posan elbánt velők. Országukat is letörölte a térképről. Most azután azt is meglátják a csehek, hogy az új Európa megalapozásánál mi is ott leszünk és döntő szavunk is lesz, ! ■amikor ők már nemcsak mint hangadók, de még csak mint állam sem szerepelnek. Megtanulhatják néhai nagy patronusukkal, Cle- nenceau népével együLt, hogy : a Kárpátok .medencéjében a magyarságnak elsőbbségét és íelsőbbségét kétségbevonni nem lehet. (—) Belgrúd, július 17- (NST). Jugoszláv politikai körökben már régóta belátták, hogy a balkáni békét bizonyos területi revízió nélkül tartósan biztosítani nem lehet. Ebben az értelemben igyekezett Jugoszlávia ismételten érvényesíteni befolyását a Balkánszövetség kebelében, de a legtöbb, amit elért, csak annyi volt, hogy megígérték, hogy a háború befejezése után ezeket a kérdéseket vizsgálat alá veszik. , Ezzel fejeződött be a legutóbbi, ez év februárjában tartott belgrádi Bialkán-konferen- cia. Jugoszláv politikai körökben leszögezik, hogy Délkeleteurópának az új európai rendIvedden este 8 óra tájban megnyíltak az 1 ég csatornái és egész éjjelen át zuhogott a | felhőszakadásszerű zápor. A nappali nagyi | forróságból, — no, meg abból, hogy a Medárd í napjától számított negyven napból még kettő | hátra van — szinte sejtettük, hogy a nap nem í múlik el eső nélkül. Hát nem is múlt el. Akiket a hirtelen leszakadó zápor az utcán ért, azok pillanatok alaU kegyetlenül áláztak. Az esernyő sem igen használt, mert a meglehetősen erős szél oldalt csapta az emberhez a vizet és így az esernyő nem nyújthatott védelmet. A 7 órai mozielőadás látogatóinak javarésze a legnagyobb záporban indulL hazafelé. Súlyosbította a helyzetet az, hogy közben .9 percig sötétség borult a városra, mert a tifybszöri villámcsapás következtében kikapcsolódás történt, ami azonban kárt nem okozott. Annál nagyobb károkat okozott azonban a rettenetes zápor úgy a városban, mint a vidéken. A város alacsonyabb fekvésű utcáiban a pincék megteltek vízzel, sőt a lakásokba is behatolt a víz. A Vág-utca, ahol még kisebb esőzések is nagy kellemetlenségeket okoznak, valóságos áldozata lett a felhőszakadásnak. Azután a Vizsla-réti árok ontotta bőven a vizet. A Sip-utcán magasabbra emelkedett a víz, mint a téli nagy áradás idején. A Zalarétet is elöntötte az ár. Mintegy 250 m. szélességbe való bekapcsolódása érdekében a határkérdések újjárendezése elkerülhetetlen s a' kérdés békés elintézése érdekében minden áL- fámnak áldozatot kell hoznia. « Jugoszlávia hivatalos tényezői egyébként kezdettől fogva annak a semlegességi politikának hívei voltak, amely Németországra és Olaszországra támaszkodott a Balkán békéjének fenntartása érdekében és ezek a körök nagyon is tisztában voltak azzal, hogy ezt a. békét melyik oldalról veszélyeztetik- Most, hogy ez a / estély véglegesen elmúlt, hálásan] gondolnak azokra az államokra, akik győzelmük kel megmentették a Balkán békéjétben egy méter magasra emelkedett a víz a lövői vasút töltése és a neszelei dombok között. A mezőkön gabonake reszteket, vagy még keresztekbe nem rakott kévéket sodort ef az ár. Egy nagyobb területű árpaföldön egyek len kéve sem maradt. Az utakat is több helyen megrongálta a nagy víz s amint értesülünk, Nagykapornak előtt és Zágorhidánál a hidat is elpusztította. Teskándon a begyekről olyan n agy mennyiségű víz zúdult le. hogy az országutat át kellett vágni, mert csak így volt elkerülhető az egész községnek elöntése. Több községből érkezik jelentés, hogy a hegyekről lezúduló, valamint a folyókból és patakokból kiáradó víz kimosta a kertekben, mezőkön a véleményeket és így óriási károkat okozott. A felhőszakadásnak halálos áldozatai is vannak : Novák Kálmánná kisfaludhegyi asz- szony 12 éves fiával hazatérőben volt, amikor útközben meglepte őket a felhőszakadás. A hatalmas áradat elsodorta őket. Az asz- szonyt az út mellett az iszapban, fiái pedig egy fa mellett ugyancsak az iszapban találták halva. ■ ■ A POLGÁRMESTER NYILATKOZIK. Vitéz Tamásy István dr. polgármester a felhőszakadással kapcsolatosan a következő nyilatkozatot adta ki : \ Tegnap este 8 órakor óriási vihar, vonult Óriási felhőszakadás Zalaegerszegen és a vidéken. 116 mm csapadók eseti. — Nagy a kár a véleményekben. — Két halálos áldozat. Jt város vezetőségének nyilatkozata
