Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-10 / 182. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. augusztus 10. , Zalaapátiban a „Földindulás“ népszerüsitőjénél. Lehetővé kell tenni a darabnak minél több községben való előadását. Kál Adorján dr. plébános újabb tervei. Hosszú ideje lappangott már az a nemzetgyilkoló betegség, amit egyke néven ismerünk, de gyógyításával csak akkor kezdtünk [komolyan foglalkozni, amikor olyan arányokat öltött, hogy egyes vidékeken kipusztulással fenyegette a magyar fajt. Mert mély sajnálkozással kell bevallani, hogy a magyar fajt kezdte ki a gyilkos kór. A gyógyításnak első eszköze lett a szó es a betű. Beszédek, szónoklatok hangzottak el sűrű egymásutánban, írások jelentek meg statisztikai adatokkal, de eredmény nem igen mutatkozott- Hatástalan maradt a beszéd, hatástalan az írás. ÍVégne Kodolányi János a színpadot hívta segítségül. Jól tudta, hogy a színpad vonz... [Megírta a »Földindulás« című darabját, ami- fvel nagy feltűnést keltett. A darabot előkelő fővárosi művészek az ország több nagy vámosában bemutatták s abból a nagy érdeklődésből, amit a közönség tanúsított iránta, azt állapíthattuk meg, hogy sikerült eredi- knényre vezető gyógyszerhez jutni. A gyó(- gyítással azonban nemcsak egy-két nagyobb városban kell megpróbálkozni, hanem el kell ínenni a falvak népeihez, mert tulajdonképpen ott fészkel a betegség. Az úttörő munkát ezen a téren Kál Ador ján Ür. zalaapáti bencés plébános vállalta, aki, — amint tudjuk — a zalaapáti katolikus legényegyesület műkedvelőivel betanította és május 2-án Zalaegerszegen is két előadásban játszatta el a »Földindulás«-t, mégpedig olyan sikerrel, hogy megérdemel minden elismerést. Mivel azonban itt nem lehet megáldani, ezt a darabot a vármegye minden nagyobb községében, sőt más vármegyékben is be kell mutatni, mert ennél jobb gyógyszert az egyke ellen eddig még nem sikerült találniHogy mi indította Kál Adorján dr. plébános urat arra, hogy nagy elfoglaltsága mellett — mert nemcsak a 3000 lelket számláló plébániának lelkipásztora, hanem espereskerületi tanfelügyelő, a zalaapáti konvent alper- jele és a székház gazdája is — vállalkozzék ennek a nehéz darabnak betanítására és hogy mik a tervei a jövőben, felkerestük őt Zalaapátiban s kérdéseinkre nagyon érdekes választ kaptunk tőle. Elmondotta a plébános-tanfelügyelő úr, hogy a születések folytonos csökkenése arra mutat, hogy Zalaapátit is kikezdte az egyke. száma beköltözések folytán erősen közeledik a 3000 felé, 1938-ban 62, 1939-ben 46, a folyó év augusztys 4-ig 34 születési esetet jegyeztek be. A 90-es évek születési anyakönyvi adataiból kivettük a következőket: 1891 — 61, 1892 — 68. 1893 - 78, 1894 - 71, 1895 — 97. 1896 — 69 ; 1897 - 76A háborús évek alatt természetesen erős csökkenés mutatkozott : 1914 — 65, 1915 — 46, 1916 — 39, 1917 - 37, 1918 - 36, 1919 — 65 : 1920-ban azonban már felemelkedett a születések száma 72-re, majd így alakult a következő években a helyzet: 66, 75, 74, 67, 68, 67, 51, 55, 56 Hosszúfalu odakapcsolása után 1930-ban 73, a következő években 78, 56, 59, 68, 61, 58, 53, 62, 46 gyermek született. Megállapíthatta tehát ia plébános úr, hogy a születések csökkenésének oka nem lehet más, mint az egykézés, amely megállapítását alátámasztotta iaz a tapasztalata, hogy a fiatalasszonyok közül nagyon kevesen keresik föl a gyóntatószéket, így tehát lelkükhöz hozzáférni lehetetlenség- De megállapította azt is, hogy a szülőknek gyermekeik iránt való szeretete és viszont, szintén ijesztő mértékben csökkent- Bár működnek a községben szép számmal hitbuz- galmi egyesületek, így elsősorban az 50 éves Bózsafüzértársulat; Leányok Mária Társulata, Asszonyok Mária Kongregációja, Oltáregyesület, Kálót, Szívgárda s neki nagy segítségére vannak ezekben az egyesületekben a fáradhatatlan buzgalmú irgalmas nővérek : a rettenetes betegségnek terjedését meggátolni lehetetlenség. Prédikációkra valláserkölcsi előadásokra azt mondják : st pap azért pap, hogy beszéljen... Ilyen körülmények közepette gondolt ia buzgó lelkipásztor arra, hogy a színpadhoz fordul. A színpad varázsa uonza a templomkerülőket. Fölutazott Budapestre, végignézte a Földindulás előadását és elhatározta, hogy a darabot a legényegyesület tagjaival és néhány, az egyesületen kívül álló, lelkes hívő közbejöttével betanítja és előadatja. Nem kímélt sem időt, sem fáradtságot e szándékának kivitele érdekében. Hogy munkája mit eredményezett, arról meggyőződhetett a megyeszékhelynek, Zalaegerszegnek közönsége is, meggyőződhettek a hatóságok, az istenfélő, hazafias honpolgárok is. ' < Magában Zalaapáti községben 5, Pa- csán január 6-án 1, Zalaegerszegen pedig 2 előadást rendeztek. A bevételből többszáz pengő jutott gyermek- és családvédelmi célokra. Azonban, mint föntebb mondottuk, ez még nem elég. A plébános úrnak es a derék műkedvelőknek valóban áldozatos munkáját a nemzet és a keresztény erkölcs védelmének érdekében hatásosabban kell támogatni, hogy, minél több helyen mutathassák be ezt a darabot, amelytől sokat várhatunk a veszedelem ellen indított küzdelemben Brand Sándor dr. alispán 100 pengő segélyben részesítette a műkedvelő társaságot. Szebb eredményeket érhettek volna el, ha a téli nagy havazások s a tavaszi nagy áradások nem okoznak közlekedési zavarokat. Arra a kérdésünkre, mik a plébános úr tervei a jövőt illetően, azt válaszolta, hogy folytatja megkezdett munkáját, amihez szép Töményeket is fűz, mert maga mellett látja hűséges gárdáját és számít a hatóságok támogatására is. Kiválasztott már néhány irány- zatos darabot, amelyek közül elsőnek ugyancsak Kodolányi-darabot, a »Yégrendelet«-et kívánná betanítani és eljátszatni, mert tudott dolog, hogy a nép körében milyen nagy harcok folynak az örökösödés, a »jussolás« körül. Kál Adorján dr. plébános úr gyeptörő munkát végzett. Falusi műkedvelőkkel népszerűsített egy olyan színdarabot amely a falusi nép életéből meríti tárgyát, ostoroz egy undok bűnt, gyógyít egy veszedelmes népbetegség get, kemény igazságokat mond ki. kellemesen szórakoztat s ennek a lévén szórja a tiszta erkölcs magvait a feltört ugarba. Az előadások pedig megütik a nagyvárosi mértéket s ezzel a művészetet is szolgálják. Azzal búcsúztunk minden figyelmünket lekötő magyarázatai után a plébános-tanfelügyelő úrtól, hogy szerény támogatásunkat fölajánlottuk szándékának kivileiéhez és úgy az ő, mint gárdája további munkájára Isten áldását kértük. Herboly Ferenc. Maximálták a bércséplési részesedést Az árkormánybiztos rendelete. Zalaiapátival 1930-ban egyesítették Hosszúfalu községet és míg az egye_ sítés előtt 35 évvel, 1895-ben alig másfélezer főre rugó lakosság mellett a születések száma 97 volt, addig az egyesítés után, amikor a lakósok BUNDÁK rendelésre mértékűién legolcsóbban Ifj. Laky Sándor •zucameaternél kéozfilnek Alakításokat vállalok. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa a legmagasabb bércséplési rész megállapítás tárgyában a Íróvetkező rendeletét adta ki : 1 §. A gabonaneműek bér csépi ősének elvégzéséért felszámítható legmagasabb csép- lési rész (o/o) nem lehet magasabb, mint az a cséplési rész, amelyet valamely bércséplő hasonló munka elvégzésénél az 1939. évi cséplési idényben 'felszámított. 2. Abban az esetben, ha a bércséplő olyan csépeltétőnél vállal bércséplési, akinél 1939-ben bércséplést nem végzett és így az akkor felszámított bércséplési rész megállapítása nem áll módiában az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából, azt a cséplési részt (százalékot) kell irányadónak tekinteni, amely 1939- ben ugyanabban a községben folytatott csép- lésnél, vagy amennyiben most más községben csépel, ebben a községben hasonló körülmények között legáltalánosabban előfordult. A bércséplésért felszámítható legmagasabb cséplési rész azonban az előző bekezdésekben tárgyalt esetekben sem halad ja! meg a 2. §-bán meghatározott legmajgjasabb cséplési részt. 2. §. A gabonaueműek béresé plésének elvégzéséért legfeljebb a következő legmagasabb cséplési rész (o/o) számítható fel az elcsépelt mennyiség után : A gép és a cséplés körülményeinek megjelölése. A cséplési rész (százalék), illetve 100 métermázsánként. 1. Magánjáró gépek. A Ha az üzemanyagot a csépel te tő adj aj (tüzelőanyag, vízhordás stb.), 4.5 százalék. 2. Ha az üzemanyagról a cséplőgéptutají- donos (bércséplő) gondoskodik, 6 százalék. II. Nem magán járó (huzattós) gépek: 1. Ha az üzemanyagot (tüzelőanyag, vízhordás stb.) a csépeltető adja és a vontatásról is gondoskodik, 4 százalék. 2. Ha az üzemanyagot a csé plőgéptulajdot- nos adja, de a vontatásról a csépeltető gondoskodik, 5.5 százalék. Az előző pontokban megállapított csépléafi rész a bércséplő teljes részesedését jelentik tehát a 3. §-ban tárgyalt esetektől eltekintve semilyen címen további felszámításnak helye nincs. 3. §. A bércséplést végző gépekhez szerződtetett munkások (munkáscsapat) részén*
