Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-01 / 123. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 Június 1. A szövetségesek jelentése. A Havas Iroda jelentése : Május 31-ére virradóra bombavelő repülőgépekről látlák el a szövetséges katonaságot élelemmel és lőszerrel, amelyet ejtőernyővel bocsátottak a földre. A gépek az éj leple alatt alacsonyra szálltak és az ellenségről fontos katonai jegyzeteket készítettek. Az elmúlt nap a Som inétól a Rajnáig csak elvétve lehetett hallani egy-egy puskalövést, csupán jár őr tevékenység volt. A Somme-nál és Amiensnél volt nagyobb tűz. Abbeville peremét a franciák elfoglalták. A német csapatok emberben és anyagban aránylag súlyos veszteséget szenvedtek. A balkáni helyzet Paris, június 1. A francia sajtó a balkáni helyzet megenyliüléséről ír. A Matin ismerteti a Neue Züriche Zeitung cikkét, amely szerint Róma biztosította volna a balkáni helyzetet. A Corriera della Sera megerősíti Teleki cikkét lés azt állítja, hogy tényleg nincs oka Magyarországnak a nyugtalankodásra. Magyar hivatalos körökben azt állítják, hogy Magyar- ország és a szovjet között békés viszony van- A Balkánon megnyugvással fogadják Magyarország álláspontját és elismerik, hogy Magyarország nem viselkedik fenyegetően egy állammal szemben sem. örömmel állapítják teeg a Budapest és Belgrád közötti jóviszonyt. Nagy tanácskozás Párisban. Rómából jelentik: A Lavoro Fascista párisi tudósítója szerint Reynaud miniszterelnök értekezletre hívta össze Petain és Weygand tábornokokat, továbbá a francia haderő főbb parancsnokait. Feltehető, hogy az összejövetelen katonai és diplomáciai szempontból megvizsgálták a háború kiterjedésének eshetőségét, amit párisi politikai körökben elkerülA legboldogabb aranykorszak és az átmeneti ezüstkorszak után — így tanítja ezt a lalin mitológia — bekövetkezett az emberiség szenvedésekkel teli, sötét színű korszaka, a vaskor. Hogy a történelemelőtti idők hány ezer éve telt el azóta, azt nem! tudjuk, de az Egyiptomban talált leletek azt bizonyítják, hogy az emberek a vasat minden más fémet megelőzve kezdték olvasztani Kr. le. 4000, de lehet, hogy talán 5000 évvel is. És mégis, nem több, mint 500 év óta tudják csak igazán használni a vasat és a XVII — XVIII. századok hozták meg a vas és az acél igazi karrierjétA VAS HŐSKORA. Homérosz, a nagy görög mesemondó sokat ír a Tróját ostromló seregek fegyvereiről, az egyes vezérek pajzsáról, sisakjáról. Nem kell azonban azt hinni, hogy akár a görögöknél, akár az egyiptomiaknál, vagy akár később a rómaiaknál használt vasérc hasonlított a mi acélunkhoz. A vasat az ókorban nem tudták még kiolvasztani az ércből, hanem épen csak hevítették. Ezáltal az ércben lévő egyéb fémek is megolvadtak, salakká változtak, azonban bennmaradtak a vasban, amely így szivacsszerű szerkezetet nyert. Amíg a vas izzott, a salakot kiverték belőle és ebből a vaslepényből készültek azután a balták, a lándzsahegyek, és a rómaiak híres kardjai. De már abban a korban sok bajt okozott a vas- Az északról Róma felé nyomuló germánok bőven rendelkeztek vassal és így jó .fegyverekkel is : vassal harcoltak a germánok és a rómaiak egymás ellen, de talán már a vasért is. A középkorban sem nagyon értettek hozzá, hogyan kell acéllá keményíteni a vasat. A magaslatokra építették a kemencéket, hogy a friss levegő minél jobban átjárja őket. S a véletlen keveredés, valamint az érc minősége hozta, hogy egyes helyek vasa hires volt keménységéről. hetetlennek tartanak. Valószínű, hogy az of- fenzívát előbb Páris irányában folytatják a németek. Erre vall az a körülmény is, hogy a Maginot-vonal és a svájci határ irányában német csapatmozdulatok észlelhetők. Francia hivatalos jelentés a harctéri helyzetről azt írja, hogy Dunkerquenél minden erőfeszítéssel ellenállnak. A vasedzés igazi hazája nem is Európa. Indiában, Delhiben van egy 7 méter magas kovácsolt vasból készült oszlop, amely Kr. u. 310-ből származik és még ma is csodálják szakemberek az egykori hinduk tudásának ezt a teljesítményét. Az indiai acélt használták az arabok is, amikor bagdadi pengéikkel meghódították Afrikát és Spanyolországot; lés a damaszkuszi acél még a toledóit is felülmúlta hírességben. ! \ A TITKOK TITKA. A puskapor feltalálása ismét a vasra terelte a figyelmet. Puskacsőt és ágyút kellett készíteni belőle, azonban még a javított kemencék sem adták azt, amire a vasgyártók! törekedtek. A vas nem volt kovácsolható, a kalapács alatt eltört, ezért nevezték el az angolok »pig iron«-nak, ami magyarul »disznó vas «-at jelent. Mégis egy angol találta meg a titkot, hogyan lehet a vasat kovácsol- liatóvá tenni. Dud Dudley, Lord Dudley-12-ik természetes gyermeke, a XVII- század végén, oxfordi tanulmányait be sem fejezve, 20 éves korában átvette apja vasműveinek vezetését, rájött arra, hogy a szenet meg kell szabadítani a kéntől, csak ekkor lehet a vasat tisztán olvasztani. Sikerült is neki kokszot előállítani, majd egy új gyárat épített, ahol kitűnő vasat állított elő- És olcsóbban adta, mint versenytársai. Ezek azonban, mert nem tudLak rájönni a titokra, megrohanták Dudley gyárát, szétrombolták kemencéit. Dudley más vidéken építette új kokszkohóját, de itt is megtámadták, tönkrement, az adósok börtönébe került. Két év után szabadult csak ki onnan és ekkor szabadalmat kapott a vas szénnel való előállítására. A kitört polgárháborúban a király mellé állt, tüzérségi tábornok lett 44 éves korában, de 1648-ban a királlyal együtt fogságba került. A kivégzés elől megszökött és súlyos sebesülése miatt mint nyomorék koldus vánszorgott át Anglián Bristolba. Amikor lüŐQ-ban II. Károly trónralépése megszüntette a köztársaságot, azonnal szabadalma megújítását kérte, de ezt nem tudta elérni. 85 éves korában meghalt minden külső siker elérése nélkül, de titkát mégsem árulta el senkinek. < Dudley tragédiája azonban nem riasztotta vissza a kutatókat; 1735-ben az angol Darbyf- családnak sikerült tiszta vasat előállítani. De még ekkor is sok titkot kellett megoldani. A kőszénnel olvasztott vas nem érte el minőségben az orosz és svéd vasat, amelyet fával olvasztottak. A XVIII. század második felé- ben jggy Hunslman nevű, német származású órásnak sikerült Angliában órái számára acélrugókat előállítani. Egy viharos éjszakán vándor koldus kopogtatott be hozzá éhesen a hidegtől reszketve. A forró olvasztókemence mellé bújt és amikor jóllakott, megköszönte a gazda jóságát és elindult saját gyárába, hogy Hustman módszere szerint olvassza az acélt. Ez a tégelyacél azonban nagyon drága volt, mégis most már hamarosan elterjedt egész Angliában- Henry Gort úgy olvasztotta a nyersvasat a kemencében, hogy az nem jött érintkezésbe a korommal. Az ő keverőeljárása tette lehetővé, amint ezt Lord Sheffield kijelentette, hogy Anglia a vaskereskedelem és hajózás országává váljék. Gort győzte le tulajdonképen a faszenet. Most már minden országban megindult a küzdelem, hogy felvegyék az angolokkal a versenyt. Németországban a XVIII. század elején az addig fűszerkereskedéssel foglalkozó Krupp-család az akkor még alig 2000 lakosú Essen nevű városában kezdte meg a harcot és a Bessemer-eljárás alkalmazásával megteremti Németország, hatalmas acéliparának alapját. Franciaországban Martin találja fel azt az olvasztókemencét, amelyben az ócskavasból készítik a legfinomabb acélt, az angol Thomas pedig a foszfortartalmú vasércet teszi használhatóvá. ' HÁBORÚ A VASÉRT, A VAS A HÁBORÚÉRT. Thomas nem tudta, hogy kitűnő találmánya mily nagy horderejű lépés a világtörténelemben- Az ő eljárása által sikerült a német— francia határon, Lotharingiában és Luxemburgban található íoszfortartalmú vasércet, az úgynevezett »minetU-et kitűnően felhasználni. Az 1871-iki német—francia határ kettévágta ezt a területet. A francia de Wendel- család 9000 hektár érctartalmú földje is két országba került. Állítóan földalatti akna kötötte össze a két birtokot a világháborúban iS- » } i • , De nemcsak ez az egy hely volt, ahol a .világhatalmak között ellentétet teremtett a vas- A harcok azokért a mellékanyagokért is folytak egyúttal, amelyek a vas feldolgozásához nélkülözhetetlenek voltak. Amíg a XVII. századig a fa volt nélkülözhetetlen a kohókhoz, addig a kokszolvasztás óta a szenet is meg kell szereznie annak, aki acélt akar készíteni. A legnagyobb acéltermelő államok, az Északamerikai Egyesült Államok, Nagybritaunia és Németország, mindkét nyersanyaggal egyaránt rendelkeznek. De például Svédország és Spanyolország ezt nélmQi«< [_ L_ A vas regénye. Árucikk, amely viiágtörléneimet csinál
