Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-08 / 129. szám
2 ZAL’AMEGYEI ÚJSÁG 1940 június 8. Küszöbön az olasz beavatkozás. London, június 8- A Daily Mail írja, hogy Angliában ideges és nyugtalan a hangulat Olaszország magatartását illetően a földközi- tengeri helyzet miatt- Angliának joga van Amit nem ismerünk, azt nem is szerethetjük. .. így voltunk egészen a legutóbbi időkig Göcsejjel is. Nem ismertük, tehát nem is szerettük, sőt lenéztük. Még csak beszélni sem akartunk felőle, mert féltünk attól, hogy valaki meghallja és göcsejieknek tart bennünket. Amit pedig igen nagyon restelnénk... De nemcsak a túl aj dónké peni Göcsejvi- dék, hanem a »szép Zalának« a Zala folyótól nyugatra eső egész nagy része is ismeretlen volt az ország más vidékei előtt- Az egészet Göcsejnek tartották. Zala megyében csak a Balatonvidék érdemelt említést- Az igaz, hogy meg is érdejnelte mindazt, amiben részesült, bár — amint tudjuk — föllendülése csak akkor kezdődött, amikor szörnyű megcsonkíttatásunk után ráeszméltünk arra, mennyi kincsünk van s hogy a sok-sok kies között legdrágább a Balaton, amit mindenki irigyel tőlünk. Azelőtt a Balatont se igen ismerték a távolabb lakók. Lenézték azokat, akik »csak« a Balaton mellett nyaraltak. Ma már, — hála Istennek — ismerjük és ismerik mások, a külföld is, a Balatont- -j Amikor azután a múlt évtizedben megkezdődtek az útépítések Göcsejben, akkor vettük csak észre, hogy a vármegyének nyugati része, a lenézett Göcsej, mennyi kincset rejt magában. Az a sok göcseji sajátosság, ami eddig haszontalan lim-lom volt a kincsek között, egyszerre fölemelkedett a drága értékek rangjára. A göcseji népszokások, a göcseji ősművészet, építkezések, tanulmány tárgyai lettek és pár év múlva a vármegye szeretetét épenséggel nem élvező megyeszékhely, Zalaegerszeg, büszkén vallotta magát »Göcsej kapujának« és ma a vármegye büszke a székhelyére. Az elmaradottságnak, elhagya- tottságnak úgyszólván minden nyoma eltűnt Göcsejről és annak kapujáról ! Hogy ez a változás megtörtént, azt igazolta a legutóbbi esztendőknek idegenforgalma. A Göcseji Hetek felhívták az ország figyelmét Zalaegerszegre és környékére, sőt az egész Göcsejre- Most myr ha szép Zaláról« beszélnek, odaértik Göcsejt is, vagyis a »szép« jelző nemcsak a vármegye keleti, hanem nyugati felét is illeti az egész ország előtt. A vármegye nyugati részének gazdasági jelentőségét szinte egyik napról a másikra szédületes magasságra szökkentették a lispe-szentadorjáni olajmezők A gazdasági jelentőség pedig a legbiztosabb felkellője az érdeklődésnek. Nyugat- Zalának tehát van kincse : a vadregényes vidékek, a göcseji népszokások, az ősi népművészet, a gazdag olajmezők. A pár évvel ezelőtt szép lendülettel megindult idegenforgalom — amelynek során során több falut fölkerestek fővárosi nyaralók és kivétel nélkül a legnagyobb megelégedéssel szóltak az itt tapasztaltak felől — az idén egyrészt a háborús viszonyok, másrészt a kellemetlen időjárás miatt visszaesést mutal. De bízunk abban, hogy a helyzetnek javulásával még nagyobb lendületet vesz. Sok pénzt vittünk ki nyaralás révén a külföldre, az bizonyos ; ámde tagadhatatlan az is, hogy megtanultuk a külföldtől azt, hogy nemcsak fényes szállókban, csinos villákban, tengerek, nagy tavak és nagy folyók mellett, havasarra, hogy tisztázza a helyzetet- i v Megemlíti még a lap, hogy az olasz beavatkozás a háborúba, küszöbön áll. zött, hanem egészséges levegőjű, tiszta falvaknak takaros hajlékaiban, lankás vidékek erdeiben, az egyszerű, munkás, becsületes nép körében is lehet ám kellemesen nyaralni. Csak kell tudni a módját, hogyan biztosítsuk a jó ellátást, a kényelmet. Úttörő munkát végzett e téren a Zalavölgyön Békefi László, zalakoppányi iskolaigazgató, aki fáradtságot nem ismerő munkával s a szülőföld nagy szere tétével valóságos í^araló telepet csiA zalaegerszegi esperesi kerület tanítói köre június 6-án Zalacsében tartotta évi gyűlését. Fél 9 órakor szentmisével kezdődött a gyűlés. A teljes számbak megjelent tanítóságon 1 kívül Medve István dr. kir. tanfelügyelő, a Kör területén működő plébánosok, Győré József dr. zalaszentgyőrgyi körorvos, Pintér István dr. salomvári és Bedő Ödön vaspöri körjegyző is a megjelentek soraiban voltak. A mise végeztével Némethné Kulcsár Mária vaspöri tanítónő tartott tömör szerkesztésű és közvetlen stílusú szülői értekezletet a zala- csébi