Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-07-06 / 152. szám

XXIII évfolyam'. 152. szám. Ara 8 fiilés* 1910 július 0. SZOMBAT/ Felelős szerkesztő : Herüoly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ne legyenek hitványabbak az unokák... ' Erősnek, határozottnak! és minden körülmé­nyek között a jellemes ember minden értéké ve] gazdagnak kell lennünk, ha nem akar juk, . hogy erőt vegyen rajtunk a kishitűség1. Aki ma csüggedést hirdet, aki csak kritikák ki­gondolásán rágódik, aki ma sem tudja úgy Szeretni a maga fajtáját, hogy öriös érdekeit léire tudja lökni, megérett arra, hogy kikö­zösítse magából a fajta. Csak a fiatal és erős népeknek van jövőjük. A lélekben fiatal nem­zetnek és az önfeláldozásban erős IVpkp yak. Aki ma vonakodik a te tire készségtől |és csak sírni tud, megérdemli, hogy soha ki ne apadjon a könnye. Nagy és komoly időkben — örök szégyené­re a kornak — akadtak, akik tánc és mu­zsika közben, akik italozás és dáridó vöd­ben nem vették észre, hogy megkezdődött, egy gazdag nemzet kifosztása és megkezdő­dött a szenlistváni ország fel négyelése. Mil­liók kerüllek rabláncra és milliók zuhanlak máról holnapra szégyenletes nyomorba. Akadhat-e tisztességes magyar ember, aki minderre nem emlékeznék ? ! A magyar faltá­nak nem természete a bosszúállás. De nem természete az sem, hogy megálljon a maga sírja szélén és belezuhanjon abba. Mi lélek­ben, fiaLal és hazafias erényekben mindig! gazdag fajta voltunk. Az unokák ne legyenek hitványabbak azoknál az ősapáknál, akik­nek kiomlott vére úgy szentelte meg ezt az ezeréves magyar földet, hogy a vér hullásá­ból történelmünknek mindig egy-egy újabb aranylapja született meg. Ma a tettrekészi férfiak, az áldozatos hazafias erények korát éljük. ’Ne akadjon közöttünk senki, aki ki­szakítja magát ernyedtségével, puhaságával, és önös érdekeinek vhajszolásával a fajtat százszorosán áldott kötelékéből. A magyar fajban hallatlan erejű életöszlü- ;nők s egy új Európa számára nélkülözhetet­len erők és lehetőségek rejtőznek. Egészsé­ges, nagy történelmi rendeltetést betöltött s az emberi kultúra légéi én járó, teremtő el­képzeléseiben páratlan és kimeríthetetlen em­berfaj vagyunk. Szabad-e .nekünk csak egy pillanatra is megtorpannunk bármely aka­dály előtt is ? Szabad-e akármelyikünknek is a közös munkából kivonnia magát, kör­mönfont spekulációkkal rést keresnünk, ahol a kötelességteljesílés alól kivonhatjuk ma­gunkat ? Nem ! Aki ezt teszi, az nem magyar, az csak élősdi a magyar fajon- A szenvedések­ből is egyformán kell kivenni a részét min­denkinek. Babérokat, amelyeken egykor pi­henni akarunk, nem lehet áldozatos munka nélkül aratni. Gyáva, nemtelen az, aki várja, amíg1 mások verejtékes munkájokkal. kicsi­karják az eredményt és amikor ez megvan, akkor odamegy lakmározni, sőt nagy hangon szónokolni, hogy részesedhessék abban, amit nem szolgált meg. Aki a történelmi órák végr zetes jelenvalóságában a valóságok igazi ap- cát elkendőzi, az nem használ nemzetének. Lélekben fiatal nemzetet teremteni az őr€r gebbeknek kötelességük. Mégpedig elsősorban is jó példával. Hadd lássa az ifjú, a serdülő, sni azi az igazi munka, mi az áldozatos munka. Hiszen ha nincs előtte példa, mi után menjen. Akkor százan százfelé mennek. Vessük le magúnkról a régi világrend minden nemi- zelbéníló bilincseit, vegyük magunkra a tö­kéletes nemzeti áldozatkészség ruházatát, vi­gyünk végbe benső revíziói, akkor majd biz­Istehnek hála, elérkezett az aratás ideje és bármerre járunk, vármegyénk területén, ke­vés kivétellel szép gabonatermést ígér a halár­A magyar gazda felkészült az aratásra, ame­lyet a bosszú tél után oly nehezen várt, a ma­gyar munkás felkészült a nehéz, de legszebb munkára, amely az életet biztosítja e nemzet fiai számára egy újabb esztendőre s ame­lyeknek eredménye ^elvégzett munkánkra Is­ten által számunkra nyújtott áldás. Eokozott teljesítményt kíván ez az időszak minden esztendőben, de ebben az évben, ami­kor a nemzet fiait nagy számban nagy nem­zeti céljaink érdekében más szolgálat és a legszebb hivatás elszólította, kevesebben ma­radtunk ugyanannak a munkának az elvég­zésére. A kevesebbnek azonban a többiért is helyt kell állania ! A magyar királyi kormány kiadta a szük­séges rendelkezéseket és megtette a legcélsze­rűbb és legigazságosabbnak látszó intézkedé­seket a gazdasági munkálatok zavartalanságá­nak biztosítása érdekében. Ezeknek a ren­delkezéseknek megfelelően a vármegye alis­pánja rendeletet adott ki a járási főszolga- bíráknak, a két megyei város polgármesteré­nek és a községi elöljáróságoknak, amelyre ezúton hívom fel gazdatársaim és a mező- gazdasági munkások figyelmét. Mindenki, akinek a közhírrélétel után kér telyei maradnak bármilyen vonatkozásban, a megnevezett hatósághoz forduljon felvilágosí­tásért és ne hallgasson önkényes magyaráza­tokra, vagy különösen olyanokra, akik nyug­talanság keltésére alkalmas híreket terjesz­tenek. 1 Biztosíthatok mindenkit, hogy feltétlenül gondoskodás történik a bevonultak termésé­nek betakarítására, a bevonult aratók csa­ládjának kenyér gabonaszükséglete biztosítá­sára, a nagyobb gazdaságokban mutatkozó munkaerő hiányának pótlására. Az intézkedéseket az a szociális szellem hatja át, amely elsősorban a kis existenciák- ról való gondoskodást írja elő, de figyelembe veszünk emellett minden termelési és nem­zeti érdeket és az intézkedések vezérelvként tükrözik vissza azt a meggyőződést és igaz­ságot, hogy ma itthon is mindenki honvé­delmi, tehát fokozott munkát kell, hogy vé­gezzen- A termés betakarítása, ez nem' vitás el­sőrendű honvédelmi kötelesség, amiből az kör­vetkezik, hogy ennek elvégzésénél és biztosí­tásánál át kell, hogy hasson mindenkit az a tudat, hogy valamennyiünknek egymásért, testvéreink családjaiért vállvetett közös öszr szefogással, fegyelmezetten, alávetve magun,­tosílhatjuk a külső revízió diadalát- Mutasl-. suk meg mindenkor és mindenben, hogy egészséges, erős, áldozatra és munkára kész a fajtánk. Akkor nem lesznek hitványabbak! az unokák az ősapáknál. (—) kai a hatóságok intézkedéseinek, példás rendi­ben és nyugalommal kell nemzeti kötelessé­günket teljesítenünk. Ahol nehezebb lesz a feladat megoldása, ott bizton remélem, hogy a hivatása magaslatán álló közigazgatás a ka­tonai hatóságok segítségével fogja biztosítani! a termés betakarítását- Figyelmeztetem a la­kosságot, hogy aki a rendelkezéseknek ellen­szegül, vagy viselkedésével ,a közhangulat* megzavarására ad alkalmat, azzal szemben! azonnal a legszigorúbb megtorló intézkedései­ket léptetik életbe. Mindenkor azt tapasztaltam, hogy Zala vár­megye lakosságában él a közös érdekeiből fakadó együttérzés, hazafias felfogása pedig bizton engedi remélnem, hogy amiképen fiai a hadseregben példásan teljesítik hazafias köi- telességüket, épen úgy fogják az ilthonmarál­dották —- férfiak és nők egya(ránl — a fokoi- zott teljesítményt kívánó munkát, minden ma­gyar család, a vármegye is a magyar nemzet jövője érdekében teljesíteni. Zalaegerszeg, 1940- évi július hó 6i-án. vitéz gróf TXebeld Béla főispán. cföövió táviratod. Róma, július 6- Madridi jelentés szerint két francia repülőgép bombákat dobott le a gibraltári erődre. Bukarest, július 6. A MTI jelenti, hogy Gáláéból 12 ezer ember akar Besszarábiába kivándorolni. Vontatóhajón már 2 ezeret átr szállítottak a Prut túlsó oldalára. London, július 6. (Beuter). Pénteken éjjel német bombázók Anglia különböző részein robbanó- és gyújtóbombákat dobtak le. Genf, július 6- Kréta mellett két angot hajó elsűlyesztett egy francia cirkálót- A legénysé­get nem vették fel, hanem veszni hagyták. Newyork. július 6. A NTI jelenti: Roosevelt a kongresszustól újabb 5 milliárd dollár fegy­verkezési hitel megszavazását kérte. Róma, július 6- Tuniszból hazaérkezett ola­szok elmondták, milyen kegyetlenül bántak velük az internálótáborokban- Lövészárkokat ásattak velük és semmi munkaszünetet nem kaptak. Aki nem bírta a munkát, azt a ben- szülött őrök a homokba ásták, hogy csak a feje látszott ki belőle. > Felhívás a vármegye gazdaközönségéhez és mező- gazdasági munkásságához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom