Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-06-22 / 141. szám

1910- június 22. ZALAMEGYEI ÚJSÁG rvzz 7 a cTCdßcruval és történelemmel dacol a női fiozmetifia. A divat szeszélye most a női kozmetikát állította első vonalba. Ezen a téren Amerika [feladta semlegességét és maga is a közvet­lenül érintett államok sorába lépett. New/- yorkban újrendszerű kozmetikai iskolák nyíl­tak meg, katedráról, tanítják a kendőzés tit­kait. A francia divatkutatók viszont a múltba merülve a modern kozmetika ősét Egyiptom­ban találták meg. Különböző »felfedezők meglepő adatokra bukkantak, egyiket a Louvreban, másikat a király-sirokban, a töb­bit ellenőrizhetetlen helyeken találták. Tömör foglalatban így festenek ezek a felfedezések : Az »arckeridőzés« évezredes múltja. latin világ is átvette. Egy későbbi epigramma szerint >:az elegáns ember gondosan rendezi hajfürtjeit, balzsam'- és fehérillatot áraszt maga körül és egyiptomi dalokat dúdol Érdekes feljegyzés bizonyítja, milyen nagy szerepet játszott már abban a korban is a nők szépségigénye. Hatshepron királynőnek leghíresebb uralkodói vállalkozása az vólt, hogy tengeri expedíciót küldött Punt orszá­gába. Ezt a vállalkozást a történészek azzal magyarázták, hogy Egyiptomnak múlhatat­lanul szüksége van azokra a termelvényekre és kereskedelmi cikkekre, amelyeket Punt országából kellett behozni. Újabb kutatások szerint az expedíció elindításának az volt az oka, hogy a királynő birtokába akart jutni a Punt országában termő fűszerszámoknak, hogy maga készítetthesse el kenőcseit, illat­szereit és a különböző szépészeti cikkeket. Nehéz eldönteni, hogy a két történelmi ma­gyarázat szerint melyikben van több igaz­ság. Annyi, bizonyos, hogy találtak Bohari- ban egy feliratot, amely Hatshepron ki­rálynő expedíciójára vonatkozik. A Diez el Bohari-i felirat így végződik: Mihelyt a királynő elébe rakhatták a Punt országából hozott csodás aromákat, a királynő azoktól testének illatosítására azonnal saját kezűleg balzsamos esszenciát készített- Mikor ma­gára kente, rózsailfaítot árasztott maga körül, ami egészen Punt országáig hatolt. Testa • olyanná vált, mintha aranyból gyúrták volna, * arculata csillagokhoz hasonlóan ragyogott...« Egyiptomban több évezredes múltja van az arckendőzésnek. A szemfestés sem mo­dern találmány. Egyiptomban a kol-kőzet porrázúzásával szereztek olyan fekete port, amellyel az egyiptomi nők szemük vonalát a halánték felé meghosszabbították. Ebből a porból még a szemszögletekre is jutott, mert ezzel, fokozni tudták a szem csillogását. Az akkori divathölgyek indiai ólomfehér festé­ket, cinóbert, hennát és antimoniumot hasz­nállak arcuk és lestük kendőzésére. Kezüket és lábukat narancsvörösre színezték, kör­meiket fényesítették és aranymázzal vonták be vagy más élénk színekre festették. A[ gzemkörnyéket sötétzöld porral vonták be, amitől a tekintet lírai jelleget, az arckifeje­zés érdekességet kapott. Arcukat általában rózsaszínűre készítették ki, hajukat vagy parókájukat feketébe játszó kék színűre fes­tették. Az egyiptomi divathölgy tehát virágú- díszes kék hajjal, zöld szempillával, rózsa­szín arcszínnel, narancs-sárga kezekkel és lábakkal és arany körmökkel hódította a korabeli férfivilágot. A Louvreban egy régi egyiptomi vázában négy tégelyt találtak s mindegyiken hieroglif-írás utalt a benne lévő szépészeti szenek minőségére. A fáraósirok'- ban talált leletek arra engednek következ­tetni, hogy III. Ramzesz korában a fejdísz játszotta a döntő szerepet. Az egyiptomi hölgyek hajzatukat vékony fonatokra osztot­ták fel és fürtjeiket ismeretlen összetételű pumádéval. kenték végig. A haj színét herma segítségével színezték át, de ha szükség volt rá, a hennába egyéb anyagokat is kevertek. Egyetlen egyiptomi szőke múmia. Első TuLmozisz, fáraó feleségének haja fénylő vörösre volt festve, de a kutatók meg­állapították, hogy a hajfonatokba, tervsze­rűen elosztva, fekete hajszálakat is kevertek. A vörös és a fekete szín olyan árnyalatot hozott ki, amelyet akkor bizonyára nagyon szépnek találtak. Az egyiptomi leletek kö­zött egyetlen szőke múmiát találtak. Halim királynő volt a forradalmár, aki mint a pla­tinaszín divatkreátora, megengedte magának azt a vakmerőséget, hogy dacoljon az akkori ízléssel. Általánosságban a kékesfekete, úgy­nevezett l,apiszlazuli hajszín volt a divat- sablon. Az első dinasztiák idején nagy Lelete vált a parókának. Ezek is kékesfekete vagy sötétkék színűek voltak és rendszerint fehér vagy két lótuszvirágot tűztek a hajfonabok közé. Kötelező szabály7- volt a hajat vagy a parókát illatos olajjal bekenni. Hajhullás elleni receptek is felbukkantak a különböző leletek között. Az egyik, amelyet Ebers és Hearst találtak, a következő összetételű szert ajánlja hajhullás ellen : tengerirák epri­je, fehér tehén vére, szám ár pata és kutya- körömből sütött és őrölt gyógyszerek ke­veréke. A tizennyolcadik dinasztia idején főleg carthan púder használata volt divatos. Az arcporL egy' kis vízzel elkeverve rózsaszínű pépet kaptak és a nagyon divatos hölgyek1 ezzel egész testüket bemázolták. A fürdősói eredete is az egyiptomi korszakba nyúlik vissza. Nem kevésbé divatosak voltak a füstölő illatszerek. Ezek között a terpentin­gyanta, a mirrha, á tömjén és a kyphi voltak a legkedveltebtek. Az utóbbit a görög és a Gazdaság. A szőlőitioly eredményes irtása. Ez évben kisebb mértékben lépett fel a szőlőmoly. mint más években. Épen ezért az irtása is lényegesen könnyebb. — Viszont a kis termés és a /kevesebb fürt miatt az arány- lagos kártétel növekszik! Érdemessé teszi még a védekezést az is, bogy a szüretkor előre­láthatóan magas borárakkal számolhatunk. Ami a peronoszpóra szempontjából igen ve­szélyes és félő, hogy ha az időjárás esős. marad, a szőlőmoly állal megfúrt bogyók kiinduló pontjai lehetnek a fürtperonoszpóra fertőzésnek, mintahogy kiinduló pontjai vol­tak az 1926-os katasztrofális évben is. Gyakran írtunk már a szőlőmoly elleni védekezésről és az alábbiakban, ‘amidőn a Vé­dekezési módokat felsorolom, itt is csak isr- métlésekbe bocsátkozhatom. Jelenleg körülbelül e hó végéig a szőlő- molyféleségek hernyó alakjában a fürtökben 'találhatók, tehát addig csakis fürtkezelésnek van értelme. Minden eredményes szőlőmoly elleni véde­kezésnek két fontos kelléke,van : a szőlőmoly életmódjának alapos ismerete és a lelkiisme­retes munka. A szőlőmoly elleni e két alap- feltétel szigorú betartása mellett igenis lehet 100 százalékos eredménnyel védekezni­A jelenlegi lehetséges védekezési módok a következők : > Fürösztő permetezést végezhetünk revol­ver-szóró alkalmazásával, a permetléhez adott 355—400 gr. Arsolával, vagy más arzénes szerrel. A permetezésnek alaposnak kell len­nie. Hátránya e védekezési módnak, hogy a hatása nem azonnali, mert a molynak előbb arzénes fürtfelületet kell megrágnia, hogy el­pusztuljon. az eredmény7 tehát csak néhány7 nap múlva jelentkezik. Azonnali hatást csak bőrmérgekkel érhetünk el. Ilyenek a Gazda­nikotin és a Libex. E szerekkel végezhetjük a fürtpermteezést oly képen, hogy 1 hl- rézgálic- oldalhoz hozzáöntünk (szappan nélkül) 200 gr. ny'ers Gazdanikolint. 3—4 százalékos Li- bex-oldattal ugyanezt a hatást érhetjük el, sajnos azonban, a Libex nem keverhető a meszes rézgálicoldathoz, mivel olajtartalmát a mész kicsapja. A fürtmárlogatás a legcélravezetőbb és leg­eredményesebb. Fiatal leányok és fiúk azon­ban a nikolingázok iránt nagy'on érzékenyek. Bőszájű 1—1 és fél literes üvegbe 4 száza­lékos Libex-oldatot öntünk és ebben az oldat­ban márlogatjuk meg a fürtöket- Olyan für­töket, amelyeket el nem érhetünk és kellően meg nem marthatunk, egy7 kis ecsettel per­metezzük be. Ez az eljárás nem drágább, mint a többi, mivel a holdankénti szükséglet nem több, mint 40 liter oldat és 8—10 gyer­meknapszám. Ezek a jelenleg leghatásosabb védekezési módok és ha ezeket pontosan betartjuk, úgy az eredmény nem marad el. B. J. A foorpincék nyári kezelése. tartalommal és 10 promillen aluli összsav- tartalom mellett leginkább vannak veszélyez­tetve. És az ilyen borok, ha nem kristály- tiszták. már betegségre gyanúsak és csak a ZALAEGERSZEGI KÖLCÄÖNYVTÄR LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok. Kallay M.: A murányi amazon. Possonyi L.: Az árnyék. Barabás Pál: Szeressük egymást. Vaszary G.: Az ördög nem alszik. v. Somogy vári Gy.: És Mihály harcolt. Havi előfizetési díj 1.20 P. i Télen, amikor a pincehelyiség hőmérsék­lete 10 fok alatt van, a különböző gombák, baktériumok nem szaporodnak és dermedten tanyáznak a pincehelyiségben. Máskép van ez nyáron, amikor a pince., vagy borház hő­mérséklete 10 fokon alul van- Mindazon be­tegséget előidéző tényezők, amelyek eddig? észrevétlenül vegetáltak, új életre kelnek- Fő­képen' pedig az ecetgombák, amelyek különö­sen 15 fokon felüli hőmérséklet mellett szapo­rodnak és a boralkoholt ecetsavvá alakítják át és még gyakrabban föllépnek a savpusztító baktériumok is. Szénsav keletkezésével a bor­ban jelenlevő almasav széthasad tejsavra és egyéb illó anyagokra. Ez a bor finom zama­tára igeo veszedelmes, különösen akkor, ha ez nagymérvű. A fölmelegedett pincében a bor utóerjedése — amidőn tulajdonképen a borban szüret óta megmaradt . cukormaradványok erjednek ki — a kellemetlen kihatások miatt, tulajdonké­pen az úi borok betegségeihez számítható­Alkohol- és savtartalom mindkettő igen fontos konzerváló anyaga a bornak- Minél nagyobb egy bor alkohol- és savtartalma, annál jobban áll el. Borok gyönge alkohol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom