Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-07-01 / 147. szám

P2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940- július 1. névünnepén, születésének 50-ik évfordulóján és ezüst mennyegzőjén. Tudomására hozza.a megyéspüspök levelét, amelyben ezeket a ju­bileumokat használja fel arra, hogy i'őpász- tori elismeréséi nyilvánítsa az érdemes mun­kásságért, amelyet mint az egyházközség pénz tárosa, hosszú és nehéz éveken át kifejteit.. A püspök áldását küldi Tuboly Péter mun­kásságára és családjára. Kovács Rajnér kö­szöntötte a községei, a mély már a második fe- renoesszerzclest adja. óhaja, hogy ne ez le­gyen az utolsó újmise Zalatárnokon. A község nevében Németh István körjegyző köszön­tötte az új misóst. Felszólalt még P. Takács Ince tartományfőnök-helyeties, az újmisés teslvérbátyja is. Sokszorosító iparosok közgyűlése Keszthelyen. A soproni kereskedelmi és iparkamara kö­telékébe tartozó sokszorosító iparosok szak­osztálya szombaton tartotta vándorgyűlését Keszthelyen az ipartestület székházában. A gyűlésen Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, 'Nagykanizsa, Keszthely, Tapolca, Gelldömölk és Pápa sokszorosító (nyomdász) iparosai, .vettek részt. Elnökölt Székely Géza soproni nyom dalul aj donos, a Kamara elnöke. A Hiszekegy elmondása után Székely lelnök az ipartestületi székház falában elhelyezett hősi emlékművet koszorúzta meg, majd imeg­nyitó beszédet mondott- Utalt a mai gazda­sági helyzetre, amely erősen érinti a sokszo­rosító ipart is. összetartásra buzdította a szakosztály tagjait, mert javulás csak így ér­hető el. _ Arany Károly szombathelyi nyomdavezető a mai gazdasági helyzet és a helyes kalkulá­ció címen tartott előadást. Kifejtette, hogy a mai időkben a legkisebb költségeket sem sza­bad a kalkulációknál figyelmen kívül hagyni- Azután a Kamara területén működő ár vizs­gáló bizottság kiszállásairól számolt be. A bi­zottság egyes városokban kiszállt és eredmé­nyesen intézte el az ott felmerült vitás kér­déseket. Ugyancsak Arany Károly terjesztette elő az általa kidolgozott új irányárakat, ame­lyeket a gyűlés elfogadott és megküldik az ár- ellenőrzési kormánybiztosnak jóváhagyás cél­jából. Jóváhagyás után kinyomatják azokat és megküldik a nyomdáknak. Az indítványok során Székely elnök javasolta, hogy a moz­galmat országossá kell tenni, hogy az ország összes nyomdáiban egységes elvek alapján dolgozzanak. Éhez szólott Nánik Pál (Pápa) aki bejelentette, hogy ő nem a soproni Ka­mara területén működik ugyan, de örömmel veszi tudomásul a gyűlésnek határozatait és ő is szükségesnek tartja, hogy a mozgalom or­szágossá szélesedjék. Gyűlés után a Halászcsárdában társasebéd volt, amelynek keretében Arany Károly üd­vözölte Székely elnököt kormányzói kitünte­tése alkalmából. Kétszeres a nyomdászság öröme, mert nemcsak a kamarai elnököt, ha­nem a szakma egyik kitűnőségét érte a ki­tüntetés és a kitüntetett hosszú, érdemes mun­kásságának elismerése képen részesült a ma­gas kitüntetésben- Székely Géza elnök hálá­san megköszönte az üdvözlést, de hangsúlyoz­ta, hogy ő már nem tud letérni a »rossz út­ról«, a közért való fáradhatatlan munkásságí­rói, mert őneki ez már alaptermészete­Azután a társaság tagjai Hévízre rándúl­tak ki * , A gyűlésen résztvett Horváth István ka­marai alelnök, Simon dr. kamarai titkár is, továbbá Lang József keszthelyi városbíró, Barthos vezető jegyző és az ipartestületnek több vezető tagja is. t :. >>> o <<< Kommunista forradalom Romániában Bukarest, július 1. Galac városban kommu­nista forradalom tört ki. A kormány katona­ságot küldött a kommunisták ellen- A kom­munisták közül rálőttek a katonaságra, 'amire a katonaság sortűzzel felelt. A sortűznek több halálos áldozata van. \ . Bukarest. július 1. A MTI jelenti : A Ro­mánia című lap megállapítja, hogy a zsidó­ság a mostani nehéz helyzetben levetette ál­arcát A kommunista zsidóknak köszönhető a mostani lázadás. Az Universul azt írja) hogy meg kell mondani az igazat a helyzet­ről és nem lehet azon szépíteni. Azt is meg kell mondani, hogy nincs kizárva, 'ho<£y a szovjet átlépi a demarkációs vonalat. »»» o <« * A gazdasági egyesület Keszthelyen tartott közgyűlést. Szólt ezután az időjárásról, amely fejlődé­sükbe:!. visszavetette a terményeket. Az iaei gazdasági év jő''eredménnyel való zárása elé nem nagy eredménye nyel nézhetünk. Állatállományunk az 1938 évivel szemben némi emelkedést mutatott. Az állatok takar­mányozása a hosszú tél és késői tavaszodat alatt, valamint az abraktakarmányok nehéz beszerzése és magas árának következtében csak igen gondos beosztással és nagy nehéz­séggel, sok helyen az állatlétszám szaporodá­sával