Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-27 / 221. szám

XXIII- évfolyam. 221. szám­1940 szeptember 27. PÉNTEK. Ara 8 fillér Megjelenik hétköznaponként déluián. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. P 0 L ITIKAI NAPILA P Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 P, Hirdetések díjszabás szerint. Poslalakarékpénzlári csekkszámla : 49 368. Szent István Rend Óriási fontosságú tárgyalások Berlinben Japán és a tengely közös utón A három hatalom közösen rendezi újjá a világot Berlinben ma délben írták alá a német olasz-japán katonai szerződést, amelynek értelmében a három hatalom közösen tiszteletben tartja egymás európai, illetve nagy- ázsiai érdekeit. Szovjetoroszországot a megállapodás nem érinti. A szerződés tiz évre szól. Örvendetes hírt közölt tegnap a hivatalos laj). Mindenki megelégedéssel vei te tudomásul a benne foglal lakat, annál is inkább, mivel talán soha megérd emeltebb kitüntetést Deák Ferenc óla magyar államférfié nem kapott- A haza bölcse , vármegyénk legnagyobb szü­lődé a kiegyezéssel meglepem tette a békét az uralkodó és a nemzet között s a nemzet más­fajta békéjének húsz éve zátonyon veszteglő hajóját lendítette szabad útra, akit most a legnagyobb tüntetés, ért 'Magyarország kormányzója Teleki Pál gráf miniszterelnöknek a Szent Islván-rend nagy- keresztjét adományozta. Kivételesen nagy ér­demek méltó elismerése ez a kitüntetés, amelyben hosszú idő óla nem részesült senki. Annakidején Mária Terézia királynő alapí­totta a Szent Islván-rendet, amely a régi mon­archiában is kifejezetten magyar kitüntetés volt. Nagykeresztjét csak uralkodóknak és rendkívüli szolgálatokat tett államférfiaknák ■adományozták a magyar királyok. Szigorúan korlátozva volt a rend tagjainak száma is és a kitüntetés értékelését az mutatja legjob­ban, hogy még ez a rendkívül alacsony lét­szám se volt soha betöltve. A világháború vé­geztével a Szent Islván-rend nagy kereszt jég­nek mindössze három magyar állampolgár tulajdonosa volt : József főherceg, tábornagy, Berthold Lipót gróf, a monarchia külügymi­nisztere és Pallavicini János őrgróf, v- b. t. t. Azt követően sokáig szünetelt az adomá­nyozás, míg végül 1938 Szent István napján a kormányzó intézkedett a rend jelvényei­nek folytatólagos adományozásáról. Két esztendő után ezzel a jogával most élt először az államfő. A magyar csapatok er­délyi bevonulása és a visszacsatolt részek tel­jes megszállása után Teleki Pál grófnak ado­mányozta a rend első nagykeresztjét. Azt a férfiút tüntette ki vele, aki húsz év óta pilla­natig sem szűnt meg1 munkálkodni a szentisl- váni Magyarország visszaállításáért- A szegedi kormány megalakulásának első napjától kezd­ve Teleki Pál gróf állandóan a most elért és még elérendő célt tartotta szem előtt. Mint az első ellenforradalmi kormány külügymi­nisztere, majd mint a trianoni békedelegáció tagja Európaszerte tisztelt tudásával, mély­séges államférfim bölcseségével harcolt a nem­zet jogaiért- Ott állt Trianonban, amikor ránk kényszerítetlék a békét, de állt azzal a szi­lárd meggyőződéssel, hogy a magyarság igazát előbb, vagy utóbb feltétlenül meghozza a tör­ténelem logikája. Ezért a célért dolgozott első miniszterelnöksége idején, majd--pedig a tu­domány fényes fegyverével szállt szembe a Magyarországot fojtogató közönnyel, rosszin­dulattal. Ennek a szívós, kitartó, önfeláldozó' munkának eredményeként Teleki Pál gróf megérhette, hogy az ő páratlanul megbízható tudományos érvei alapján hozták meg nagy barátaink úgy az első, mint ä második bécsi döntést. Most, amikor a kormányzó legfelsőbb el­határozása a rendkívüli államférfiúi érdeme­ket elismeri, az egész magyarság érzi és tudja, hogy az államfő a nemzet közhangulatának adott kifejezést, amikor Teleki Pál grófot a legnagyobb magyar kitüntetéssel felékesílelte. És ez a kitüntetés nem csupán csillogó dísz, de valóban a nemzet hálájának látható jele annak a férfiúnak a mellén, aki minden magyar politikai vezetők között a legtöbbet dolgozott Trianon megdöntéséért. Ciano gróf olasz külügyminiszter elutazott Berlinbe. A külügyminisztert németországi út­jára elkísérte Mackensen, Németország ró­mai nagykövete is. Ciano gróf Berlinbe való érkezése után mindenekelőtt Hitler vezér kancellárnál tett látogatást Ribbentrop külügyminiszter társa­ságában. Római politikai körökben már hétfő óla számítottak Ciano gróf berlini utazására. A megindított nagy diplomáciai akció menetébe ugyanis beletartozik egy újabb német-olasz eszmecsere, valamint egy széleskörű nérnet- olasz-spanvol diplomáciai tanácskozás is­Római mértékadó körökben az olasz kül­ügyminiszter berlini útjával kapcsolatban rá­mutatnak arra, hogy jóllehet, ez az utazás is szorosan beletartozik a tengelyhatalmak diplomáciai keretébe, a mostani berlini ta­nácskozásoknak mégis rendkívüli jelentősé­gük lesz. Nyilvánosságra hozzák az egyik leg­fontosabb döntést : Németország, Olaszország A háború és béke nehéz helyzetbe hozta az időjóslás tudományát : egyre kevesebb ál­lamból jönnek időjárás jelentések. Érthető, hi­szen a hadviselő államoknak nem érdekük, hogy légköri viszonyaikról az ellenség a tu­dományos szolgálat révén tudomást szerez­zen. Még nehezebbé teszi az időjárás jelentést az idei rendkívüli nyár, amely szinte játszik a meteorológusokkal. A meleg és a hideg gya­kori és váratlan változása még a legváltoza­tosabb időjárású esztendőket is messze felül­múlja. Az időjárásjelentő szolgálat nemzetközi szervezettsége a múlt év szeptember elsején szűnt meg, amikor a lengyel háború kitört. Elsőnek a lengyelek és a németek, utánuk az angolok és a franciák szüntették meg az idő­járási adatok nemzetközi közlését. Néhány nap múlva Hollandia, Belgium, majd Svájc szüntette be a nemzetközi meteorológiai szol­gálatot, majd az oroszok álltak le. Amikor a lengyel háború véget ért, a szov- jétorosz időjárásszolgálat újból megkezdte működését, elé csak átmeneti időre, inert ki­tört a finn háború és az oroszok a finnekkel együtt szüntették be az időjárási adatok szol­gáltatását. és Spanyolország együttműködésének úi for­máját. Minden valószínűség szerint sor ke- i rülhet egy ííémet-olasz-spanyoi szövetség lét­rehozására. Világszerte óriási érdeklődés nyilvánul meg a berlini tanácskozásokkal kapcsolatban. A tanácskozások egyik legfontosabb célja a né- met-olasz-spanyol életterek biztosítása lesz. Spanyolország bekapcsolódása a tengelyha­talmak nagy küzdelmébe, rendkívüli jelen­tőséggel bír. Ha ugyanis Anglia elveszíti Gib­raltárt, a brit birodalom földközi-tengeri he­gemóniája alapjaiban rendül meg. Ugyanak­kor, amidőn nyugaton megszűnik az össze­köttetés Anglia és a brit birodalom többi része között, keleten is olyan küzdelem folyik1, amely heteken belül megfoszthatja Angliát a birodalmi út másik legfontosabb alappillé­rétől : Szueztől. A gibraltári és a szuezi kér­dés tehát rövidesen az egész háború legfon­tosabb problémája lesz. c j A finn háború befejezése óla csak a Volgá­tól keletre levő orosz időjelző állomások ad­nak időjárásjelentéseket. A háború további kiterjedésével egymás­után szűnt meg a norvég és a dán időjelző szolgálat. Legtovább Izland bírta : rendsze­resen tájékoztatta időjárás jelentéseivel az egész világot, amíg az angolok meg nem száll­ták a szigetet. Az időjelzést megszüntető államok sorába azóta beléptek északon a leltek és a litvá­nok is, az olasz hadüzenet után megszüntette időjárásjelző adásait az olasz meteorológia is, de nem jön azóta Egyiptomból és Afriká­ból sem időjárás jelentés. Attól a pillanattól kezdve, hogy az oroszok átlépték a bcsszarábiai határt, megszűnt a román időjárási szolgálat is, ezzel egyidejűén szüntették be a törökök is a meteorológiai értesítéseket. . ! A békés esztendőkben dolgozó meteoroló­giai szolgálatok 85 százaléka elnémult- Ez- időszerint Magyarország, Jugoszlávia, Bulgá­ria, Görögország, Észtország, Finnország, Spa­nyolország és az Azori szigetek meteoroló­giai állomásaik közük egymással rádiójclen- tésben az időjárási anyagot. Miért nem tudnak a megfigyelő állomások pontos időjáslást adni ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom