Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-05-30 / 121. szám
XXIII. évfolyam. 121. szám. Ara 8 füléi* 1910- njájus 30. CSÜTÖRTÖK; ZALABEGYEI l Felelős szerkesztő -• Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telcíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A nemzeti jólét alapja a munka és a takarékosság. Gazdasági helyzetünk javulását nem a külkereskedelmi mérlegünk aktivitása mutatja. Mert nem javulás az, amikor termelésünk, munkánk eredményét nem élvezhetjük, nem fogyaszthatjuk, ha például külföldi adósságainkat kell törleszteni, vagy háborús jóvátételi terheket fizetni. A nemzeti jellegű gazdaságpolitikát nem irányíthatják egyoldalú kereskedelmi szempontok. És örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar gazdaságpolitika az önálló vámterület és a magyar vámtarifa megalkotása óta különösen az elmúlt években egyre határozottabban érvényesíti az öncélú magyar nemzet, a magyar sorsközösség gazdasági követelményeit. A megnagyobbodott és elszakított területeit visszaszerezni óhajtó Magyarországnak legelsőrangú érdeke és szükséglete egy olyan nemzetgazdasági politika, amely a legmesz- szebbmenő figyelemmel van a termelés irányításánál elsősorban a honvédelem, a közmunkák, a beruházások, közszükségletek, a népegészségügy, szociális reformok kívánalmaira. Nehéz körülmények között hatalmas megoldandó feladatok előtt állunk még, de bármilyen’ nehezek is a mai háborús viszonyok, nem elégedhetünk meg a napról,-napra való megélés sivár eredményeivel. Itt állunk a »gyepüli« viharban, vészben, de ezeréves nemzetünk történelmi, gazdasági, kultúrális hivatása szent kötelességünkké teszi, hogy szerves átfogó gazdasági és szociális programmot levessünk, mert ez erőt, bizalmat, öntudatot, szilárd meggyőződést ad nehéz mindennapi munkánkhoz. A magyar sorsközösség tudatának, a jobb és szent magyar jövő hitének kell érvényesülnie gazdaságpolitikánkban is. A kormánynak, a magyar társadalom és gazdasági élet szervezeteinek feladata, hogy e magyar nemzeti gazdaságpolitikai és szociális programmot minden dolgozó magyar lélekbe, munkás és munkaadó szívébe, a magyar köztudatba átvigye, megerősítse, hogy az minden magyarban vérré és hússá váljék. Csak a hit, meggyőződés, öntudat, szilárd bizalom képes kiváltani azokat az áldozatokat, amelyeket nehéz idők és nehéz feladatok ma minden dolgozó magyartól megkövetelnek, legyen az földbirtokos, gyáros, kisiparos, munkás, vagy tisztviselő. A társadalombiztosítás kifejlesztése és fejlesztése, a népegészségügy, gyermekvédelem, szociális adópolitika, földbirtokreform, kislakásépítés, munkabérvédelem, munkaközvetítés reformja, munkakamarák, a népélelmezés javítása csak egyes kiragadott részletei a megoldandó feladatoknak. E területeken sok komoly eredményt értünk már el a közelmúltban, de még több a tennivaló- Kétségtelen, hogy a pénzügyi keretek nem teszik lehetővé azt a tempót, amely a megoldás terén kívánatos volna s hogy féltő gonddal kell ügyelnünk a nemzeti termelés, munka rentabilitásának biztosítására, a belföldi tőker gyűjtés nagyjelentőségű közgazdasági érdekeire, főképen pedig a nemzetvédelem parancsoló szükségleteire. Mindez azonban nem akadálya a nemzeti gazdaságpolitika minél erőteljesebb érvényesülésének, sőt nélkülözhetetlen és szerves tartalmát adja annak a programmnak, amelyet gazdasági életünk irányítása és fejlesztése; terén nemzeti létünknek a Dunamedencébeni leendő fenntartása és megerősítése, nemzeti, és történelmi hivatásunk érdekében megválót-' sí tani szent kötelességünk. ,!' Átadták a holland felségjogokat. Hága, május 30 A Német Távirati Iroda jelenti : A történelmi nevezetességű lovagvárban szerdán adta át Falkenhausen holland főparancsnok KunsLianzen német repülőtábornoknak és Seyss Inquart birodalmi biztosnak a katonai felségjogokat. Seyss Inquart az átadás után beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta a következőket: »Mi, németek szívesebben jöttünk volna üdvözlésre emelt kézzel, mint fegyverrel. A felelősség azokra! hárul, akik nem tudtak megfelelni a mai időknek. Nem akarjuk a holland népet elnyomni, nem akarjuk országát elvenni és nem akarjuk politikai meggyőződésünkét rákényszeríteni. A holland és német nép tisztelettel! viseltetnek egymás irányt«. Végül kijelentette, hogy az eddig érvényben volt holland jogokat amennyire lehet, fenntartja. —1~i-----------------,-|—im—Ii~a—i_r_|"LTJI ^WVWWWWWWWWWWWWWWWWW^MWWWW^^AW^lX/'iW^I^AWAWAWAW^W^^^i A németok először London ellen indulnak, azután jön Pár is. Rómából jelentik: A Tribuna berlini tudósítója szerint német körökben hangsúlyozzák, hog}^ a franciák hiú ábrándban ringatják magukat, ha azt hiszik, hogy a somme- aisnei vonal létesítésével kezékbe ragadták a háború kezdeményezését. A franciák — úgy látszik — nem ismerik fel, hogy a német tervek elsősorban London és csak másodsorban Páiris ellen irá(- nyúlnak. Páris eleste ugyanis még nem vonja maga után London elestét, míg London elfoglalása minden bizonnyal megnyitja az utat Páris felé is. A Lavoro Fascista szerint a legvalószínűbbnek az látszik, hogy német részről Anglia ellen következik most támadás, amelynél egyidejűén megkísérlik bekeríteni a Ma« ginot-vonalat is, és elfoglalni az elszászlothar* ringiai gazdag bányavidéket. nem kötnek külön békét. London, május 30. Az a megrázkódtatás, amelyet Lipót belga király fegyverletételének híre Angliában okozott, nem sokáig tartott. Churchill miniszterelnök a kemény őszinteség hangján jelentette be az újabb csapást, de ugyanakkor teljes 'elszántságot is, amellyel a szövetségesek folytatják a háborút. Az angol lapok hangsúlyozzák, hogy a szövetségesek közül egyik sem köt különbékét. A továbbiaké ban közlik a holland kormány egyik képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a belga uralkodó elhatározása a holland kormány magatartására nem gyakorolt semmi befolyást és Vilma királynő is, a holland kormány is szilárdan el van határozva a háborúnak a szövetségesek oldalán való folytatására. Milyen fontos támaszpontok vannak német kézen. Londonból jelentik : A Daily Express azt írja, hogy Artoisban és Picardiában folyó csaták elveszettnek tekintendők. A németek a következő előnyöket érték el: Urai a legfontosabb francia iparvidékeknek. Olyan légi támaszpontok feleit rendelkeznek, amelyek Angiiéihoz anyI- nyira közel vannak, hogy bombázóikat vadász repülőgéppel tudják ki- 1 s értet ni. Tüzérségük a La Manche csatornában a londoni kikötőhöz vezető utakat lőheti- A németek Norvégiában rendkívül fontos támaszpontokkal rendelkeznek, ahonnan tökéletesíthetik áz angol keleti tengerpart zárlatát. »»» o «««
