Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-06-08 / 129. szám

4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940- június '8. f Zalai nyilasok a biróság előtt. A budapesti büntetőtörvényszék ölöstaná- csa nagyszabású nyilaspert tárgyalt, amely­nek 12 vádlottja volt. Közülök Dénes Gyula balatonfüredi hentes, Pákozdy Sándor és Mellári Gyula nagypécseli kisbirtokosok és Bedegi László balatonfüredi lakos ellen ál- lamfelforgíatásra irányuló izgatás, nemzetgya- lázás és valótlan hír terjesztésének vétsége I címén indult meg az eljárás. Vádlottakként szerepeltek még Ecker János nemespécseli kisbirtokos és Zuschmann János baialonud- yari pincér, akik a tárgyalásról igazoltan el­maradtak. A törvényszék ma hirdetett ítéletet, amely­ről azonban lapzártáig nem érkezett tudósítás >>io <<< S&alai öreg mmiRásoR jutalmazása. A földművelési miniszter a főispán előter­jesztésére elismerő oklevéllel és 80 pengő jutalommal tüntette ki a következő gazdasági munkásokatBernáth István sümegcsehi la­kost 57, Győrfi István keszthelyi lakost 56, Biczó József kápolnapusztai lakost 52, id. Ba­kos István zaialövői, Bóka János csopaki, Czigli Ferenc zalacsányi lakosok 56, id. Ró­zsás János nemesapáti és Bokronyi Mátyás szécsiszigeti lakost 47 évi hűséges és .becsü- , letes munkájukért- A kitüntető oklevelet és • pénzjutalmakat az illetékes főszolgabírák ad­ják át a derék munkásoknak ünnepély kere­teben. Zalai történeti tréfák. Irta: Darnay Kálmán. Az öreg Tánhofer bácsinak a plébánia­templom menti Piac-utcában jóforgalmú- üz­lete volt- Lehetett ott mindent kapni a kaláris gyöngydől kezdve a gyömbérig. Bálisos iská- tulában tartotta az igaz-sáfrányt- Sőt, még muszka teát, brazíliai kávét, sósberinget is árult. Hetenként Sopronba döcögő szürkéjén két süvegcukrot, négy kősót is hozott egy­szerre. Együtt száz rőf »kanavásszal«, egész vég »mol dón« szövettel. Nem volt iszákos, kártyás, korhely ember, mégis tönkre ment. A táblabírák a pámpilláskodó asszonyában keresték a hibát- Nem Is csoda! Hisz az ingóságok Imitációján hat bécsi kávéscsészét is találtak az asszonyszobában. Meg is jegyezte nyomban S kot tv uram : »Das sind die Bankrott. Becherin !« Legjobban meg volt lepetve Nyírlakról Sü­megre kocsizó Deák Ferenc, amikor kedvelt boltosának ajtait zárva találta. Oda is szólt Kisfaludy7 Sándorhoz : — Elégi igazság az Sándor bátyám ! Aki húsz évig nem elég nagy. Harmincig nem erős Negyvenig nem egészséges, ölvenig nem elég okos. Hatvan éves koráig meg nem gazdag­szik. Abból már nem lesz egész ember soha ! Kisfaludy Mihály nemzetes úr, téti birto­kától nem messze esett Medve község, ahova átjárogatott vadászni. Skotty őrnagy nem- feak a kártyát szerette, de rabja volt a pus­kának is. A nagy mondásairól híres őrnagyot Mihály nemzetes úr is kikezdte tréfájával: — No öcsém ! Van kedved velem jönni ? Elviszlek Medvére vadászni ! — Csak nem. Mihály bátyám ? — Készítsd elő mordélyodat, reggel indu­lunk. — De nem veszedelmes ? Meg nékem nincs is golyóbisom ! — Baj is az ! Megtöltheted puskádat apró vágott söréttel is ! — Hogyan, Mihály bátyám ? — Hát Medvére viszlek foglászni. * tt * Kisfaludy Sándor nagy szőlősgazda volt! Sümeg-baglashegyi két nagyobb szőlőjén kí­vül Badacsonyban és Somlyón is volt birtoka. Somlyói termését, a vásárhelyi korcsmáros­nak még must korában el szokta adni évről - évre. Badacsonyi Isten áldásából egy ötakós hordó »kéknyelűt« tartott meg pecsenyebor- mak. Rendes asztali itala a sümegi »kadarka« volt. j : i! 1834-ben a ritka jóságú borról folyt a be­szélgetés Zalaegerszegén a táblabíró asztalnál. Akkor pördült közéjük az italos természetű zaiabéri Horváth Laci. hóna alatt sásfonatú üveget szorongatva : — Ezt kóstoljátok meg ! Úgy sem ittatok soha Spanyol-xeresi bort! A nyal ős bor na­gyon ízlett a táblabíráknak. Deák Ferenc, — aki ugyan nem volt borivó ember, mégis belekóstolt. Sőt, — megelégedésének látható jeleként — csettentett is nyelvével. Fokozot­tabb mérvben ízlett a spanyol bor Hertelendy György fiskusnak. Meg is szólalt koccintás közben: f — Ezért bizony odaadnám a tokaji aszút is! Deák Ferenc Kisfaludy Sándort tartotta a legelső borszakértőnek, hozzá fordult kér­désével : .» — Hát Sándor bátyám ! Odaadnád-e érte a badacsonyi kéknyelűt ? — A tokaji aszút igen, mert az nincsen ! De a badacsonyi kéknyelűt azt nem. mert ab­ból van a pincémben öt akó. * * * Azidőben, amikor a 'hahóti apátsüveg rá­kerül L Svastics — Sümeg volt plébánosának — fejére, a júniusi fagy tönkretette az egész termést. — Az apát úr könyvtárt bújó. lite­ratus ember volt egész életén át­A júniusi fagy délelőttjén az apát úr a megi- szokotl karosszékiében üldögélt a grófi könyv­tárban. Csokonai A tihanyi ekhóhoz írt költe­ményét olvasta nagy gyönyörűséggel, amikor borús arccal rányitott Festetics György gróf. — Nagy szomorúságra ébredtünk apát uram ! Tönkretett bennünket a fagy, nem lesz kenyerünk télvíz idején­Az apátúr, abbahagyva az olvasást, moso­lyogva lépet kegy ura elé. — Baj is az, méltóságos gróf úr ! Ha nem lesz kenyerünk, eszünk zsemlét. Hisz itl, Keszthelyen is árulják, mint Sümegen a Schittenson pék boltjában. * * * Kisfaludy Sándor öreg János kocsisának vékonyába beköltözött a nyavalya. A költő kedves emberének talpraállítására elhivatta Marschalt, a francia féréséit Seprőpálinka volt azidőben az ilyen baj kenegető szere. De a doktor attól tartva, hogy a nagyitalos János kocsis nem kívülről használja el az erős italt, így izzasztó porokat rendelt az öregnek- Meg is magyarázta neki érthető szóval, hogy óránként egy port vegyen be vízbe. ) . ! ,, í LÉGVÉDELMI elsötétítő papiros kapható a „ZRÍNYI“ RT. könyvesboltjában. Harmadnapra újra meglátogatta Marschal doktor János kocsist és az ágyban íetrengő öreget kikérdezte : — No, hogy van ? Még mindig bent nyi­lai a fájás a vékonyában ? Beszedte az or­vosságomat ? — Szedte a fránya ! Békának való orvosság az ! Hogyan üljek bele ilyen fájós testtel minden órában a vizessajtárba ? ! * * * Kisfaludy Sándor anyósa, — Vajda Ignác hétszemélynök felesége — harcias természetű asszony volt. Akiből csak akkor állt ki a pö- rölő szó, ha ebéd után karosszékében szunyó­kált. Költő vejére, Kisfaludy Sándorra pedig különösképen agyarkodott Egyéb kivetnivalót nem találván rajta, őt okolta, hogy dédelgetett Máli leányát nem öltöztette fel elég melegen a Mindenszentek litániájára. Ott hült össze, tüdőgyúladást kapott és az egészségtől duz­zadó, alig 24 éves asszony nyolcadnapra ineghalt. Hétszemélynök urával pedig azért bőst őrködött, hogy örökösen könyvtárát bújja s a baglashegyi szőlőmunka dolgát rábízza nemrégen beházasodott második vejére. Fo­dor Lajosra. Most pedig ugyancsak nagy há­borúskodás folyt közöttük, mert egy év óta ki sem szagolt Vajda Ignác uram könyvtár- szobájából. Még a siskafülű hízók sem érde­kelték, pedig ezek voltak a nagyasszony fő- büszkeségei. Mert hát most íródott a »Vajda Manuale«, az a híres jogi könyv, amety meg­őrizte a hétszemélynök úr nevét az utókor számára. Már egy félév óta nem is váltottak egymás között hitvesi szót- Csak épen a terített asz­talnál találkoztak és azt az időt töltöttíéik együtt.— az ebédlőben— míg a nagyasszony a karosszékben szunyókált, Vajda Ignác uram pedig feketéjét szürcsölgetve, nagy pipázgatás között a recamier-vágású díványon nyújtóz­kodott. A Kisfaludy csizmájának nyikorgásától fel­riadt nagyasszony megvető pillantást 1 övei ve az épen akkor betoppant vejére, felugrott karosszékéből és kiosont. Alig egv pillanattal később rázuhant a ka­rosszékre a felette ketyegő barokóra súlyos önlöltvaskölönce. Kisfaludy Sándor moso-k lvogva nyújtotta kezét ipaurának és megszó­lalt: — Ugye Náci, mindig mondtam, hogy ez az óra késik ! T Értesítem a m. t. vevőközönséget, hogy Szekér Imre tüzelőanyag keres­kedő szolgálatából kiléptem s sa­ját nevem alatt nyitottam üzletet. Házhoz szállítok a legjutányosabb áron mindenféle hazai szenet, el­sőrendű tűzifát és építkezési anya­gokat. Tűzifát és erdőt kitermelés­re a legmagasabb napi áron veszek tüzelő- és épitkezésianyag- kersskedő. Temető utca 6. sz. »»* O<<<

Next

/
Oldalképek
Tartalom