Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-17 / 187. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1Ő40- augusztus 17. Pehm József: Az édesanya. Immár harmadik kiadásban hagyja el nem­sokára a sajtót az illusztris szerző könyve. Magyar viszonyaink között már ez a körül- Imény is elég ritkaság, de még meglepőbb a könyv tartalma, mert tárgyánál és jeliegénél fogva szinte külön műfajt képvisel- Ez a könyv valóságos költemény az édesanyáról. Eddig is tudtuk, hogy mit jelent e vonzó szó: édesanya, de sokszor úgy vagyunk az ilyen istenadta örök szépségekkel, hogy eszünkbe se jut leírni, elmondani ezeket a szépségeket, míg1 egyszer csak jön valaki, aki elénk raj­zolja és erre szemünk elé mosolyodnak a be­tűk és csak akkor eszmélünk rá, mily meg­hatóan szép az író mondanivalója. Csak há­lásak lehetünk mindnyájan, hogy a zalaeger­szegi apátplébános megkísérelte szavakba fog­lalni azt, akinek elmondására pedig »nin­csen szó, nincsen fogalom.« Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy még megjelenése előtt olvashattam Pehm prelátus könyvét. Megjelenése ünnep­napja lesz a magyar irodalomnak. Negyven- három gyönyörű fejezetben mint valami sok- fodrú ünneplőben elénk dobban és belemoso­lyog a magyar életbe : Itt vagyok, ugye vár­tatok, ugye szeretettel fogadtok. Ekkor érez­zük majd csak, hogy mennyire hiányzott nemcsak könyvespolcunkról, hanem szívünk- lelkünk egészéből is. Nagy emberek, gondolkodók, zseniális te­hetségek, művészek, szentek segítenek szinte Pehm Józsefnek, hogy elmondhassa, ki az édesanya ? 1 Édesanya ! Mennyi minden fér e szóba ! Pehm prelátus egészen csodálatos, káprázato­sán színes világot tár elénk, olyan lesz köny­vének minden fejezete, mint egy-egy csengő rimbe kacagó versszakasz, amelyet első hal­lásra megtanul minden igaz ember. Fejtegetéseit elindítja ott, amikor az édes­anya belép a világba és megkezdi áldott, csendes, világmozgató és alakító munkáját. Szép a szerénysége, csendes a jövetele, halk a fohásza: ÁldoLt, ki az Ur nevében jő... Nem is a tudatunk, hanem a szívünk érzi meg az életosztó titkot, a Teremtés legszentebb mun­kájának emberi folytatását, az anyaság leg­szebb művét, amikor ember születik a világra. Nemcsak egy pap iskolázod, okos elmeélével, de a művelt ember mély hitével zengi el az író, hogy mit jelent az újjászületés á vízből és a Szentlélekből ? Most értjük meg, milyen jó az Egyház, amikor á keresztség után hama­rosan újra megáldott bennünket egyházkelő édesanyánk karján a templomban ! Petim Jó­zsef könyvének egyik legszebb értéke, hogy lelket talál és lát abban a síró porontyban is és ezt a lelket rámosolyoglatja az édesanya ar­cára. Annak visszfénye aztán a bölcsőre ra­gyog és így viliódzik ez a ragyogó fény kör, amelynek két fókusza van : anya és gyer­meke. Az orvosi szakirodalom alapján be­szél az anyatej jótéteményeiről. Nagy képek­kel, finom vonalvezetéssel, ívelő távlattal tárja ki az édesanya örömeit, reményeit. Meghatja az olvasót az a felismerés, hogy talán az édesanyám és a te édesanyád arca is bent van abban a mindenki édesanyja képében- Sza­vakban, képekben, színekben lehet nagysze­rűbb portrét rajzolni a gyermeke kacsóit! imádságra kulcsoló édesanyáról, de igazal> bat, melegebbet, kedvesebbet nem lehel, un­nál, amit Pehm József rajzol. Ebben benne van a nyájáért, híveiért aggódó jó pap lelke is. Hisz az édesanya rendeltetése és a pap hi­vatása annyira rokon ! Mindkettőnek külön szentséget rendelt az Isten... Ahol úgy érzi az író, hogy szavaihoz támasz kell, előveszi az édesanya naplóját és sze­mérmes szerénységgel igazolja: lám, mennyire az életből beszélek ! Az édesanya alakjál soha sem magasztosítja az eszményiség ködébe- Mindig úgy áll előttünk, mint a mi felnevelő édesanyánk. Pehm József oly húrokat szólal­tat meg az olvasó lelkében, amelyeket csak istenáldott művész tud megszólaltatni. Újra és újra el kell olvasnunk a könyvet. Olvasás közben pedig úgy érezzük, mintha virágokat szednénk a szeretet mezején, hogy azután cso­korba kötve annak ölébe helyezzük, akinek Isten után köszönhetjük életünket. Tudjuk, hogy az édesanya sorsa a szenvedés, az áldo­zat, hisz szívét fájdalomból gyúrla a Terem­tő, mégis milyen lenyűgözőek azok a lapok, amelyek az anyaság áldozatáról beszélnek. Székely Bertalan egyik festménye rajzolódik elénk : a sassal bírókra kelő, a gyermekét védő édesanya alakja, aki, ha kell, bátran ad éleiért életet- Szeretet zenél soraiban, amikor bájos képet fest a hajadonról, a diákról, aki az édesanya öröme, büszkesége, később talán legnagyobb keresztje. Pehm prelátus könyve fölé valami idilikus, tiszta, falusi csend bo­rul kis kertek édes illatával,, békés harang- szó, virágos rétek színes látomásával. Ebben az író alkotta világban nem zeng a jazzband, nincs freudizmus, modern hisztéria, csak csendes áhitat suttog a levendulaillatos lapok között- Legszebb szimbóluma : a bölcső fölé hajoló édesanya arca. Földi, mégis kicsit égi, Máriás. Felejthetetlen élmény marad az A Hungária Magazin legutóbbi száma a Balaton propagandájának szolgálatában áll és tartalmának, valamint képeinek pompás si­kerével valóságos gusztust csinál országnak- világnak ahoz, hogy idejöjjön megnézni Is­ten remekművét és hogy élvezze a tájéknak h a n gu L a t o s gyönyörűségeit• A Balaton borairól a következőket írja: — A legendás balatoni bortermés kiváló­ságának természettudományi alapon is meg­magyarázható az oka. Egyrészt az éghajlat nagyon kedvező itt, másrészt a talajban a titok nyitja. Sok millió év előtt vulkáni kitö­rések színhelye volt a Badacsony tájéka. A bazaltkő tulajdonképen megkövesedett Jáva. Maga a furcsa koporsó-alakú Badacsony-hegy is tűzhányó kráter volt, amely egymásután háromszor tört ki. Ez a vulkanikus talaf teszi oly tüzessé és különlegesen kitűnő za- matúvá a Badacsony és 'környékének borait. A jó termések sorozata és a borok kitűnő mi­nősége arra serkentette a szőlősgazdákat, hogy egyre újabb és újabb fajtákat honosítsanak meg a Balaton vidékén. Mintegy IV­Juhász András és Vak Illés után hosszabb ideig nem veszélyeztette szervezett rablóban- j da a Bakony-Dabos vidék közbiztonságát A vezérüket vesztett és szétugr asz lőtt bandák­nak egyes tagjai rendeztek ugyan betörései­ket, meg-megál ti tolták az utasokat, hogy ki­zsebeljék őket, de ezek a cselekedetek már inkább csak amolyan »kontárkodások« vol­tak. Az úbonállók és betörők hamarosan kéz- re kerültek és már-már úgylátszott, hogy tel­jesen vége a betyárvilágnak. A 80-as évekf elején azután egyszer csak híre futamodott, hogy új rablóbanda alakult, amely működését Zala, Vas és Veszprém vármegyékre terjesz­tett ki s amelynek vezére Savanyú Jóska, a veszprémmegyei Középiszkáz községből származó juhászbojtár. Savanyúnak atyja Középi,szkázpn a liáczky­édesauya betegágyánál aggódó gyermek rajza is. Nem tudjuk, kié nagyobb a fájdalom ? Aki ezt írta, úgy véljük, annak előbb át kellett él­nie ezeket az érzéseket- Ez a könyv a Arelát­váló k szépségével« ékes. »Betűit a szív be- issza« és az lesz az író legnagyobb jutalma, »ha nem folyik soha vissza«. (Falu I.) A könyv első kiadását egy hónap alatt el­kapkodták. A második bővített kiadás is elfo­gyott- Ezrek és ezrek sürgetésére megjelenik harmadszor is, még gazdagabb tartalommal, művészi képmellékletekkel. A könyv utolsó fejezete : A függöny legör­dül- Mi azonban hisszük, sőt biztosan tudjuk, hogy nincs vége. Addig tapsolunk, míg a függöny újra felszalad és Pehm prelátus nak ismét beszélnie kell az édesanyáról. Vannak témák, amelyek kimeri the tétlenek és vannak írók, akiket nem lehet megunni. A könyv előjegyzési ára 6 pengő, megjele­nés után 8 pengő. Megrendelhető : Zrínyi Könyvkereskedés, Zalaegerszeg. Schiicátner Szigfrid (O. N B.) Badacsonyon és kitűnt, hogy ezen az egyetlenegy hegyen 592-féle bor te­rem. A legismertebb és leghíresebb a Kéknyelű, meg a Szürkebarát. A. Kisfaludy-ház terraszán folynak a nagy kóstolók, meg a hegy alján levő hatalmas pincékben, ahol iaz óriási hordókban összesen 25 ezer hektóliternyi bor számára van hely' A csopaki borról még nóta is szól Minden balatoni borban ihletet gyújtó erő van és számtalan költő legszebb alkotása született, ilyen bor mellett- Ennek a vidéknek keres­kedelmi központja Tapolca, ahol 100 ezer hektolitert tudnak befogadni ;a pincék. Ugyancsak kitűnő és bő bortermő vidéket jelentenek a keszthelyi, zalaszentgróti. enyin­gi, lengyeltóti, marcali járások is, amelyeket egyesítve »balatonmelléki borvidék« néven is­mernek a szakemberek, valamint a Somogy— zalai borvidék, amely magában foglalja az alsólendvai, nagykanizsai, letenyei, novai, pa­rsai, zalaegerszegi, barcsi, csurgói. igJali é&‘ féle uradalomnak juhászgazdája volt Három fia : Pista, Jóska és Imre szintén a juhászat körül foglalatoskodott és nagyon szerelték a »kalandos« életet- Pista hatalmas, szálas le­gény volt, aki ruházkodására mindig nagy, gondot fordított. Jóska alacsony termetű, fur­fangos észjárású gyerek volt. Ő készítette egyes »kirándulásoknak« a terveit- Imréről, nem igen beszéltek. Valami nagyobbszábású bűntény elkövetésié után Pista megugrott s a pandúrok üldözés közben egy rozsföldön agyonlőtték. Jóska többedmagáyal elkerült Gsabrendekre, ahol szintén volt birtoka a Háczky családnak s ott folytatta Lőj lárkodását Bogyay Antal axolgabiró halála. Háczkyéknál egy alkalommal nagyobb úri társaság jött össze és a juhászok elhatározJ- ták, hogy a társaságot kirabolják. Ott volt Bogyay Antal is, a sümegi járás szolgabíráfla* 592-féle bor terem a Badacsonyban. hatvan évvel ezelőtt összeszámolták, hogy hány fajta szőlővessző van a kaposvári járásokat. A régi betyárvilágból. Mit mondanak a szájhagyományok és fakult Írások

Next

/
Oldalképek
Tartalom