Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-16 / 211. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1910 szeptember 16. <3esti telefon A novai járás útjai valósággal járhataftlanok Vasárnap jelent meg a kormányzó szeptember 1 bén kelt legfelsőbb elhatározása a.visz- szacsatolt területeknek az országgal való egyesítése alkalmából engedélyezett kegyelem tárgyában : — Abban a történelmi pillanatban, — mondja a legfelső kézirat —, amelyben az ezeréves jogaink érdekében békés eszközökkel folytatott kitartó küzdelmünk újabb eredményeként a in- kir. honvédség csapatai a román királyság által a becsi döntőbírósági határozat alapján kiürített keleti és erdélyi területekre bevonulnak és a nemzet hű fiai évekig tarló elszállítás után boldogan egresülhetnek testvéreikkel : széleskörű megbocsátást kívánunk gyakorolni azokkal szemben, akik az alább meghatározott keretek közölt vétettek a büntetőtörvényekkel védett jogrend parancsai ellen. — A "kormányzói leirat ezután részletesen foglalkozik a közkegyelemmel. ❖ Visszakerült erdélyi városok zsidósága. Az egyik Budapesten megjelenő zsidó lap a visz- szakerült erdélyi városok zsidóságáról ír és adatokat közöl az egyes városok zsidó lélekSzámáról. Eszerint : Bánfyhunyadon 1050 Szilágysomlyón 1.700 Désen 3000 Nagykárolyban 2.800 Máramarosszige len 12000 Marosvásárhelyt 4-200 Kolozsvárott 14-000 Nagyváradon 35-000 zsidó lakik. A vasút és a posta korlátozásai Az állomásfönökség közli, Őszi riport Göcsej Nőm, szeptember 15. Borús, esős időben »gördül« be az autóbusz Nova főterére. A remekbeépűlt templom eiőtt, az országzászló körül gyülekezik épen a község apraja-nagyja A Te Deummal bővített szentmisét Farkas Sándor esperes-plébános mulatja be, majd a vassisakos díszben parancsnokló százados parancsára felhúzzák az országzászlót az árboc csúcsára. Az oszlopba fejlődött leventék és frontharcosok harangzúgás közepette feszes díszmenetben vonulnak el a büszkén lengedező trikolor előtt. A katolikus elemi iskolában rögtönzött ünnepélyen emlékeznek meg az országot ért örömről. A pufók gyerekhad a tanító vezetésével elénekli a Magyar Hiszekegyet, majd egy-egy magyaros ruhába öltözött fiúcska és kisleány »szaval« alkalmi költeményeket. A tanító úr két nagy árkus'papírról »méltatja« a nap jelentőségét, végül valamennyien rázendítenek a Himnuszra. Rövid ünnepély volt, mégis könnyekig megható- Érezni lehetett, hogy a süvölvény-magyarok öntudatlanul is a szívükben hordozzák a legszentebb érzést, a hazaszeretetei. Szülőktől öröklött ősi öröksége ez minden falusi magyarnak, még alig látszik ki a földből, de a -Haza« szóra máris kivirágzik az arcán valami kimondhatatlan, sajátosan magyar áhitat. Ez a falusi gyermeksereg »a nemzet fundamentuma«, ez 'egyszer még az unos-untalan hangoztatott politikai szólamokban is van igazság, valóban, rájuk épül a jövendő Magyarország. A plébánián, ebéd előtt, szóba kerülnek Nova s általában Göcsej égető kérdései. Amint azonnal kiderül, a legnagyobb baj az, hogy a járás útjai, esőzések idején, egyszerűen járhatatlanok. A közelben fekvő Szilvágy község lakói például teljesen el vannak zárva a világtól. A kis Cserta patak nagyzási hóbortjában Dunának képzeli magát és sárkellfta közepéből tengerré változtatja a vidéket. Balogh Endre főszolgabíró ugyan mindent elkövet a bajok enyhítésére, azonban itt csak útépítéssel és levezető csatornák létesítésével lehet segíteni, aktákkal és költségvetési csűrés-csavar ássál aligha. Pedig a cselekvő beavatkozás sürgős. A földművelő lakosságnak elrothad a burgonyája, tönkremegy a kukoricája a rossz időjárás és a rendezetlen út- és csatornaviszonyok miatt Az esperes-plébános lelkesen szervezi a híveket. Ügyes-bajos dolgaikban tanáccsal látja el őket, sőt még arra is van gondja, 'hogy a kabátos emberek se hiányozzanak a vasárnapi szentmiséről. Mert azelőtt bizony .megesett az ilyesmi- Mostanában azonban már együtt van az egész vidék (különösen, ha az utak nem járhatatlanok) vasárnaponként ott térdepel az Ur színe előtt a földműves és hivatalnok egyaránt. Ilyen szempontból ni ács is panasz, inkább a tani tóhiány L érzik erősen. Négy tanító közül három katona, ez bizony szinte megoldhatatlan feladat elé állítja szeptember közepén az iskolát. Minden reményüket legalább egyik tanító várható leszerelésébe vetették. Barátságtalan szél fujdogál a göcseji dombok völgyeiben. Az eső unalmasan szamer- gél. A novaiak eltűntek az utcáról, az ablakok mögül kandikálnak ki a sárra, a reménytelen időjárásra. A szelíd lankák elborultan búsulnak, holott bizonyára ujjongani szeretnének a zúgó harangokkal, hogy az országnak, ímle, felvirradott. Csak épen Göcsej fölött nem akar egy kissé kisütni a napA csalakos autóbusz szinte menekül erről a különben gyönyörűséges tájról. A kacskarin- gós úttól jobbra is, balra is vadvizek terpeszkednek, sárgás hullámokat vetve... Hej,-Göcsej. Göcsej ! fa) Zala megyében is megkezdődik a rendszeres tudományos kutató munka hogy a következő vonatok* közlekednek : Zalaegerszeg—Celldömölk között a 7421, 7422, 7424 és 7427 sz. vonatok, Zalaegerszeg—Réi- dics között a 7442, 7421, 7443, és 7448 sz- vonatok, Zalaegerszeg—Zalaszentiván között a hélezerhétszázhuszonkettő, 7737, 7732,7747, 7726, és 7733 sz. vonatok, Zalaegerszeg—Za- lalövő között az összes vonatok- Tűrje—Ba- latonszentgyörgy között a 7627, 7622, 7625 és 7626 sz. vonatok. Nagykanizsa—Szombathely között a 1401, 1402, 1416 és 1417 sz. vonatok. Ukk és Tapolca között a 7527, 7512, 7533 és 7528 számú vonatok. A többi vonatok egyelőre nem közlekednek. A postahivatal közli hogy a vonatkorlátozások következtében mától levélposta és értékcikkek továbbítása Zalaegerszegről a következő időkben történik : Nagykanizsa felé 7 óra 30 perckor, Celldö- anölk, Szombathely, Győr, Budapest és Ré- dics, Zalalövő, Körmend felé 13 órakor, majd délután 16 órakor. Nagykanizsa—Budapest és Szombathely felé még egyszer. Csomagolhat Nagykanizsa, Celldömölk, Budapest, Ré- dics, Zalalövő, Körmend felé 13 órakor. Szombathely felé 16 órakor továbbít a posta- A 16 óra után feladott küldemények csak másnap kerülnek továbbításra, ezért ajánlatos már a délelőtti órákban a küldeményeket postára adni. A megérkező hírlapokat ?8 óra 30 perckor a postahivatal kiadja. Rádióműsor HÉTFŐ, SZEPTEMBER 16BUDAPEST I : 16.15: Diákfélóra. — 17.15: Garamné Kallioniemi Sole finn szerzők műveiből zongorázik. — 17.45: Felolvasás. — 18.15: Csorba Gyula cigányzenekara. — 19.25: Az operaházi zenekar. — BUDAPEST II.