Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-10 / 182. szám

1940- augusztus 10. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5 tegbe vonultak. Ivánics annyira félt, hogy légy évig nem mert kimenni az erdőbe- Egy év múlva, ugyancsak november 15-én, zúz­ni arás időben öt fegyveres pandúr jelent meg Reziben. Bekopogtattak Ivánics lakásába s kérdezősködtek Ivánics után. Felesége mit sem sejtve megmondta, hogy ura dohányért ment a boltba. Akkor a vágott dohányt lat­számára árusították- A pandúrok az asszonyt összekötözték, azután elmentek a bolt felé- Amikor odaértek, épen akkor lépett ki Ivá- nics, markában három lat dohánnyal, ösz- szekötözték, lakására kísérték és ott tudtára adták, bog}' ők nem pandúrok, hanem Vak Illés cimborái. Ivánics könyőrgölt, hogy ne bántsák, de nem kapott kegyelmet- Szabály­szerűen kimondták fölötte az ítéletet, eltör­ték a pálcát is és lába elé dobták. Feleségétől elbúcsúztatták, azután elindultak vele. Az asz- szonynak száját gyengén betömték. Elvitték Hajdú nevű kántorhoz, akinél m égi rat Iák vég­rendeletét, azután a plébánoshoz zörgettek be. de nem bocsátották be őket- A halálra ítélt Ivánicsot levonszolták Vak Illés és Kölkes Pista sírjához, közben az egyik betyár kon­gatta a lélekharangot. Útközben Ivánics fü­lét, bajuszát kitépték, majd rálökték Vak Il­lés sírjára s agyonlőtték. A csárda lakói reg­gel az agyonlőtt Ivánics kezében cédulát ta­láltak, amelyen ez volt olvasható : így jár az, aki a betyárt elárulja. A betyároknak valaki, — minden bizony- nyál hozzátartozójuk — kőemléket emelte­tett, a Gyöngyösi csárda belső falaira pedig ismeretlen »művészek« a betyároknak élet­nagyságú képeit festették. Keszthelyi és hé­vízi fürdővendégek gyakran tesznek kirán­dulást a Gyöngyösi csárdához, ahol éjjelen­ként néha lidércfény látható- A félénkebb ter­mészetű emberek ilyenkor messze elkerülik a csárdát, mert azt mondják : Vak Illés visz- szajár.... F ol v la tás a köve t ke zik. hf. Szeptember l-én nyílik meg Balatonfüreden a Balatoni Borhét. Terveznek népművészeti és háziipari kiállítást is. Brand Sándor dr., Zala vármegye alispán­jának vezetésével megalakult Balatoni űrieden a nemzetközi sporthetek helyi rendezőbizott­sága. A bizottság legelső feladatának tartotta a Balatonfüredi Borhét megrendezését és a Balatonfüredi Gazdakör és Balatoni Szövetség támogatásával meg is indultak már a szer­vezési munkálatok és a jelentkezők számát te­kintve az idei Borhétnek minden tekintet­ben nagy sikere lesz. A Borhéttel kapcsolato­san népművészeti, háziipari kiállítást is ter­veznek, megjelennek a veszprémi csutorások, a kádárok, sümegi fazekasok és a híres bu- zsáki. göcseji, balatonendrédi, tólszentpáü, ka- rádi szebbnél-szebb szőttesek, csipkék, ráté- tesek, varrót tasok, csontfaragások és egyéb szarumunkák művelői­A rendezőbizottság a m. kir. Balatoni In­téző Bizottság támogatásával már megkezdte tevékenységét és a gyógyhelyi bizottság iro­dájában készséggel áll az érdeklődők rendel­kezésére. Az ünnepélyes megnyitás szeptem­ber hó l-én lesz Balatonfüreden délelőtt 10 órakor a kormány képviselőjének és a társa­dalmi előkelőségek részvételével. A Borhét alatt szőlőgazdasági kongresszusok is lesznek. A Borhét helyét torább parkírozták és ren­dezték, autóparkot jelöltek ki és kapukkal látták el a vásár területét. A változott viszonyok mellett is a Balaton- vidék népe nagy érdeklődéssel várja a bala- i toni boriiét megrendezését, amely minden esz- tendőben komoly gazdasági előnyökhöz jut- ! tatta a résztvevőket. Aki kiragadta az égből a villámot és a zsarnok kezéből a kormánypálcát. Most van kétszáz éve, hogy 1740 nyarán "egy érdekes utas érkezett Páris városába. Egyszerű, sötétszürke ruhában, köpenyeg- ben, sarkatlan cipőkben jött, mint zarándok, holott Amerika követeként jelentkezett, hogy a monarchia rendszereit és gazdaságát Lat- nulmányozza. Versaillesben igen különös figura­ként Ivatott ez ia furcsa idegen, aki ugifan egy hatalmas nemzet képvise­lője volt, mégis a szokványos diplo­máciai modort és a megfelelő elő­kelő megjelenés külsőségeit teljesen nélkülözte. < Franklin Benjámin bizony még Vergenn.es gróf külügyminiszter pazar fogadótermében is meglehetősen nyers és keresetlenül őszin- "te volt, abban a festményekkel ékes, gobe­linekkel, márvánnyal díszes fogadóterem­ben, ahol még mindig XIV. Lajos, a nap Ki­rály káprázatos uralmának szelleme kísér­tett. Franklin Benjamin megmaradt annak, aki volt. A szappanosmester fia, aki már tizen­két éyes korában mostohaatyja nyomdájá­ban inaskodotí és azután is késő ifjú koráig átélte a szegénység és a nélkülözés minden. változatát, bizony nem tudott és nem is akart megváltozni, bármilyen fényes körül­mények között is zajlott további sorsfutása, így nem csodálhatjuk, hogy az előkelő márkik, márkinők és ud­varoncok között valóságos visszatet­szést keltett szabadszájú őszintesége, különösképen pedig azok a maró anekdoták, amelyekkel felette szeret­te társalgását fűszerezni. Nagyszerű szelleme, belső nagy értékei azonban csakhamar meghódították az udr vari népet, különösen akkor, amikor az urak és hölgyek tapasztalhatták, hogy milyen va­rázslatos befolyása van ennek a polgáriasán öltözött embernek a királyra. XV. Lajos csakhamar megbarátkozott! Franklin Benjáminnál, sőt ezt a barátságot valóságos rajongás váltotta fel, amikor köze­lebbről megismerte a nagy férfiút és hoszr szabb beszélgetéseket folytatott vele. A villámhárító feltalálója tényleg ko­ra legokosabb férfid volt. De nemcsak a villámok erejét törte meg, hanem ő volt úttörője Amerikában annak a demokráciának is, amely a rabszolgák fel­szabadításával kezdődött, majd később a köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik néhai édes­anyánk, özv. Némethy Ignácné el- húnyta alkalmával részvétükkel eny­híteni igyekeztek fájdalmunkat, há­lás köszönetét mond. i gyászoló család. legteljesebb szabadságot teremtette meg a többi nép számára is a függetlenségi har­cok eredménye képen. Franklin nem tett la­katot a szájára, szabadon bírálta^ Francia- országnak szerinte helytelenített állapotait. XV- Lajos király pedig egyre növekvőbb csodálattal vette körül ezt a zseniális em­bert, aki nem mint régi értelemben vett nagykövet mutatkozott be előtte, hanem mint az új idők látnoki erejű mágusa. A kétszáz év előtti Franciaországban kü­lönben is nagy tisztelete voll a szuggesztív erejű megnyilatkozásoknak. Javában virult az okkultizmus, a mindenrendű he rím etikus tudomány és a villamos sárkány feltalálója, valahogyan úgy tűnt fel a franciáknak, mint valami újszerű varázsló Franklin Benjámin azonban, az exakt tudomány átverője, csak­hamar széttépte a személye körül támadt misztikus ködöt. Kiváló alkalom voll erre, hogy meghívták Mesmerhez is, a delejesség- gel dolgozó csodadoktorhoz, úgyszintén Cag- liostro szeánszaira. Franklin azonnal átlátott a szitán. Az estebéd alkalmával meghívták Voltaire és d’Alamlert szellemét is, akiknek szintén terítettek. Természetesen az ő tányé­ruk üres maradt az egész vacsora folyamán. Később eloltották a lámpákat és meg\- kezdődött a szellemidézés. A két, régen halott férfiú valóban meg is jelent és tevékeny részt vett a társalgás­ban. Miután a jó szellemek visszatakarodi- tak sirjnkba és isméi kigyúrtak a lámpák, minden szem Franklinra tapadt, vájjon mit szól e földöntúli csodálatos dolgokhoz ? ö azonban mindössze ennyit mondott : Való­ban bámulatos, hogy mennyi ostobaságot' fecsegett össze ez a két káprázatos szelle­mű férfiú, akiket oly meghitten ismerek írásaikból. Hát bizony, uraim és hölgyeim, elvesztegetett idő volt őket hallgatni, jobb lett volna, ha magunk beszélgettünk volna okosabb, értelmesebb dolgokról, mintsem, hogy e két sirszökevény badarságain rá,- gódjunk- Cagliostro bűvös boltjáról még le­sújtó bb volt a véleménye. Dologkerülő mi­hasznának nevezte később és azt mondottá, hogy az emberiség részére csak egy igazi bfívszer van, a munka. Dolgozni reggeltől, napestig1, ő valóban így is cselekedeti, .sőt Franklin ötlete volt a nyári időszámítás is, amelyet Amerikában már az ő korában meg­valósítottak és napjainkban uralkodóvá lett Európában is. De Franklin legmegdöbbentőbb rálátása a dolgokra az volt, hogy már 17-i0-ben megjósolta Parisban a f él évszázaddal később bekövetke­zett forradalmai.. Természetesen .nem mint mágus tette ezt(,, hanem gazdasági és tudományos szemlélő­dések után jutott arra a végső következte­tésre, hogy Franciaországban egy óriási tár­sadalmi és gazdasági kirobbanás esedékes} Midőn Franciaországból Franklin eltávozott a párisiak még sokáig beszéltek róla, sőt kis márványtáblát is helyezlek arra a házra, amelyben lakott. A latin nyelvű felirat ma­gyarul így szól : Kiragadta" az égből a vil­lámot és a zsarnok kezéből a kormánypál- cát. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom