Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-07-11 / 156. szám
2 ZALWMEGYEI ÚJSÁG Í194Ö- jSlíus 11. A jövő érdekében elengedhetetlen a falukutatás. Ez mentette meg a szókelység múltját a megsemmisüléstől. Öt ven esztendővel ezelőtt Budapesten egy magas, keménytekintetű, szakállas ember húnyt el: báró Orbán Balázs. Akik nem ismerték közelebbről munkásságát, azok talán csak azt mondhatták : országgyűlési képviselő volt, aki határozott beszédeivel élénk 1 feltűnést keltett nem egy alkalommal a parlamentben. Akik tudták munkásságát, amit a Székelytőldön, a Székelyföldért és népéért tett, azok két szóban fejezték ki az elhunyt érdemeit : a legnagyobb székely volt. Igen, így nevezték Orbán Balázst, aki nem szívesen használta a bárói címet, amelyet ő maga, hacsak nem volt erre szüksége, le sem írt. ü sokkalta többre tartotta azt, hogy székelynek született. Életében talán különcnek is tartották, nem is becsülték érdeme szerint, amit az mutat, hogy saját szülőföldjén megbukott, mint képviselőjelölt. Emberi nagyságáról nem szükséges többet mondanunk, mint azt, hogy nem sokkal később iskolai alapítványt tett azon a Székelykeresztúron, amely őt megbuktatta. És mégis, az idő őt igazolta, amikor halálának ötvenedik évfordulóján szülőföldje ünnepre gyűlt össze, hogy nagynevű kutatóját megünnepelje. Sajnos, ezt az ünnepélyt nem engedték meg Erdély jelenlegi urai. Féllek, irtózlak ennek a rég halott embernek az emlékétől, aki semmi egyebet nem csinált életének jönéhány esztendőjében, mint lovon, gyalog járta a Székelyföldet : Udvarhelyt, Csíkot, Háromszéket, Tordát, Aranyosszéket, Marosszékel és amit látott és'hallóit, könyvekbe gyűjtötte. Hatalmas és ritka munka ez a hal kötet, amely utána maradt, de ebben minden benne van, amit a Székelyföldről mondani lehet. Mert az Orbán Balázs utazása a Székelyföldön nem volt kellemes. A negyvennyolcas szabadságharccal kapcsolatos szereplése miatt. neve nem volt kedves a korszak vezetői előtt — a nép szívébe fogadta őt —, de a hatóságok mindent megtettek, hogy munkájában hátráltassák és gáncsolják, ő azonban mindezzel nein törődött, ment a maga útján, fonókba járt, egyszerű székely házaknál hált meg, járta a hegyeket, völgyeket, hallgatta a nép mondáit, legendáit, amelyhez annyira ért a székelység. Felkapaszkodott elhagyatott, sokszor elfelejtett, csak emlékezetben élő tetőkre, ahol titokzatos múltakba visszamutató várakra bukkant s feltérképezte a múltnak eme omladozó emlékeit. Mennyi munkára, kitartásra és erőre van szükség ilyen felkutatásoknál, de arra is, hogy »úri emberféle« a tüzek mellett heverésző öregeket, pásztorokat megszólaltássa, azt csak az tudja, aki ezt csinálta : Sokszor elgondoljuk : mi lenne, ha ezt a munkát, ezt a »falukutató« munkát Orbán Balázs nem végezte volna el. Az »első falukutató« volt ez a szikár ember s igazi pélt- dája lehet a mai időkben ilyen irányú kutatóinknak. Milyen keveset foglalkoztak ezelőtt a Székelyfölddel és népével ? Mennyire tapogatózás volt minden ilyenirányú munka ? Orbán Balázs, a »legnagyobb székely« teljes munkát adott, a legtökéletesebb mongráfiát, amelynek értéke felbecsülhetetlen nemcsak a székelység, de a magyarság szempontjából is. Mi, magyarok átéltük azt, hogy pogánykori A trachoma-kórház építésére, — amint már megírtuk — három ajánlat érkezett be. A kórházépítő bizottság szerdán délben ült ösz- sze, hogy döntsön az ajánlatok sorsa fölött- Horváth István ipartestületi elnök ajánlata 11.008.75, Láng Nándoré 11.229.81, Rámán Józsefé 11.127.15 pengő. Döntés azonban szerdán nem történt. A bizottság tagjai ma délelőtt megjelentek a helyszínen s az ott tartott szemle után hozták meg a döntést, amelynek eredménye az, hogy Rámán Józsefnek, mint tűzharcosnak A földművelésügyi miniszter leiratot intézett az alispánhoz s abban hivatkozik korábbi rendeletére, amelyben a belügyi és vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőén július 28-ig terjedő időre vasárnapokon mindennemű mezőgazdasági munkának végzését elkerülhetetlenül szükségesnek nyilvánította ott és olyan mértékben, ahol és ahogyan az az alispán elbírálása szerint indokolt. Az időközben bekövetkezett rendkívüli események azonban — amint az új rendelet mondja — szükségessé teszik, hogy az említett munkálatok a termelés zavartalanságának biztosítása céljából az augusztus hónapra eső vasárnapokon is és mindkét hónapban országszerte végeztessenek. Ennélfogva a koi- rábbi körrendeletét az említett két miniszteremlékeinket szinte teljesen megsemmisítették és ha Orbán Balázs ezt a munkát a múlt század közepetáján el nem végzi, megsemmisült volna a székelység egész múltja. Ahol akkor ő még sokat jelentő műtörténeti emlékekre bukkant, ma már nyomokat sem lelünk. Az idő rohanásában minden elveszett. Mire tanít Orbán Balázs munkája és szelleme ? Elsősorban is arra, hogy népünk és földünk emlékeit ma kell összegyűjteni, mert holnap késő lehet. Mert ki tudná felmérni azt a kárt, mi minden pusztult el Erdélyben az elmúlt húsz esztendő alatt, mi minden veszett el, hogy soha meg se találjuk. Azt is jelenti tehát Orbán Balázs neve, hogy igenis, szükség van falukutatásra, mert nem tudhatjuk, mit hoz a holnap. Kell, hogy az ő szelleme hasson át bennünket, ha élni akarunk. Mennyire nem volna bennünk napjainkban Erdély és a Székelyföld, ha Orbán Balázs nem adta volna elénk ezzel az egyszerű mondattal : lásd a földedet és népét és becsüld 1 >»>» 0 cccc az ajánlatát fogadták el, amely 60 pengővel magasabb, mint Horváth Istváné. v A munkálatokat a város vezetősége adja ki s ugyancsak a város vezetősége végzi a munkálatok fölött díelügyeletet és ellenőrzést is. Mivel a pályázati feltételek szerint a munkálatoknak szeptember 15-ig be kell fejeződniük, a legrövidebb időn belül meg is kezdik az építkezéseket. A kórház telkén a barakkot már lebontották, így tehát ez a munka sem hátráltatja az építkezések megkezdését. rel egyetértőén aként módosítja, hogy folyó évi ‘ : •• ■ ! ■' Ik LU augusztus 25-ig terjedő időre eső vasárnapokon a vasárnapi munkaszünet az alispán külön elbírálása és iiA- tézkedése nélkül is felfüggesztettnek tekintendő. I Felhívja a miniszter az alispánt, hogy a vasárnapi munkaszünet ellenőrzésére hivatott alsófokú hatóságokat megfelelően utasítsa, hogy az említett vasárnapokon a mezőgazda- sági munkálatok végzését ne akadályozzák, sőt — tekintettel a munkálatok sürgős befejezéséinek közérdekű voltára, — igyekezzenek odahatni, hogy a munkaadók és munkavállalók a vasárnapi munka lehetőségével valóban éljenek is. A vasárnapi munkaszflnei felfüg« gesztése augusztus 25-ig a mezőgazdasági munkák elvégzéséreférfi és női szövetek igen nagy választékban IIIIIIM IZI <&óí/í szádénál Férfi és női mosóóruk. Nőikabát kü önlrgességek Finom úridivat Egfr© nagyobb tért hódit a magyar bárány bor. Érdekes, hogy amíg a külföldön, számos piacon, a magyar báránybőrnek egészen kivételes rangja van, úgy, hogy ennek az iparágnak jövőjében nagy fantázia rejlik, addig a hazai szűcsipar ezt a cikket meglehetősen elhanyagolta. Újabban azonban a magyar báránybőrnek idehaza is állandóan növekszik a szerepe, s különösen amióta a színes prémekben hiányt lehet tapasztalni, a szűcsök azokat a kabátokat, amelyeknek prém-e zéséhez eddig jóformán csakis idegen árút alkalmazlak, magyar bárány bőrrel prémezik. És kiderült, hogy a magyar báránybőr nemcsak szépségben vetekedik a külföldi árúval, hanem tartósság dolgában is felülmúlja azt. Számítanak tehát arra, hogy a magyar báránybőr térhódításának arányai még jelentékeny mértékben növekszenek és nem is kö- vetkezhelik el olyan fordulat, amely ezt a hazai műhelyekben készült és gazdasági függetlenségünket reprezentáló anyagot népszerűségétől és kelendőségétől megfoszthatja. A hazai anyag térhódítása tapasztalható a ruhabéléseknél is. A bélés ma már szintén magyar árú és a szakértők megállapították, hogy a magyar selyem, amivel a finomabb ruhákat bélelik, a luxusárúnál is teljesen pótolja az eddig méllőzheLctlennek hitt francia selymet. [ID O «ff« rniTi minorwmiTifiniirwTnin^riBiioTiiir*i -r>PMpirrm Kámáei József kapta meg a trachoma-kórház építését. SzspiemEzer 15-ig készen keli lenni az épitéssel.
