Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-25 / 117. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 május 25. Olaszok a német fegyverekről Az Uj Nemzedék római tudósítója jelenti, I (hogy az olasz lapok foglalkoznak a német, fegyverekkel, amelyekkel majd Anglia ellen | fognak küzdeni. Megállapítja az olasz sajtó, liogy Németországnak olyan fegyverek állnak rendelkezésére, amelyeknek használata biz- tlosílja számukra a győzelmet. Elsősorban a repülőgépek, amelyeknek Németország ed­A nemrégiben megalakult Vármegyei Köz­jóléti Szövetkezet ma délelőtt 10 órakor a .vármegyeháza kistermében Brand Sándor űr. (alispán, elnök, vezetése mellett ülést tartott, amelyen résztvett vitéz Teleki Béla gróf fő­ispán is. Az elnök röviden üdvözölte az egy­A Move lövész szakosztálya június 2-án dél­előtt 9 órai kezdettel tartja évadnyitó házi versenyét az egyesület tagjai részére- , Ezzel a versennyel kapcsolatban — a lö­vészsport minél nagyobb téren való propa­gálása céljából — tehetségkutató versenyt is fart, amely versenyszámban rész tvehet min­den zalaegerszegi lakos, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e, vagy sem valamely lövész egye­sületnek és résztvett-e már a helybeli le­venteegyesület. vagy valamely iskola (intézet) áltál rendezett lóversenyen­A tehetségkulató versenyszámban, fekvő, álló iés térdelő testhelyzetben leadott 5—5 lö­Farkas Gábor, Kisfaludy Sándor sógora, garasmarkoló ember volt. Különösen bántotta a nemesek megadóztatása. Egyik utcai kaszi­nó zás közben tanácsért fordult Deák Fe,- renchez : — Ferkó öcsém ! Azt mondják, hogy te nagyon okos ember vagy ! Mit csináljak, hogy kibújjak a megadóztatás alól ? — Mi sem könnyebb, Gábor bátyám ! Irat- fasd be magad szamárnak, annak nincs rub­rikája a porciós könyvben ! Az oszlopos sóház alatt társasjátékokról folyt a beszélgetés. Sokan voltak, így megosz­lott a vélemény. A híres kártyás Skotty őr­nagy Ivisfaludyval együtt a tarokkjátékot di­csőítette, Horváth Zsigmond, Hcrtelendy György, nagy sakkisták lévén, valósággal dics­himnuszt zengtek a sakkjáték szellemi élveze­téről. Hertelendy azt fejtegette, hogy az nem is sakk, hanem Sáli-játék, mert félezer éves múlttal Perzsiából veszi eredetét. Az arabok honosították meg Európában- Olaszországban is ismerik már az Anjouk.-kora óta. Skotty fehér katonaköpenye zsebéből sohasem hi­ányzott a kártya, most is büszkélkedve mu­togatta a kézifekvésű, 54 lapos tarokk-kártyát ia soproni Mehrlein József híres mester ké­szítményét- Kisfaludy lelkesedve dicsérte acél- metszetű művészi kártyáját, francia fogsá­gának kedves emlékét. A sok évelődés között Horváth Zsigmond felvetette tréfásan a kér­dést : — Tudjátok-e mégis, ki a sakkjáték legna­gyobb mestere ? Többen a nagy fejedelmet, Rákóczit, má­sok Benyovszky Móricot emlegették- Az élők közül pedig Széchenyi Istvánt és a fiatal Deák Ferencet tartották jeles játékosnak. dig csak 35 százalékát vetette harcba, azután olyan mennyiségű tengeralattjárót, hogy 10 óra leforgása alatt 10 ezer német katonát tud­nak a La Manche csatornán át Anglia part­jaira szállítani. Jelentős fegyvernem a 30 méter hosszú, fémmel bevont motorcsónakok, amelyekbe 100 ember fér. »»» o<<< hegyülteket és azután áttértek a benyújtott kölcsönkérelmek tárgyalására. A kérelmek­ben egyéni elbírálás alapján döntöttek. Szi­gorúan mérlegelték a vagyoni helyzetet s kü­lönös tekintettel voltak a sokgyermekes ké­relmezőkre. előzi meg. Nevezési díj ebben a számban nincs, a versenyzőnek csak az eltüzelt töl­tény árát kell megfizetni, amelynek darabja 2.3 fillér. Töltényt az egyesület rendelkezésre bocsát. A legjobb lövők — a nevezések számától függően — szép és értékes éremdíjazásban részesülnek. Felkéri a vezetőség a zalaegerszegi lövész­sport iránt érdeklődőket, hogy ezen a verse­nyen minél nagyobb számban vegyenek részt. Felvilágosítással Szigethy Sándor dr. tb. szolgabíró, szakosztályi alelnök (főszolgabí­rói hivatal) szolgál. Horváth Zsigmond legyintett egyet kezé­vel : Fogalmatok sincs róla ! A legjobb sakk- játékos Lő winger, az én hizázsidóm. — A múlt héten meglátogatott szentgyörgyi kúriámban Deák Ferkó- Ebéd után kiültünk a méhesbe pipázgatni. Die ahogy kifogyott j belőlünk a beszélgető szó, a könyvtárban sak- \ kozni kezdtünk. Ferkó háttal ült az ajtónak, \ én szemben- Vége felé tartott első játszmánk, amikor halk kopogtatás után belépett Löwin- ger, aki el akart számolni az elhullott bir­kák bőréről. Nem szólt, csendesen Deák mögé állt és figyelte játékunkat. Ferkón volt a hú­zás sora, már megnyúlta az eg}dk babát, ami­kor Löwinger megkapta Deák kezét és fi­gyelmeztette, hogy ezzel az egy húzással el­veszti a játszmát. Csakugyan neki volt igaza ! Amikor nagy hajlongások között kicsoszogott a szobából a házizsidóm, nem állhattam meg, hogy utána ne szóljak : — Mégis okos ember maga, Löwinger, ami­kor még a haza bölcsének is tanácsot tud adni ❖ Ahogy 1841-ben Kisfaludy Sándor, — az utcai kaszinózásnak végét vetendő — meg­alapította a mai napig is nevét viselő sümegi kaszinót, a nemes urak már a reggeli órák­ban összeültek tarokkozni. Kergették a »pa- gátot« déli harangszóig. A főkártyás Skotty őrnagy, Rosty Antal, Barcza Kristóf és Her­telendy Gyuri volt Egyik délelőtt tanácsülést tartottak a városr házán. Az erdővágás ügyében összehívott ér­tekezleten Sümeg püspöki kegyurát Herte.- lendynek kellett volna képviselni. Hogyan, bogyanse történt, de a fiskus ür, a liuszonegy,- fogás izgalmai között megfeledkezett hivata­los kötelességéről. Delet kondítoltak, amikor az ebédre jgyek­Értesítem a m. t. vevőközönséget, hogy Szekér Imre tüzelőanyag keres­kedő szolgálatából kiléptem s sa­ját nevem alatt nyitottam üzletet. Házhoz szállítok a legjutányosabb áron mindenféle hazai szenet, el­sőrendű tűzifát és építkezési anya­gokat. Tűzifát és erdőt kitermelés­re a legmagasabb napi áron veszek tUzelő- és épitkezésianyag- kereskedő. Temető utca 6. az. vő kaszinózók a belváros kapujánál összeta­lálkoztak az ülésről jövő Kisfaludy Sándorral. A költő szemrehányóan fogadja fiskus ba­rátját, s erkölcsi tanításban részesíti jóindu­latú szavával: — Nem is hiszed Gyuri öcsém, hogy az az örökös kártyázás milyen nagy időpazarlás ! Igazad van, kedves Sándor bátyám ! Nagy időveszteség ! Kivált az az átkozott hosszadal­mas kártyakeverés. $ Az 1834-iki ricsajos esztendőben hangos volt a Baglashegyen egymás mellett sorakozó Édeskutliy, Rosthy, Cseh László, Vajda, Osz- terhuber pincehajlékok tája. Sőt még a bor­ivásbán mértékletes Kisfaludy Sándor is gyakrabban kilátogatott szőlőjébe. Marschall doktor pedig még orvosi rendelőóráit is a diófa árnyékában gubbasztó malomkőasztalr nál tartotta. A katona köpönyegét otthon fer lejtett Skotty őrnagy vékonyát — egyik ri­csajozás közben — átjárta a várvölgy szele. Másnap mák ágynak esett ! Lázban égett arca, amikor bekopogtatott hozzá Marschall dokLor — Erős - lázad van, öcsém ! Nem érzesz szomjúságot ? — Dehogynem ! De már megesőmör 1 öttem a sok mandulatejtől. — No, majd írok fel orvosságot, amitől el­múlik ! — Köszönöm, ha írsz, kedves bátyám ! De csak a lázt szüntesd meg. A szomjúság elol-> tásáról majd magam gondoskodom ! Balogh Lajos jókedvű, víg cimbora, de hir­telen haragú színész volt- Szerelte a nyalós- bort, de mégis legkedvesebb itala a baglas- hegyi törköly pálinka volt- Az erős ital gya­kori élvezése között őt is meglepte az akkori­ban jár vány szerűen fellépett »epegörcs«. Nagy fájdalmában elhivatta Marschall dok­tort- A francia fercsel megvizsgálta a szí­nészt, akinek szájából még akkor is ágasko­dott az erős ital gőze. Különben is ismerve színész barátja természetét, új életmódot a.jár­tott neki : ? — Tudod öcsém, az ilyen nyavalya ellen nem sokat használ az orvosság. De fogadd el orvosi tanácsomat: Türtőztesd lobbanékony természetedet, ne mérgelődjél és ne igyál pálinkát. Balogh Alajos szinte nekivörösödött az or­vosi tanácstól, ijedtségében görcsös fájdalmai is elhagyták, amikor megszólalt: — Kedves doktor uram, te képtelenséget ajánlasz : Mert, ha nem ihatok pálinkát, úgyis megesz a méreg. Hát akkor inkább pusztuljak el a pálinkától, mint a méregtől. >i)O(<( — Középkorú egyének, akik erősen elhíz­lak, a tisztán természetes »Ferenc József« ke­serűvíz rendszeres használata által minden­napos bő székürülést és testsúlyuk fokozatos csökkenését érhetik el. Kérdezze meg orvosát I A Közjóléti Szövetkezet ülése Tehetségkutató verseny a lövészeknél vés számít, a fekvő testhelyzetet 2 próbalövés » » > »0«((( Zalai történeti tréfák Irta; Darnay Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom