Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-29 / 196. szám
XXTIT: évfolyam. 19G. szám. án«a 8 füllé®* 19-10 au gusztus 29. CSÜTÖRTÖK. 7A LÁM ^xerbesztőség és kiattóhiíatal: Zalaegerszeg, ifi3oéchenyi-té.r 4. Telefonszám s 128. Lakosságcsere. Boldogul l Berzeviczky Albert egyszer azt. .mondotta az elcsatolt területek visszaszerzésére indított hazai felvilágosító és buzdító munkáról, hogy ne egymást igyekezzünk meggy őzni, hanem a külföldet, mert mi úgyis ismerjük igazságunkat és ragaszkodunk hazánk teljes területi épségéhez. Akkor igaza volt, de nincs igaza most. Több mint húsz éven át ,a nemzeti hdkiismeret parancsszava volt számunkra a régi területek hiánytalan visszakövetelése fi most, amikor a legreménylele- nebb helyzetekben is türelmes hűséggel hirdetett igazságunk közeledik a győzelem felé, kezdünk megtorpanni és aggodalmaskodni. Nem a győzelemben kételkedünk, hanem a visszatérő országrészek meg tartásában. »Mi lesz a sok nemzetiséggel 1 ■ »Hogyan, fogjuk' velük szemben az országot megvéd címezni V« — mondogatják az aggodalmaskodók, miközben túlzott fontoskodással számolgatják az erdélyi néprajzi statisztika adatait és teljesen '.megfeledkeznek a történelem és a földrajz államalkotó erejéről. Kétségkívül ürven- detesebb volna számunkra, ha Erdélyben csak magyarok laknának, de, ha az elmúlt évszázadokban reánk súlyosodé nagy tragédiák niegcitkítolták az ottani magyarság soraik s a réseken mások surrantak be, az nem ok arra, hogy lemondjunk az ősi magyar földnek Legkisebb darabjáról is. Akár diplomáciai úton, akár másként szerzi vissza hazánk Erdélyt, ez sokkal nagyobb és nehezebb feladat, mint a visszaszerzett föld megtartása s ha a 'nehezebb, a nagyobb feladat győzelmében,' föltétlenül bízunk, miért kételkedünk a könnyebbnek, a kisebbnek a sikerében ? Az egész Erdélyhez ragaszkodnunk keil, mert a közös történelem és a természetes határok törvénye szerint hozzánk tartozik- De ez nem azt jelenti, hogy, ha most az egész Erdély nem lúd hozzánk visszatérni, akkor a másik rész visszaszerzéséről is lelmond-, junk. A ; mindent, vagy semmit« elvét nem követhetjük. Ha jelenleg csak azokat az erdélyi területeket sikerül az anyaországhoz; visszacsatolni, ahol a magyarság nagyobb számban él, ennek is örvendeznünk kell, de örömünkben nem szabad megfeledkezni a többi részről sem és nem lehet elfogadnunk olyan rendezést, amely a most vissza nem térő erdélyi föld végleges feladását akarná kényszeríteni. Ilyen kényszerűendszabály volna ránk a lakosságcsere. Ha a visszacsatolt területek románságát s az idegen uralom alatt maradó részek magyarságát átcserélnék, ez kétségkívül kényelmesebbé tenné az állam- igazgatás minden ágazatának a munkáját, de azt jelentené, hogy a magyaroktól elhagyott vidékek örökre elvesznének számunkra. Szabad-e a kény ele méri, a nemzetiségi kérdés könnyed megkerüléséért Szent István országának egyetlen darabját is eldobnunk magunktól V Nekünk ezek a területek nem a politikái helyzet változásai szerint a térképen ide-oda tologatható földdarabok, hanem ősi hazánk részei. A vajdahunyadi vár, a gyulafehérvári árpádkori székesegyház, az erdélyi fejedelmek épületei mind a magyar történelem hirdetői. S a magyar múltról tanúskodnak a bányák, amelyekei a magyar tudomány tárt fel, az iskolák, amelyeket a magyar állami, ■vagy a magyar egyházak emeltek, a gyárak : és ipartelepek, amelyeket a magyar munka '! Felelős szerkesztő : 11 erhob7 Ferenc. P O L I T1KA 1 NAPIL AP Megícleoik hétköznap a kora délutáni, őrá&baa. alkotott. Ezek állandóan figyelmeztetik az olt éh) magyarokat, hogy hová tartoznak, de ha ezt o magyarságéi onnan kitelepítenék, akkor senki sem lesz, aki .a: regi és újabb magyar történelmi emlékek néma és mégis erőteljes szavát meghallgassa' s ezeknek a vidékieknek egész magyar múltja a semmiségbe süllyedné s vele együtt a mi 'számunkra vele együtt, eisűlyedne az a föld is, amelyhez ez a magyar múlt lapadIgaz, hogy a vissza nem térő területek magyarsága a többi erdélyi magyartól clszn- kílva még inkább kisebbséggé zsugorodik ösz- sze. De kisebbség lesz a visszatérő területek románsága is. S az a magyar hagyományokon alapuló nobilis bánásmód, amelyben ezek részesülnek majd, kétségkívül ki fog Íratni a román uralom alatt maradó magyarok sorsára is. És ne ijedjünk meg :a magyarokkal, együtt visszatérő románok számától, bár kisebbségi voltuk mellett sem tesz jelentéktelen. A románság1 nagy tömege békében és megelégedetten éli a magyar uralom állati, nem kívánkozott más országhoz csatlakozni s csak kis részüket sikerült a vezetőknek az elszakadást kimondó gyulafehérvári gyűlésre statisztának elhurcolni. A humánus és igazElőfizetési árak : egy hónapra ÍM P., negye** évre 4 peügö. — Hirdetések díjszabás szerint. ságos nemzetiségi törvény kereteinek a viszonyokhoz alkalmazkodó további tágításával, gazdasági és kulturális érdekeiknek fokozott] védelmével vissza lehet őkét vezetni a magyar államhűséghez, ámbár nem lehet tagadni azt, hogy azok a gyűlölet igék, amelyeket a húsz éves uralom vezetői hirdettek, la legmélyebb rétegekig is lehatoltak. De a magyar államnak minden szelídsége mellett ereje is lesz arra, hogy megfékezze azokat, akik esetleg új gyulafehérvári gyűlést tervezgetnek- Lakosságcseréről azonban mégis beszélhetünk, sőt kell is beszélnünk. De nem az erdélyi magyarok egy részének a kiköltöztetéséről ősi otthonából, hanem :az óromániai magyaroknak, különösen a moldvai csángóknak visszatelepítéséről, őket okvetlenül haza kell hívnunk, hogy számukkal és munkájukkal erősítsék az erdélyi magyarságot. Ejt a hívó szót igazán megérdemlik, mert a legkegyetlenebb ellenséges elnyomás közepette s a vérben és nyelvben hozzájuk tartozóktól elhagyatva is évszázadokon keresztül megőrizték magyarságukat. Ezek a szívós, erős és hűséges magyarok elő cáfolatai, lesznek minden kishitűségnek, sötéten látásnak és fölösleges aggodalmaskodáshak. < (S.) Jassft, a régi Moldva fővárosát m románok Róma, augusztus 29. A Messagíero bukaresti jelentési közöl, amely szerint a szovjet orosz- román haláron az elmúlt napokban több súlyos incidensre került sor. A román hatóságok hivatalosan nem erősítették meg ezekről az incidensekről szóló híreket, de nem is cáfolták. A súlyos halárincidensre több kisebb összeütközés adott okot A román katonák tüzeltek a határvonalat eltévesztő szovjetorosz katonákra, mire a szovjetorosz helyőrség parancsnoka elrendel!.1 a legélesebb ellen lüzé.t. Egyes hirletkj szerint százötven román katona esett el az incidensek alle almával. A román kormány azonnal parancsot adott a román-szovjetorQszj határon állomásozó helyőrségnek, hogy «öf kilométerre vonuljanak beljebb az törsz ág belseje felé. Ezzel a rendelkezéssel Bukaresti be akarja bizonyítani, hogy kerülni akar minden összetűzést. Az elmúlt éjszaka egyébként minden telefonösszeköttetés szünetelt a román főváros és az északi tartományok között. Bukarest jól értesült köreiben olylan. hírek is terjedtek el, hogy Jassyt, a régi Moldva fővárosát a román kormány parancsára kiürítették és a városból az összes iratokat az ország belsejébe szállították. i iiT'n>nnin iniiöi üa—i rbii,‘óihh^rrta,t^yt*Lr”>- ^0~'<9ri*V7M"y‘i i-,,rTr*7ri^Ait^it^iffii^hii^ii^i^iiiT^ii^rT^rTinniiinnnriii^ifTníi^irrTi/tiigfTiii^i^iaTitiTtiiiiftipf ojjrocara Bécsi»«rs ma délután tárgyalnak a magyar-romén kérdésről. Budapest, augusztus 29. Csáky István gróf külügyminiszter, mint a magyar kormány teljhatalmú megbízottja, a német és olasz! kormány meghívására ma éjjel 0 óra 5 perckor különvonaltal utazott Becsbe, hogy á magyar-román függő kérdésben Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszterrel megbeszélést folytasson- A kül ügy minisztert több szakértő kísérte el bécsi útjára. Teleki Pál gróf miniszterelnök megfigyelői minőségben szintén részlvesz a megbeszélésekenA német és olasz külügyminiszter Mianjo- ilescu román kül ügy. minisztert is meghívta Becsbe a közös érdekű megbeszélésre. A Führer szerdán délután 2 órakor Salzburgban fogadta 'Ciano grófot, aki délben érkezett repülőgépen Rómából Salzburgba és délután Rjbbentroppal együtt repülőnBécsbe érkezett1 Becs, augusztus 29. Csáky István gróf miagyar külügyminiszter szakértőivel és Teleki Pál gróf miniszterelnökkel együtt ma délelőtt 10 órakor Bécsbe érkezett- A magyar kormány tagjait Bécs helytartóján kívül Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter és a német tábornoki kar több tagja fogadta. A Messagero olasz: lap behatóan foglalkozik]' a magyar-román viszony ez újabb fordulatával.^ A lap szerint a tanácskozások, amelyek feltétlen sikerrel kell végződniük, több napot vesznek igénybe. A hosszú idő pedig azért szükséges, mert az erdélyi kérdést gyökeresen meg keli oldani a történelmi jogok és a néprajzi viszonyok figyelembevételével. 1 A megoldás nagy munkát követel. A német lapok is behatóan foglalkoznak az új helyzettel és azt hangoztatják, hogy a magyaroknak és románoknak nagy áldozatot [ kell hozniok a bjékés megoldás érdekében