Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-02 / 175. szám
XXIII- évfolyam. 175. szám. Ai-a 8 fiilép 1910 augusztus 2. PÉNTEK, Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóid vatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-fér 4. Tcleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hőnapra 1.50 P., negyedévre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. H román parasztpárt M a ii i u wezetéséirel ellenáll a revíziónak. Oroszországhoz és Angliához fordulnak támogatásért. Bukarestből jelenük : A román kormán}'tanács határozata alapján a román kormány a jövő hét első napjaiban adja át egyezségi javaslatait Magyarországnak és Bulgáriának, Ezek a javaslatok pontosan meghatározzák a Bománia által a két országnak felajánlott területi engedményeket. Berlinből jelentik : Az Essener Nationalzeitung azt írja, hogy a magyar—román kérdést gyorsan meg kell oldani- A tengelyhatalmak és Magyarország is békét akarnak Délkeleten ró pában. Ezért nem szabad semmiféle zavaró körülménynek fellépnie, amely esetleg intézkedéseket váltana ki a népcsoportok ellen és esetleg külföldi lépésre adna okot. Bukarest, augusztus 2. A bukaresti lapok értesülései szerint a jelenlegi román kormány jóindulattal kezel minden olyan kérdést^ amely alkalmas arra, hogy tartós és végleges jóviszonyt teremtsen Románia szomszédaival (és a Balkánon. Róma, augusztus 2. A Messagero című olasz lap behatóan foglalkozik a magyar, bolgár és román viszonnyal. A lap szerint mind ia három állam hétfőn formulázza meg területi j és egyéb igényeit, ami előjele annak, hogy I a jövő hét elején megindulnak a magyar- bolgár-román tárgyalások. Bukarest, augusztus 2. A román parasztpárt ma délelőtt tartotta nagy gyűlését a parlament egyik külön termében. A pártgyűlés kimondotta, hogy elleni- ált minden revíziós törekvésnek. A gyűlés követelte, hogy Mania legyen \az új miniszterelnök, aki a paraszti- párt szerint az egyedüli garancia Nagymmáinia fennmaradására. \ Martin a gyűlésen már meg is fonnuláztlai programmját, amelynek legfőbb pontja az, hogy elutasít minden területi revíziót. A | követelőző szomszédai éltén pedig Oroszország segítségét kéri. A külpolitikában pedig Angolország felé orientálódik. Marni u személyes közlést is adott a lapoknak. Közlése szerint ma délután előterjeszti programmját a királynak. Angol-amerika-japán. háború lehetősóge. előjogok léptek, amelyek nem kevesebb igazságtalanságot tartalmaztak, mint a régiek!.; így lett ez Franciaországban és így lelt másutt is. A nemesség és a kiváltságos osztályok elveszítették régi előjogaikat, de a helyükbe lépő polgárság új kiváltságokra telt szert á gazdasági kialakulás folyamán. És ma már elmondhatjuk, hogy ez a helyzet még rosz- szabb és igazságtalanabb volt, mint a régi- A forradalom előtti társadalomban minden víszh szásságok ellenére is volt némi erkölcsi egyensúly. Volt abban valamelyes értelem, hogy azok foglalták el az élet csúcsait, , akid erre érdemet szereztek vitézségük, tudományosságuk, vagy nagy- múltú származásuk révén. Ha igazságosak akarunk lenni, megállapíthatjuk, hogy az örökölt vagyonok urai legtöbbször ismerték kötelességeiket a közzel szemben, messzi időktől adódott a kultúrájuk, természetes vonzalom fűzte őket a művészethez, a könyvhöz. Volt belőlük tehát! mégis csak haszna az emberiségnek. Az a nagy látszat-szabadság és egyenlőség azonban, amellyel önmagunkat később áltattuk, a mai viszonyokhoz vezetett, napjainkhoz, amidőn már semminek sem volt többé tekintélye, értelme, csak a pénznek. A pénz birtoka lett egyeduralmi fogalom e világon és most már igazán csak az számított, aki minél több vagyont tudott összeharácsolni, minél jobban kitűnt abban, hogy ernyedetlenül tudja hajszolni a profitot- A kereskedelemnek és iparnak is mindjobban elhomályosodott magasabb közgazdasági el- rendeltetési jellege, ahogyan a tisztességes és patrícius kereskedők és termelők sorait mindjobban megritkította egy, a háború utáni idők szemétdombjáról felvergődött műveletlen, gazdagságát lobogtató szív-Iélek és minden skrupulus nélküli söpredék. Ezeket látni az élet csúcsain már maga a néma forradalom. Tokio, augusztus 2. A japán fővárosban tartózkodó angol alattvalók letartóztatása miatt keletkezett japán-angol ellentétek éles fordulatot vettek. A világ diplomáciája számol egy, nagyon közeli időpontban kitörő angol-japán háború lehetőségével. Az ellentétek kiélesedésének hírére az Unió hadvezelősége a Fi- lippi szigeteken összpontosította hajóhadának nagy részét. Ezenkívül ugyanott nagyszámú szárazföldi hadseregét is helyezett el. Azt Unió tokiói nagykövete útján tudtára adta a japán kormánynak, hogy egy esetleges angol- japán háború esetén az amerikai kormány nem maradna közömbös. i Washington, augusztus 2. Az Egyesült Államok parlamentjében több demokrata képviselő azt javasolta, hogy az európai háborús államok gyarmatait szállja meg az Unió, nehogy azok német, olasz, vagy japán fenható- ság alá kerülhessenek. De sürgette egész Európa átalakulását az; a negatívum is, hogy a pénz abszolút uralmával szemben munkás és tanult ember egyaránt hovatovább létminimumon vergődő statisztává silányult. Franciaországban körülbelül háromi száz mamut-tőkés család uralkodott, úgyszólván korlátlanul. Ezert íi ták a közkatonák a habom kitörésekor a kaszárnyák falaira : Miért ? Miért, ,ő értük menjünk talán ? Ezek az állapotok sür- gelik egy új államrend kialakulását, azt az államrendet, amelynek Franciaországban egyetlen hívószava : Elbukott a háromszáz mamut-tőke uralma Franciaországban. Olyan változások történnek most Francia- országban, amelyek teljesen megváltoztatják az ország kepét. A nagy forradalom óta nem voltak ilyen mélyreható átalakulások, mint amilyenek most formák a történelem katlanában. Franciaország most az az állam, amely magáévá teszi a legújabb idők programmját és szemléletét. Az alapvelő munkálatok már befejezést nyertek, nemsokára kihirdetik az új francia állam alaptörvényeit. A Mirabeau gróf által fogalmazott nemzeti i kiáltvány is forradalmi tény volt százötven esztendővel ezelőtt. De az elvek, amelyeket törvénybe cikkelyeztek, elhervadtak, életerejüket elveszítették a múló idők folyamán- Miért ? Mert a régi előjogok helyébe új ezentúl egyetlen arisztokrácia lesz ebben az országban, az intelligencia és egyetlen'értelmező, a munka. Ez Franciaország új útja és minden állam új útja csak e cél felé vezethet, ama munkája szerint értékelni az embert, amelyet a köznek adhat és nem, amelyet attól elvesz. »»» O ««'
