Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-15 / 135. szám
Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztős ég és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedSzéehenyi-l< ér 4. Tcleíonszám : 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Új élei küszöbén állunk, ez tagadhatatlan. Épen ezért nem lehet közömbös, hogy mi, magyarok, hogyan tudunk beilleszkedni az átalakult viszonyokba, amelyeknek színt és tartalmat egyaránt a szociális jelleg ad. Sajnos, a helyzet az, hogy nálunk a szociális kérdések megoldása még mindig gyermekcipőkben topog, s így e téren jóval hátrább állunk, mint a tőlünk nyugatra eső államok. Nem mérnök állítani, hogy ennek í'őoka a magyar társadalom még mindig rendinek mondható tagozódotlsága, mert hiszen a szociális megértés például a középosztály igen tekintélyes részét eltölt,! már, csak az a baj, hogy ennek a megértésnek a gyakorlati megvalósulása terére való; átviteléhez még nincs kellő ereje és szervezettsége. Ha egyedei tekintélyes, — bár nem túlnyomó — részében a középosztály és az arisztokrácia megértő is a szociális feladatokkal szemben, nem tagadható mégsem, hogy' a zöm még ma is a regi osztályszemléleT szemüvegén keresztül nézi a kérdést, amit kétségkívül megnehezíti a fejlődést. A szociális elmaradottság megszüntetése érdekében tehát általánossá kell tenni a rendi osztályszemléfet teljes kikapcsolását. A magyar nemzettestnek csak egyenjogú, egyenrangú tagjai lehetnek. Helyesen: legyen rangy /egyen megkülönböztetés, ami kell is, de ennek alapja' csak az egyén belső emberi értéke, s ez értéknek különböző fokozata, a jellem kiválósága lehet. Sokan a szociálizmus alatt felforgatást értenek és a szociális gondolatot a szociálde-. mokráciának nem is eszmei tartalmával (mert ezt nem is ismerik) —, hanem szervezési' eszközeivel és módszereivel azonosítják. Következésképen a munkás sem lehet — szerintük — megbízható magyar. Pedig hát valljuk csak be, hogy a parasztság és munkásság indokolt bizalmatlanságát elsősorban a vele szemben tanúsított az a nem törődöm ség_ és érzéktelenség váltotta ki, amely lehetővé tette agyúttal azt is, hogy a magyar munkásságban rejlő poliLikai erőket a testünktől s lelkűnktől idegen társadalmi tényezők szervezték meg Nagy hiba volt. Jóvá kell tenni. A munkásban és parasztban testvért, még pedig édes és nem mostoha testvért kell látni- Egészen természetes, hogy a munkásság1 és parasztság bizalmának megszerzésié nem megy könnyen : elhanyagoltságában mindkét osztály zárkózott lett, de viszont nagyon hamar felismeri mindkettő a hozzá közeledő őszinteséget és ragaszkodásban, hálakifejezésben megható tud lenni. A magyar munkás és paraszt a maga nemében páratlan a világon. Minden becsülést, minden szeretetet megérdemel. A műi- helyben, a szántóföldön, a harctéren egyaránt hírt, becsületet szerzett a fajtának. Meg kell ismerni és nem lehet nem szeretni. A parasztság földéhségének örülni s azt kielégíteni kellene... Nincs más honorálandó érdek, mint a nagy magyar közönség érdeke. Nincs könnyelmű szórakozás, nincs mutatás, dőzsölés, nincist kölltekezés, le kell mondani a pénzért vásárolt élvezetekről. Az így megtakarított val- gyonokkal elesett, szegény magyarokat, köziérdekű célokat kell megsegíteni. Kár szo<- ciális reformokról, szociális készségről írni vagy beszélni mindaddig, amíg a testvéri lelkidet, egy egészen új szellem úrrá nem' lesz az élet napos oldalán sütkérező magyarokon. Már pedig ez magától nem fog bekövetkezni. Olyan szellemre volna szükség, mint Pro>- liászka Ottokár, aki eddig egyedül exponálta igazában s szinte egy szent forradalom leni- dülelével a szociális átalakulás időszerűségét. Pedig az egészen bizonyos, hogy valamit; Berlin, június 15. A Párásba bevonuló német csapatok pénteken 6 órakor eltávolították az EiffeL-loronyról a francia nemzetii lobogót. A párisi hősök terén és Napoleon sírjánál díszőrséget helyeztek el. A német' csapatok Versaillest is elfoglalták és a palota előtt német őrséggel cserélték fel a francia őrséget. > t ' : Milano, június 15- A Corriera dere Sera foglalkozik Páris elestéyel. A lap megállapítja, hogy Franciaország akár folytatja az ellenállást, akár nem, a nemet előrenyomulást feltartóztatni nem tudja Róma, június i5. A Párisba bevonuló német csapatokat egész Páris területén ünnepélyesen fogadták. A párisi olasz lakosság az utcákra vonult és tüntetett az olasz-német barátság mellett. London, június 15. Londonban foglalkoznak Páris eles tével. Megállapítják, hogy Páris eleste nem jelenti a háború végét, de nem jelenti Franciaország vereségét sem. Madrid, június 15. A francia lakosság az előrenyomuló német csapatok elől menekül A vármegyei mezőgazdasági bizottság ma délelőtt tartotta ülését Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselő, elnök vezetése mellett. 1 A megnyitó után felolvasták a gazdasági felügyelőségnek a mezőgazdaság állapotáról szóló jelentését, amelyet a bizottság tudomásul vettAzután Nagy Jenő kamarai intéző ismertette a járási mezőgazdasági bizottságok működését és a gyűléseiken hozott határozatokat. Bejelentette, hogy július 1-i hatállyal központi szolgálattételre rendelték be a kamarához és így búcsút mond Zalának. A jelentéshez Krassovics László szólt. Felszólalása után kihirdették a vármegyei mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság tagjainak névsorát. A bizottság elnökévé vitéz Teleki Béla gróf főispán Bogyay Elemér kormányfőtanácsost, a Zalaegerszegi Központi Takarékpénztár vezérigazgatóját, helyettes elnökévé pedig Czigány János dr. zalaegerszegi járási főszolgabírót nevezte ki Magjaivá pedig Lutár János gelsei, Nagy Ferenc badacsonytomaji, Mileji István bara- básszegi és Gáspár Ferenc kerecsenyi lakost tennünk kell. Ma csak egységes nemzetek tudják magukat felszínen tartani. Tisztában kell lenni azzal, hogy az annyit emlegetett át-« alakulás nemcsak az intézmények és rendi- szerek átalakulását, hanem a közszellem, a lélek átalakulását is kell, hogy jelentse. dél felé. Sok francia család átlépte a francia-« spanyol határt és spanyol földön keresnek' menedéket. Az Uj Nemzedék olasz jelentést közöl, amely szerint Weygand tábornokot felváltják és utódja a legfiatalabb francia tábornok, De Gaulle lesz. £ 1 ( Berlinből jelentik : A német sajtó Páris feladását általában az egész francia nyugati arcvonalon kezdődő összeroppanás jelének tekinti. E mellett kifejézésre juttatják a német lapok azt is, hogy Franciaország teljes leverése emberi számítás szerint már csak rövid idő kérdése. A Berliner Börsenzeitung azt írja, hogy míg a francia főváros felett a birodalmi hadilobogó leng, Franciaország egy évszázados politika gyümölcsét aratja. Németország most már örökre megszabadult egy közeli francia hadüzenet gondjától. A német csapatok győzelmével — jegyzi meg a Hamburger Fremdenblatt, Németország és a nyugati hatalmak közti világtörténelmi-leszámolás dőlt el. választották meg. « Az indítványok során többen azt kérték, hogy necsak a munkabéreket, hanem a végzett munkát is minimálják. A javaslatot elfogadták. Ugyancsak elfogadták Pörnzczi Jóh zsef gazdasági tanácsos indítványát, Iiogy,t fagyálló nemesített vetőmagot lehessen baszó nálni, mert ez bírja a szélsőséges időjárást is. Aki nem ilyent használ, annak az adóízásnál az elemi károkat ne írják le. Púlffy1 László indítványozta, hogy az aprómagvak árait is állapítsa meg a kormány. Török Ferenc szabadságot kért az aratási és cséplésf időre a katonai szolgálatra behívott aratóí- munkások részére. Ezt Táncos Lajos kiterjeszteni kérte a községi kovácsokra is. Az inf. dítványokat elfogadták. Vitéz Teleki Béla gróf főispán bejelentette,: hogy a minisztériumban készül a Zala szabályozásának terve. Majd egy konkrét kérdésre válaszolt, hogy az állathizlalás haszná a gazdáé legyen. Ez érdeke az állaLkereskedef- leinnek is. Egységre buzdította a gazdákat. * Brand Sándor dr. alispán bejelentette, hogy! elrendelte a megyében a közérdekű munkaó szolgálatot, hogy így segítsen a legkisebb előbb-utobb, de inkább előbb, mint utóbb,. (-) A németek Párisban. Eldőlt a világtörténelmi leszámolás. Fontos gazdasági kérdések a vármegyei mezőgazdasági bizottság gyűlésén.
