Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-31 / 198. szám
é ZALAMEGYEI ÚJSÁG /940 augusztus 31. Irta : Gyutaif István. Na, szervusz! Tavaszban járt az idő- A falu házait szorgos asszonyi kezek meszelték. Csinosították az udvart. A lányoknak még arra is volt gondjuk, hogy az ablakok muskátliján száraz levelek ne legyenek. Niagy nap volt készülőben. Az alispán látogatta meg a falut. Ezért rendelte Sástai bíró uram a csinosítást. Napokkal előbb járta a falut, beszólt ide is, oda is. Jártában-keltében megismételgette, tanulgatta a köszöntőt, amellyel üdvözli a -vármegye első emberét. Otthon, hivatalában nem igen vették hasznát, izgult, drukkolt. Minél közelebb jött a látogatás napja, annál jobban búnak eresztette fejét- Akik nem tudták, megkérdezték az okát; — Mi baj, bíró uram ? — Semmi, no ! A köszöntő motoszkál a fejemben. — Köszöntő ? Aztán úgy ne járjon bíró uram is, mint a kollégája, aki a püspököt fogadta. Az bizony megjárta ! — Meg ? Aztán hogyan ? — A köszöntő helyett ennyit mondott : »euj- nye, de jól tudtam ... Ez már sok volt, még jobban tanult. Előelőhúzta zsebéből írását, olvasgatta. Jött valaki, elrejtette. Utóbb már annyira gyűrött lett papírja, hogy nem látszottak rajta a betűk. Az asszony tudta nagy baját, bátorította : — Sebaj ! Majd én ! Ne búsulj, ott leszek! — Épen itt a bibi ! Amit tudok is, elfelejtem, ha látlak. Hiszen itthon is tiéd az utolsó szó ! — No jó, majd ott is ! A nagy nap reggelén már épen semmit sem tudott Sástai. Akkora volt ijedelme, hog^ kabátja gombját mellényének íyukjába fűzte. Tévedésére útközben figyelmeztették- Újra gombolkozott- Akkor meg a páratlan gombot öltötte a páros lyukba. A községháza előtt folytatódott az izgalma, annyira sodor- gatta bajuszát, hogy a szálak tömegesen vettek búcsút eddigi tartózkodási helyüktől, Hogy pedig mégis maradt a bajuszából, annak köszönhető, hogy feltűnt az alispán kocsija. A tömeg elcsendült. Sástai előrelépett. Az asszony utána súgta : — Ne félj, itt vagyok ! A kocsiból Márton Marci ugrott ki- Ruhája sujtásos, sárga csíkos. Neki is derék a bajusza, meg a bíróénál is hosszabb, hegyesebb. Bakon szokott ülni. Csak most a gazdája helyén, aki a falun kívül leszállt, hogy közelebbről szemlélhesse meg a falut, az utat, egyebet. Marci előbbre kerüli, éreztette a vármegye »hatalmát«. Ezt megtette odahaza is. Tekintélye a jól, kétfelé kefélt bajusza, lefelé mozgott, a várakozók iszkoltak. A bajusza azt jelezte, hogy : »nem tanácsos«.. Ha pedig egyik szarvával görbédt csak lefelé, akkor nyert ügye volt az instanciát járónak. De mégis teljes bizonyságban akkor lehetett, ha a bajusz mindkét irányban vízszintest mutatott. Ilyenkor Marci az ajtóra mutatott: — Bemehet ! És most ott állt a bíró előtt. Feszesen, peckesen. A mindent jelentő sörtét orra alatt meghuzogatta, várt. A bíró mondókájába fogott— Nagy nap virradt ránk... Marci közbekoityant: —- Énrám is ! * — Dobog a szívem ... — Az enyém is ! 1 — Itt van az egész falu... ! — Meg én is ! | Egy kislány furakodott előre. Kicsiny volt, szöszke. Csokrot szorongatott kezében. Szép, tarka virágokból kötötték. Marci észrevette, kegyesen intett. Élvette a csokrot s a lányka fejére barackot nyomott. A "bíró meg ki használta a helyzetet, bölcsen hallgatott, gondolkozott. Marci bajusza az égfelé mutatott háromszöget. Tetszett neki minden. Tekintetét körülhordozla, azután intett a bírónak szemével. Sástai megköszörülte torkát. — Mit mondja ebben a boldog percben... Marci megint közbeszólt : — Maga tudja, én nem ! — Csak azt... — Na, mit ? — Csak annyit... — Na, mennyit ? Most azután vége lett a bíró ékesszólásának. Kárbaveszett a sok tanulás, nem jött szó a szájára. Forgatta, lekergette fejét. Minden erőlködése hiábavalónak bizonyult. Hátrább a felesége sugdosta ismerőseinek, hogy milyen jól tudta otthon az ura. És most... Ja, nem olyan könnyű bírónak lenni- Igazat adtak neki. Nem szóltak, csak bólintottak. Csend ülte a levegőt. Kicsiny bogár zümmögött a napsütésben. Épen a bíró orrá előtt- Észrelért, elhessentette. Újra szólt: — A lélek többet érez... Újabb hallgatás. Marci a virágokkal babrált. — Jó, jó, a többit tudom már ! Na, szervusz ! Kezét nyújtotta a bírónak- Az pedig nem tudta hirtelenében, hogy mit is tegyen a feléje nyújtott kézzel. Zavara most lett csak teljes. Töprengett. Mégpedig azon, hogy nem lenne-e illendő megcsókolnia. Körülnézett, mintha tanácsot kérne, hogy mi is ilyenkor a teendő- De az asszony is hallgatott, pedig tekinteté őt ,is kérdezte. <Ez egyszer íxemf Meglehetősen sűrűn jönnek a jelentések az egész országból, de főleg a vidékről, hogy a gombamérgezésnek halálos áldozatai vannak- Szomorú lélekölő tragédiák ezek, különösen olyan esetekben, ahol a szegény embereknél a gomba nem fényűző táplálék, nem is a piacon, vagy boltban vásárolták, hanem maguk szedték, erdőn, mezőn és hazavitték a nélkülöző konyhára. Az Országos Kémiai Intézet és a Központi Vegykísérleti Állomás az utóbbi időben mind gyakrabban előforduló halálos gombamérgezésekkel kapcsolatban fokozott munkát indít a szomorú esetek leküzdésére s a védekezés helyesj útjára akarja terelni a közönséget. Az intézet gombászati osztálya első feladatának azt tartja, hogy pontos adatszerű közléseket kapjon az egyes gombamérgezésekről, hogy megállapíthassa, milyen fajták okozzák a mérgezést. Erre vonatkozóan már megtörA pincérek borravaló-elosztása és óvadék- rendszere sok panaszra adott okot, ezért a kereskedélmi minisztériumban most olyan rendeletén dolgoznak, amely ezt a kérdést végleg nyugvópontra hozza. A tervezet szerint a főpiiicér segédéveit hat esztendőre« emelik és kimondják, hogy a napi bevételnek legfeljebb háromszorosát adhatja óvadékkép az üzem tulajdonosának, aki azonban ezt az óvadékot sem ilyen célra sem tudott segíteni. Marci türelmetlenkedett, megt- ismételte : — Na, szervusz ! A bíró megrázta kezét. Szelíden, 'illedelmesen. Azután hátrabokázott. Marci mondani akart valamit, talán megköszönni a szép üdvözlést, de torkán akadt a szó- Hebegett, mint előbb a bíró- Az emberek meg annyit láttak, hogy feszesre húzza magát. Az alispán érkezett— Jelentem alássan... — Mit ? — A falu várja az alispán urat! Az alispán rászegezte tekintetét Marcira. Nem szólt, de keze fellendült Marcinak kelet-nyugat irányt jelző bajuszához és azon egy kevés változást eszközölt. Azután felcsattant. — Hátra arc ! Indulj ! Marci engedd meskedeLt. Azonban nem állta meg, hogy távozás közben meg ne szagolja virágját és rá ne sandítson a Túróra,, akin az újabbi szorongás jelei mutatkoztak. Mégis mosolygott Feje Marci után billent. — Na, szervusz ! Azután az alispán elé lépett. Felemeltet tekintetét, köszöntött, üdvözölt. — Nagy nap virradt ránk... És elmondotta folyékonyan. Nem akadt meg. Most valóban megérdemelte, a kézfogást, kitett magáért. Az alispán vállára veregetett. — Bíró uram, az előbb nem ment ilyen jól ! Sástai gondolkozott keveset— Nem ! Előbb csak gyakorlatoztam, próbálkoztam ... Én csak túlestem a nehezén! De a Marci? Na, annak »szervusz...« »»» o««« tént az első lépés, a gombászati osztály mihelyt tudomására jut a mérgezéses esetnek, felszólítja az illetékes hatóságot, ahol a mérgezés történt, hogy tudassa az eset lefolyását és lehetőleg sürgősen küldjön fel vegyvizsgálatra abból a gombából, amely a mérgezést okozLa. Kétségtelen, hogy ezt a munkát támogatni kell mindenkinek, akinek módjában áll, hogy gombamérgezések leküzdése és az ellene való védekezés terén a tudományos munkát szolgálja. Mert ez a munka csak addig tu-' dományos, amíg a tapasztalatok és az elért eredmények révén át nem viszik a gyakorlatba. Ezért bocsátott ki az intézet gombászati osztálya felhívást, hogy az elöljáróságok nyomban közöljék címére a gombáméra gezések pontos adatait, hogy az ügyben sürhasználhatja fel és kizáróan takarékkönyvben helyezheti el. A tervezet szerint a főpincér a százalékos kiszolgálási díj összbevételéből egy teljes részt kap, de ebbői kell fizetni helyettesét is. A főpincért ezenkívül megilleti a százalékbevétel egytizede is és( ebből az összegből a kétes künnlevőségeit kell fedezni. A vendéglátó iparban a tervezet szerint a jövőben csak munkakönyvvel és segédlevéllel ellátott alkalmazott dolgozhatik. fi gyakori halálos gombamérgezések leküzdéséire országos akcié indul. gős intézkedés történjék. »»» o ««« Rendelettől szabályozzák a pincérek százalék elosztását.
