Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-27 / 194. szám
2 ZAIiAMEGYEI ÚJSÁG •r 1940. augusztus 27. Egyik román lap Magyarországot okolja a tárgyalások sikertelenségéért. Bukarest, augusztus 27. A Curentul hosszas cikkben foglalkozik a félbeszakadt magyar-román tárgyalások kudarcával. Szerinte a kudarcnak kizáróan Magyarország az oka, mert tulkövetelésekkel állott elő, ami veszélyes lehet a két ország további viszonyára. Budapest, augusztus 27. Az Esti Újság Írja, hogy az újabb magyar román tárgyalások csak akkor jöhetnek számításba, ha a románok konkrét javaslatot tesznek. Róma, augusztus 27. A turnu-szeverini román bizottság magatartása elidegenítőén hatott a tengelyhatalmakra.' m O u« Bomba robbant Romániában. Bukarest, augusztus 27. Ismeretlen egyének ma reggel bombákat dobtak az Egyesült román és Kanadai petróleum üzem igazgatóján \ nak lakására. A bombák a lakást és az üzemi főépületet felgyújtották. A rendőrség az ügyben megindította á nyomozást. Miért csökkentették Zalaegerszegen az utcai világítást. A múlt évben országosan megtartott s az idén tavasszal is több helyen megrendezett légoltalmi gyakorlat azt célozta, hogy részben az illetékesek tapasztalatokat szerezzenek a védelmi intézkedések hatásairól, másrészt a közönség hozzászokjék a modern kor egy újabb kisérő jelenségéhez, amely a fejlett technika következtében a legbékésebb időben is ott lesz minden ember életében. A légoltaiom ez az új szükségesség. • V’> A légoltalom szolgálatában áll az utcák világításának csökkentése is, ami pár nap óta tapasztalható Zalaegerszegen. A lakásokra, üzletekre, járóművekre nem vonatkozik sem az elsötétítés, sem a világítás csökkentésének kötelezettsége. Az utcai világítás csökkentése azt a célt szolgálja, hogy az esetleg elrendelendő általános légoltalmi gyakorlatokat annál köny- nyebben és gyorsabban lehessen végrehajtani. »»»»o<<<i Magyarország évi átlagos rizsfogyasztása fejenként harmadfól kilogramm. A Statisztikai Értesítő legújabb számában érdekes cikk jelent meg Budapest és Magyar- ország rizsfogyasztásáról. Bevezetőben a tanulmány rámutat arra, hogy a rizs az emberiség majdnem háromötöd részének főtápláléka. Az évi rizstermelés napjainkban 150 millió tonna körül van. Európa ennek csak alig egy százalékát termeli. Az európai rizstermelés fele Olaszországra jut. Hazánkban a rizs, mint élelmezési cikk nem tölt ugyan be nagy szerepet, de mégsem mondható jelentéktelennek Ma már a hazai rizstermelés megvalósítása a magyar gazdaság egyik főtörekvése. Magyar- ország rizsbehozatala eléggé változó. Az elmúlt évben 265.000 métermázsa rizst importáltunk, az előző évben csak 182.650 métermázsát Ilyenformán az egy főre eső rizsbehozatal az elmúlt esztendőben 245 kilogramm volt. A legutolsó 10 esztendő átlagbehozatalát számit* va, a magyarországi rizsfogyasztás átlag fejen- kint 2 3 kilogramot tesz ki. Igaz, hogy ennek egy részét keményítőgyártásra használják. Az elmúlt évben 258.680 métermázsa rizst hoztak forgalomba a budapesti rizshántoló malmok. Ebből a mennyiségből több, mint 204.000 métermázsa került vidékre, úgy, hogy budapesti fogyasztásra mintegy 54.009 inétermá- zsa rizs maradt. E szerint a rizsforgalom 21.1 százalékát Budapest fogyasztotta, 78 9 százalék pedig a vidéki szükséglet kielégítésére szolgált. .^,1 Csak Balaionfüred vidékén kielégítő a szőlők állása. Süásuff elszomopitók sí ferméikiláfások. Zalabér. A kedvezőtlen időjárás a szőlőket állandóan rontja: terméskilátások nagyon elszomorítóak. Ahol egyes helyeken a permetezést eltalálták, valami termés lesz, de nagyon sok szőlőt leszüretelni sem lesz érdemes. Borkészlet kevés van, a hetek óta tartó élénk kereslet felvásárolta 50- 60 — 70 filléres árakon. Ma már fokra való tekintet néikül 70 filléren alul bort venni nem lehet. Még ezen ár kínálata mellett is, a gazdák várnak az eladással. Borkészlet csak erősebb kezekben van, jobb minő ségben. Tapolca. Az állandó esőzés okozta ba;okat öregbiti a rendkívül hűvös, sőt hideg időjárás. Már csak elvétve akad — igen kedvező fekvésű helyen — olyan szőlő, ahol számottevő termésre van kilátás. Pedig a gazdák szakadatlanul védekeznek. Igen sokan 6-7 szer perme teztek, 3—4 szer poroztak. A borpiac szilárd, az árak ugrásszerűen emelkednek. Az áremel- ■, kedés átlagosan 15—20% os. A készletek csekélyek. Révfülöp. A veszélyes, csapadékos, szeles, reggelenkint igen hűvös idő tovább tartott. Sok a gazos szőlő. A szőlő fejlődése az évszakhoz képest elmaradt. Ami csemegeszőlő erőltetve piacra kerül, az még féligérett és izetlen, mint az idei gyümölcs általában. A peronoszpóra és egyes dűlőkben a lisztharmat folytatja a kevés termés pusztítását. A további permetezéseket a gazdák részben céltalannak találják, részben az anyaghiány miatt nem végezhetők. Boiok iránt élénk a kereslet, de a meglévő készleteket a gazdák tartják. Borárak 80—100 fillér között váltakoznak. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ Balaionfüred. A szőlők állása, viszonyítva a szomszédos környékbeli szőlőkéhez, nálunk kielégítőnek mondható. A peronoszpóra erősen szaporodik még mindig, de a bogyókon már lényegesebb károkat nem okoz, kártevése inkább a gyenge hajtásokra és levélzetre szorítkozik. Szentantalfa vidékét nagy jégvesés seperte végig, ami az amúgy is gyenge szüreti kilátásokat még reménytelenebbé tette. Borok iránt a kereslet élénk, azonban készlet alig van, ami van is, tartják a gazdák. Meleg időre volna szükség, hogy a bogyók érni tudnának, ami kezd érni, az esős időben reped és rothadásnak indul. Emlékezzünk. . 1 i Augusztus 27. 1914 Merészségével és lélekjelenlétével tűnt ki e napon Gergely Gyula volt pozsonyi 13. honvéd gyalogezredbeli póttartalékos a Krasz* nik környéki Biszkupienél. Eltévedvén, csapatát kereste* amidőn váratlanul oroszokra bukkant. De nem vesztette el fejét. Merész és for- télyos fellépésével az oroszokat tévedésbe ejtve, közülük 52 embert foglyul ejtett. Eredményes tettét az arany vitézségi éremmel jutalmazták. 1915. „Muszkaverő“ néven ismerték Fodor István volt nagyszebeni 23. honvéd gyalogezredbeli zászlóst, aki személyes bátorságával és hidegvérével, már előzőleg is számos alkalommal kitüntette magát. E napon szakaszát a keletgaliciai Zboruv környéki harcokban a támadás folyamán haláltmegvető bátorsággal vezette át az ellenséges tüztől pásztázott keskeny hídon, majd rohamozó emberei élén elsőnek tőrt be az orosz állásba, ahol számos foglyot ejtett és egy géppuskát zsákmányolt. A hátráló oroszokat üldözve, ügyes mozdulattal a még makacsul védekező orosz osztag oldalába és hátába került és azt is felsodorta. Ezzel az ütközet sorsát is kedvezőre fordította. A vitéz zászlóst, aki a kis ezüst vitézségi érmet már előzőleg kiérdemelte, ez alkalommal az arany vitézségi éremmel jutalmazták. Augusztus 28. 1914. Tóth Imre volt győri 19. közös gyalogezredbeli szakaszvezető a legszebb legénységi kitüntetésre tette magát érdemessé a Bychawa-i ütközetben Radomysl-nél. Ezen a napon a legnagyobb halálmegvetéssel buzdította és vezette előre a visszamaradó legénységet, és a lőszerutánpótlást saját kezdeményezéséből szervezte és erélyes intézkedésével rendbehozta, s igy ezredének sikeréhez lényegesen hozzájárult. Ez a fáradhatatlanul, nyugodt körültekintéssel intézkedő, példátlan bátor szakaszvezető az arany vitézségi érmet nyerte el. 1914. Négyesy Rezső volt kassai 34. közös gyalogezredbeii tartalékos hadnagy a mai napon a Komarov i csatában példaadó vitéz magatartással tüntette ki magát. Annak a parancsnak, hogy a szorongatott helyzetben levő század balszárnyát fedezze, a legpusztítóbb tflz- záporban 9 órán keresztül mintaszerűen megfelelt. Helyét még akkor sem hagyta el, amidőn súlyosan megsebesült. Vitézül tovább harcolva, végül is hadifogságba került. Négyesy Rezső hadnagy hőstettéért a 3. oszt. katonai érdemkeresztet kapta. Az időszerű események szemlélésénél nélkfb lözhetetlen térképek, külföldi képet folyóiratok állandóan kaphatók a ZRÍNYI RfiL könyvesboltjában. Nagy választék divatlapokban, irodalmi újdonságokban. , k , J