• 118.45: Német nyelvoktatás. — 20.25: Felolvasás. — 20.55 Szórakoztató hanglemezek. — 21-40: Időjárásjelentés. A Dunántúli Szemle ügyében összehívott értekezletet szombaton délután tartották meg a vármegyeháza kistermében- Az értekezleten Petim József pápai prelátus elnökölt, áki az egybegyűllek üdvözlése után örömmel állapította meg, hogy a hívó szó összhangra talált, mert a meghívottak nagyrésze megjelent, ti- zenketten pedig az időjárásra, közlekedési nehézségekre és másnemű elfoglaltságukra hivatkozással mentették ki magukat, de mindannyian bejelentették, hogy a gondolattal teljesen egyetértenek s szíves készséggel ajánlják fel szolgálataikat. Köszönetét mondott Pá- vel Ágoston dr- szombathelyi Faludi-gimnáziumi tanárnak, a Dunántúli Szemle szerkesztőjének és kiadójának fáradozásaiért és azért a törekvéséért, amellyel Zala megyét is csatlakoztatni kívánja a Dunántúli Szemléhez. Majd fölkérte őt az ügy ismertetésére- Pável Ágoston dr. megköszönte az üdvözlést és az érdeklődést s azután bejelentette, hogy főcél a helyi kutatás megszervezése. Felkutatása és megőrzése a mull értékeinek és a mai idők művelődési és gazdasági eredményének átmentése a jövő számára. A Dunántúli Szemle, amely hét évvel ezelőtt Vasi Szemle címen indult meg Szombathelyen, bizonyságot tett arról, hogy a kitűzött célt híven szolgálja. Veszprém vármegye a múlt évben csatlakozott a Dunántúli Szemléhez, amelyben zalai vonatkozású dolgok is szerepelnek már, pedig1 Zala megye még nem is csatlakozott kutatási területéhez- Fölemlítette, hogy hazánkban az egyetemi városok mellett több nagyobb városban is jelennek meg hasonló tudományos folyóiratok annak igazolására, hogy a gondolat nem elszigetelt, hanem általánosan uralkodik az országban. Részletesen ismertette a Dunántúli Szemle történetét, s működését, amelyre felfigyelt már nemcsak az ország, hanem a kültföld is, amint azt a cserepéldányok s az azokban megjelent elismerő cikkek is bizonyítják. Ismertette a pénzügyi, szervezési és szerkesztési kérdéseket, majd feltette a kérdést, hogy az alapfeltételek és célkitűzés ismeretében kívánják-© Zala megyének csatlakozását is a Dunántúli Szemléhez. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel mondta ki a csatlakozást. A kérdéshez hozzászólott Brand Sándor dr. alispán, aki megígérte, hogy a törvényhatóságnál szorgalmazza a hozzájárulást s azt az óhaját fejezte ki, hogy a Dunántúli Szemle lehetően már legközelebbi számában közöljön- vármegyénk elszakított községeiről, azoknak művelődési és gazdasági helyzetéről ismertetést. Adatok gyűjtése érdekében már intézkedett a vármegye, összeget is szavazott meg erre a célra. És amennyiben a Dunántúli Szemle ezzel az üggyel behatóan foglalkozik, további külön támogatásra is számíthat a vármegye részéről. Ajánlotta ,még, hogy foglalkozzék a lap a pécsi egyetem kérdésével is, amely ügyben a legközelebb értekezlet lesz ZalaegerszegenPável dr. és az értekezlet nagy helyesléssel fogadták az alispán bejelentéseit. Az értekezlet ezután Pelnn József prelátus elnök javaslatára megalakította az intéző bizottságot, amely egy héten belül ülést tart s azon jelölik ki a szerkesztő bizottságot és megállapítják a további tennivalókat- Ezzel a kultúrális szempontból valóban nagyjelentőségű értekezlet befejeződött- v. Pável Ágoston dr. a Dunántúli Szemlének több példányát osztotta szét az egybegyűltek között, akik a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a magas irodalmi és művészeti szinten álló folyóiratról.
