Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-01 / 174. szám
! eieiős szerkesztő : Ilerboly Ferenc. Í—MfMB—BMWWMWB5M——BagnjHBifiBaaa Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-té^J- Teiefonszám : 12^. ■mrr i n in n iibii——Tiinrinn—tt—rTwm« POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ————^wm Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A történelem épen ú§gf beszól példányképe is voll, igen nagy érzékkel bírt atekintelben, hogy az állam életében milyen nagy szerepe van az erkölcsnek és egy pillanatig sem habozott, hogy valakit elejtsen, ha az erkölcs ellen vétett, őbenne eleven meggyőződésként élt: Minden ország talpköve a tiszta erkölcs ! > Istenhit és hazaszeretet, továbbá a józan1 észre és igazságra alapított folytonos haladás a célból, hogy minél több hiba kiküszöbölése által, minél több embernek minél nagyobb jólétet biztosíthassunk és a közéletben a tiszta! erkölcsökre való törekvés : ezek azok a tényezők, amelyeken egy erős ország felépülhet. f Anglia súlyos helyzete. A Popok) d’Italia írja, hogy a tengelyhatalmak erélyes támadása fokozódik. Az angol veszteségek rettenetesek. Amerikából hiába kérnek segítséget, mert onnan 1942-ig semmit sem kapnak. > ' > * Newijiork, augusztus 1. A NTI jelenti : Most történt először, hogy az angol lapok is elismerik, hogy Anglia legnagyobb kikötői közül többet lezártak. A többi kikötő forgalma is j óriási mértékben csökkent a háború kezdete óta. A Lokalanzeiger foglalkozik a brit kort j .Hiánynak azzal az intézkedésével, hogy az összes idegen hajókat ellenőrzés alá veszik. Úgy látszik, hogy szárazföldi zárlattal kísérleteznek. Ez azonban csak egy haldokló rendi- szer utolsó rúgása. Ez az intézkedés a vak rémület kifejezése. Az angolok tiltakoznak Bukarestben. haladó, mint hanyatló országokról. Mivel pedig a világot teljesen átszövi az ok és okozat törvénye : azért úgy az országok haladásának, mint hanyatlásának kell, hogy meglegyenek a maguk okai. Ha megfigyelünk több vagyonosodé egyént, mindig megtaláljuk a szorgalmat, a takarékosságot és az előrelátást : míg a tönkrementeknél a hanyagságot, a pazarlást és a meggondolatlanságot. Épen úgy feltalálhatok úgy a haladó, mint a hanyatló országoknál is a közös vonások. Az ezirány- ban folytatott vizsgálódások azután világosan meg is mutatják, hogy az olyan népek, amelyeknél a hazaszeretet erős és amelyeknél megvan a törekvés arra, hogy berendezéseik- ' nél úgy a józan észnek, mint áz igazságnak ■érvényt szerezzenek és amelyek az állami életben nagy figyelmet fordítanak az erkölcsre : ezek a népek haladók, míg azok, amelyek ezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyják : rövid megállás után elkezdenek hanyat- lani, amely hanyatlás azután feltartóztathatatlanul tart egészen a pusztulásig. k Egy hanyatló országot a pusztulás belülről és kívülről is egyaránt fenyegethet és csak a körülményektől függ, hogy melyiknek esik martalékává. Az erkölcsi okokon kívül egy országot más is tönkretehet- A római birodalom bukásához például az erkölcsi okokon kívül nagyban hozzájárult annak oly óriási kiterjedése is, hogy Róma a birodalom egyes részeivel — az akkori közlekedési viszonyok szerint — sokszor csak több hónap múlva tudott érintkezésbe lépni, amely körülmény azután az erős kormányzatot úgyszólván lehetetlenné tette. Hogy azonban egy ország! haladó, vagy hanyatló-e, ennek a körülménynek elbírálásánál igen nagy szerepet játszik az, hogy az illető ország hogyan igyekszik azon az állásponton segíteni, amely úgy áll elő, hogy sokak nagy vagyonával sokak nagy szegénysége áll szemben- Egy ország haladása attól függ, hogy ilyenkor a gazdagok belátják-e, hogy ez az egészségtelen állapot pusztulás és romlás nélkül hosszabb időn át fenn nem tartható és azért ezen a józan észnek és az igazságnak megfelelően segíteni kell : vagy pedig erőszakos és igazságtalan eszközökkel ennek az állapotnak fenntartására törekednek, ami által az olyan emberhez válnak hasonlóvá, aki maga alatt vágja a fát. Egy ország fennmaradásának csak egy biztos alapjai van : ha a tömeg azt látja, hogy a vezető egyénekben megvan az erős akarat a meglévő hibáknak a józan ész és az igazság állal követelt kiküszöbölésére. A tömegben ugyanis kiirthalatlanul él az a felfogás, hogy annak a földnél^ amelybe előbb vagy utóbb mindnyájan bele fogunk kerülni, képesnek kell lennie mindnyájunk eltartására is. Az igazságtalan állapotoknak erőszakos eszközökkel való fenntartása erkölcsileg romboló hatással van úgy a vagyonosokra, mint a szegényekre és mindkettőnél lerontja a hazafias érzést is. A gazdag ugyanis ilyenkor létének biztosítását egyedül az érdekében hozott erőszakos rendszabályoktól várva, hamarosan felmentve érzi magát a haza sorsán való munkálkodástól : míg a szegér nyékét az elkeseredés folytán csak a bosszú és rombolási vágy fűti- Ferenc József király, aki a szorgalom és kötelességérzet ragyogó Berlinből jelentik : Az angol kormány bukaresti követe útján tiltakozott a román kormánynál az angol dunai hajók lefoglalása és olajkutak angol mérnökeinek kiutasítása miatt, továbbá amiatt, hogy az angol tőkéivel rendelkező olajvállalat vezetésére román kormánybiztost küldtek ki. Amint berlini politikai körökben ezzel kapcsolatban kijelentették, Londonban nyilván elfelejtik, hogy Berlinből jelentik: A délkeleteurópai kérdésekről folytatott salzburgi megbeszélésekkel foglalkozva a Dienst aus Deutschland című lap tudósító' megállapítja, hogy Berlinben — és nyilván Rómában is — teljesen meg vannak elégedve a tárgyalások eredményével. Berlini általános felfogás szerint — írja a tudósító — Délkelét-Európában any- nyira fellazították a terepet, hogy most már a délkeleteurópai államok egymás közt hozzáfoghatnak a kérdések megoldásához. Közvetlen tárgyalások várhatók Magyarország, Bulgária és Románia között. A megbeszélésen kifejezésre juttatták Németországnak és Olaszországnak azt a kívánságát, hogy kerüljék el a nagyhatalmak minden parancsoló rendelkezését és az államok közvetlenül egyezzenek meg egymással. A tengely csak arra szorítkozik, hogy baráti tanácsokkal szolgáljon és elhárítsa a délkeleti térségen az idegen befolyásokat, amelyeknek érdekük lehetne a balkáni ellentétek ébrentartása. Az olasz lapok változatlan érdeklődéssel foglalkoznak ia magyar-román viszonnyal. A Románia nyugodtan fordíthatná meg a tételt, Bukarest ugyanis felhívhatná London figyelmét arra, hogy angol részről a román kormánnyal előzetes megbeszélés nélkül román kőolaj vidékeken és a Dunán messze kiágazó rombolásokat készítettek elő és azokat rész- ben csak az utolsó pillanatban akadályozták meg a románok beavatkozásukkal. /))o <<< Stampa így ír : Románia azt hiszi, hogy la halogatással, időhúzással nyer valamit- Ez a politika azonban könnyen végzetessé válhatik. A Telegrapho a küszöbön álló magyar-román tárgyalásokról a következőket írja : Magyarország álláspontját, amelyet Salzburgban meghatározott, a tengelyhatalmak helyeslik. Magyarország ehez ragaszkodik és nem enged belőle semmit. ■, A Neuer Züricher Zeitung a következőkét pen ír a magyar-román viszonyról : AIagyar- ország és a tengelyhatalmak között semmi véleménykülönbség nem áll fenn. A megegyezés határváltozásokkal jár. Erre nézve Magyarország a tengelyhatalmakkal elvi megegyezésre jutott. Ezen már Románia nemi változtathat. A Giornale d’Italia szerint a közvetlen tárgyalások a közéi jövőben megindulnak. A tárgyalásoknak a közös megértés jegyében kell folvniok. NEM LEHET LAKOSSÁGCSERE. SZÓ ESIK JUGOSZLÁVIÁRÓL IS. A Neuer Züricher Nachrichten m egállapíNémetország és Olaszország kerülik a parancsoló rendelkezéseket.