volt keresztülvihető. Megemlékezik a jelentés mezőgazdasági ter­mények, állatok, tej és gyümölcs értékesíté­séről. Az egyesület részéről a mezőgazda)- sáigi sz{iktanácsadás az egész éven áí t folyamatban volt; a tanácsnapokat a kisgazdák tömegesen .veszik igénybe Útmutatást adott az egyesület a rét- és le­gelőjavítási ügyekben is. Az egyesület minden alkalmat felhasznált, hogy a kormány figyelmét felhívja a gazda- társadalom nehéz helyzetére s rámutatott a módokra, hogyan lehelne a helyzeten javítani. Köszönetét mond az elnökség a főispánnak és alispánnak megértő és segítő támogatásaikért. A vármegyei gazdakörök szép eredménnyel működnek. A tagok száma volt 1939. év végén: 30 alapító és'417 rendes tag, köztük 19Í község. A jelentés tudomásulvétele után ~ \ a számvizsgáló bizTittsáig előterjesztését ismertette a titkár. Szükséges­nek tartják, hogy a községek kivétel nélkül lépjenek be az egyesület tagjai közé. Tagsági; díjakban 13 ezer pengőnél több hátralék mu­tatkozik VY ' Brand Sándor dr. alispán a községek belé­pését illetően adott felvilágosítást simegnyug- tatla az egyesületet afelől, hogy a községek a hátralékos tagsági díjakat meg fogják fizetni­Tarányi Ferenc dr. elnök köszönetét mon­dott az alispánnak és a vármegye közönségé­nek a támogatásért. Hasonlóképen Malatin- szky Ferenc dr. is. :után ri&hány miniszteri leiratot s az .mez* ^UiralaiL ismertették. 4- Y _ A f olyó ügyek igazgató választmányban L^fján tárgyalja sói 'elhalálozás Ivekre ^mbr(p _ dort és Krassovics 4. : ... A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület va­sárnap délelőtt Keszthelyen, a gazdasági aka­démián tartotta rendes közgyűlését Tarányi Ferenc dr. ny. főispán, felsőházi tag, elnök vezetése mellett. A megjelentek soraiban vol­tak : Thassy Kristóf dr. országgyűlési képvi­selő, alelnök, Brand Sándor dr. alispán, Ma- latinszky Ferenc, felsőházi tag, Hauser Já­nos dr. gazd. akad. igazgató, Pálffy Lászlói ny. főszolgabíró, Búzás Béla dr.,'a keszthelyi járás főszolgabírája, Kováts Ferenc kamarai alelnök, Wrana Lajos kamarai intéző, Amb­rus János, a kehidai gazdasági iskola igazga­tója, Kukuljevic József dr. ny. akad. tanár,, Hegymiegi Kiss Lajos ny. jószágigazgató stb. iVitéz Teleki Béla gróf főispán levélben men­tette ki távolmaradását. Tarányi Ferenc dr. elnök az egybegyűltek Üdvözlése után köszönetét mondott a gazda­sági akadémia igazgatójának a helyiség át­engedéséért, meleg szavakkal emlékezett Far­kas Tibor dr., Kiss Piusz, Lázár József, Stá- del János, Svastics János dr. és Tóth Gyula, elhúnyl egyesületi tagokról, akiknek hozzá­tartozóikhoz részvéttáviratot intéznek. Ezután Asbóth Károly titkár előterjesztette iaz elnöki jelentést az egyesület fennállásának 79- évéről szóló jelentését Az 1939. év utolsó harmadában — mondja a jelentés — az Európában bekövetkezett tör­ténelmi események minden téren új felada­tok megoldásának szükségességét idézték elő. Bár a háború nem terjedt ki az egész európai kontinensre, gazdasági tekintetben mégis vi­lágháború fejlődött, mert a világ valameny- nyi hadviselő és semleges államának gazda­sági és szociális ■tevékenységére kihatásisal járt. Az 1939. év gazdatárs adtaim unk helyze­tében javulást nem mutat- A munkabérek emelkedése, a gazdasági üzemanyagok, gé­pek, 'eszközök árának emelkedésével a gaz­dasági termények és állatárak ára nem emel- kedeU arányban- Ezenkívül ia beruházási hoz­zájárulás és új szociális terhek nehezedtek a gazdákra. Maximált árak mellett adókaii emelni nem lehet. tartotta meg előadását áz olajos magyal meléséről. előállott hi­ányt a belső lörmelés "útján kell pótolni) Legfőbb feladat ezen a megismerése. Elsősorban figyelembe-küJyjSbU ni a talaj- és éghajlati visvzohyQkaL Ezeknek;. az adottságoknak megfelelő kihasználása bíz-' tosít csak eredményt. Hibáztatj^ hp^-nfety melók ezekre nincsenek kellő!'figyelemmel.'A magára hagyott gazdálkodástól (nem várha­tunk sokat Itt irányított, de ne na kényszer­gazdálkodás a célravezető. 4 y > A nagy tanulmányra valló előadáshoz 'Tá­ró nyi elnök és Malatinszky Ferenc szólották. Több kérdési intézlek az előadóhoz, aki vála­szai ban újabb magyarázatokat adóit A közgyűlés ezzel befejeződött. Gyűlés után az egybegyűltek az akadémia növénytermelési kísérleti telepére mentek, ahol. Kolbay Károly akadémiai tanár né­hány, igen érdekes nemesitési kísérletet mu­tatott be. \ r-• ... .. . Hé vízfürdőn Varga Mihály volt La kies-féle étteremben minden este közismert is Yeres Lajos budapesti cigányprímás és zenekara muzsikál. Kitűnő borok. Állandóan frissen csapolt sör. Olcsó |ó szobák. Telefon Hévizszentandrás 24. »»>.0 (U %

Next

/
Oldalképek
Tartalom