szülőknek. i Bálint Mihály felügyelő igazgató, köri elnök mondott köszönetét az értékes felolvasásért, majd elnöki megnyitója hangzott el. A megnyitó szerint az ezévi gyűlés hódolat Mátyás királyunk születésének ötszáz éves és vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak húsz éves országlása alkalmával. Egy francia tudóst idézve kezdte az elnök megnyitóját: Amely nemzetnek hősei vannak, az nem veszhet el ; amehT nép hőseit tiszteli, halottaiból is feltámad. / Lenyűgöző erejű, mindenkit magával ragadó méltatásban mutatta be ezután a két ünnepelt gondviselésszerű elhivatottságát és államférfiúi nagyságát. Rámutatott arra, hogy a most ünnepelt két dicső hazánkfia számbelileg elenyésző hányada a magyar hősök, és nagyok hosszú sorának, akikről nem tudjuk, »melyik .„volt szebb, melyik dicsőbb, melyik nagyobb«. Ughy Mária bődéi tanítónő tartott ezután Mátyás királyról mintatanítást. Mindent felölelő, de szabatos anyagkészlete, a módszeres eljárások ismerete és azok helyes alkalmazásai ■szemléltetéssel, énekkel és idevágó szavalatokkal támogatott megértetés, érzelem kel Lés és elmélyítés mind-mind a tanítás értékét bizonyítják. A tanítást követő módszeres megbeszélés után Paksa Albert böröndi igazgató olvasta fel »Hogyan neveljük nő vendéke hiket áldozatkészségre ?« c. értekezését. • Éles szemmel meglátta, hogy a három országos tétel közül épen 'ezt kell feldolgozni, mert itt a legnagyobb baj. Gyakorlaili tanácsokkal is szolgált, hogyan nevelje növendékeken kívül azok környezetét, a kiveszőben lévő áldozatkészségre, embertársa, egyr háza és hazája iránt. < j nált a községből, amely alig volt képes a fővárosból jelentkezőknek helyet adni Nem vagyunk szerénytelenek, amikor megmondjuk, hogy a Ciöcsej megismertetésében a Zaiamegyei Újság is sok eredménnyel munkálkodott. Éveken át, ha máskor nem, vasárnapi számunkban állandóan jelentek meg Göcsejről szóló közlemények. Éveken át hangoztattuk, hogy Zala megyének nyugati része a keleti mellett nem részesülhet a mostohagyerek sorsában. Nem mindent a Balatonnak, hanem jusson Göcsejnek is. A Göcsej megismertetését célzó mozgalmat megkoronázta a Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, amely Göcsej ismert lelkes barátjának, Fára József dr. volt vármegyei főlevéltárosnak, ennek a fáradhatatlan embernek bekapcsolódásával és útmula- i tása szerint megmozgatta Göcsej mellett az egész országot. Párának a fővárosban és több vidéki városban rendezett vetítettképes előadásai a legkitűnőbb reklámnak bizonyultak, ami érthető is. Serényi Árpádnak remek fényképfelvételei Fára József pompás előadásaitól kísérten gyönyörűséget szereztek a mindig nagyszámú hallgatóságnak és sok-sok barátot Göcsejnek. Most már csak az a kívánatos, hog}r a göcseji közlekedési viszonyok még javuljanak, a lakosság igyekezzék fokozott mértékben biztosítani a nyaralók kényelmét és ákkor Göcsej is benyújthatja azt a számlát, amit sokáig nem tudott benyújtani. hf; I A bírálat után a köri elnök elismerést és köszönetét tolmácsolt az értekezőnek. Az elnöki jelentés során személyi változá- t sokról, a kőszegi lelkigyakorlatokról és kán- « torkurzusról szólt- Most megint ünnepi hangulat szállt a hallgatóságra, amidőn az elnök a 25 éves papságát jubiláló Pehm József prelátust méltatta. Szakadatlan munkában eltöltött 25 év az, amit a jubiláns csendben fog ezüstmisével megünnepelni, de híveinek, tisztelőinek, köztük a tanítóságnak, lelki bekapcsolódásával. A következő gyűlés helyének és tárgysorozatának megállapítása után tiszlújílás következett, amelynek során a volt tisztikart egyhangú lelkesedéssel választották meg újra. Csoloiyai Ernő salomvári esperes plébános, kerületi tanfelügyelő az erkölcsi válságról és a válság ellen felvértezettségről szólt zárószavában. A Himnusz eléneklésével a gyűlés véget ért. Pár perccel a gyűlés kezdete után Thassy Kristóf dr. országgyűlési képviselő is megérkezett, aki — mint mondotta — éjszakai fáradtságos utazás árán tudott csak ideérni, de szívesen vállalta a fáradtságot, csakhogy a gyűlésen résztvehessen- Mindig érdekelték a tanítóság ügyei, most különösen, amikor a nyolc osztályos népiskola felállításával új és nehéz feladatokat vállal majd. UjLI U*Lbí »IjL ; Göcsej is benyújthatja már a számlát. Méltó arra, hogy a Balatonvidékkel együtt emlegessék. fejű hegyek alatt, idegen előkelőségek köMagas színvonalú tanítógyűlés Zalacsében.
