Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-27 / 118. szám

r 'XXIII- évfolyam. 118. szám. Äü*«8 8 Pilléi® 1940. m^jus 27. HÉTFŐj Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. ■■■HBHBaMBBHHBEHaBnB Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint* Hősök emléke. A történelemben potyázni nem lehet, — mondotta ünnepi beszédében Arvay László dr. A világháború hőseinek emlékét kegyelet­tel ünnepeibe meg vasárnap Zalaegerszeg vá­ros közönsége. Nemzeti lobogókkal díszített házak és hazafias ünnepély jelezték az em­léknapot- Délelőtt a plébániatemplomban hi­vatalos szentmise volt, amelyen testületileg- jelentek meg hatóságok, egyesületek és intéz­mények. Ünnepi istentisztelet volt a evangé­likus és izraelita templomban is. A város ünnepe, amelyet az Országos Tűz­harcos Egyesület Főcsoportja rendezett, fél .12 órai kezdettel a FI ősök emlékműve előtt folyt le s azon megjelentek a hatóságok ve­zetői és tisztviselői, a tűzharcosok, a cser­készek, leventék, az iskolák növendékei és j nagyszámú közönség. Bevezetésül a levente­zenekar Pfend György karmester-vezényleté­vel eljátszotta a Hiszekegyet, utána Borda János kereskedelmi iskolai, tanuló hatásosan szavalta el Babits Mihály : »19-10« című köl­teményét, majd az Iparos Dalkör éneke után Árvay László dr. városi tiszti főügyész mon­dotta el i Ünnepi beszédét. — Két évtizednél több ideje már annak, — mondotta beszédében —, hogy minden év május utolsó vasárnapján megjelenünk ez előtt az emlékoszlop előtt, hogy lerójjuk a kegyelet és hála adóját azokkal szemben, akik a világháborúban életüket áldozták hazájuk­ért és példaadásukból hitet és erőt merítsünk a jövőre. Ez az ünnep, ez a megemlékezés sohasem lehet siránkozás az elmúláson, soha­sem lehet a bánaté és a csüggedésé- Azok, akiknek nevei ezen az oszlopon vannak, csak testi szemeink előtt láthatatlanok, csak földi porhüvelyük tért vissza a vérrel védett drága anyaföldbe. : Ezek a megemlékezések, 'amelyek ma szerte az országban mindenütt el­hangzanak, sohasem voltak a »ma« ; történelmével olyan közeli és szoros kapcsolatban, mint most. Ma újból történelmi időket élünk, ma újból nemzetek fiainak százezrei vérrel pe­csételik meg hazájuknak tett eskü­jüket. Ebben a méreteiben és harci eszközeiben az elmúlt világháborút is túlhaladó új világhá­borúban két nemzet fiai vívták ki az egész világ osztatlan bámulatát és elismerését- Az egyik a mi egyetlen fajtestvérünk : a ma­roknyi finn nemzet, amely az orosz Góliáttal szemben állva hónapokig eredményesen da­colt az elképzelhetetlen túlerővel és hősies] küzdelmével örök időkre .aranybetűkkel írta be nevét a népek történelmének arany lap­jaiba. A másik nemzet : a német nép, amely­nek fiai a múlt világháborúban együtt küz­döttek a mi fiainkkal. A harci teljesítmé-i nyei most majdnem példátlanul állanak a vi­lág hadviselésének történelmében­Önként felvetődik a kérdés, mi képesítette ezeknek a nemzeteknek fiait ezekre a teljesít­ményekre ? Azok, akik a világháborúban is az emberi jogok szószólói voltak, de akiknek! minden igyekezete csak arra irányult, hogy bőrüket és papírbakancsokkal szerzett vagyo­nukat — lehetőleg aranyban, vagy legalább is pesti bérházakban elhelyezve — átmentsék az utókor számára, azok, akik csak a pénz, a pénzzel megvásárolható erők fölényét is­merik el, érthetetlenül állanak ezekkel az ese­ményekkel szemben- Csak egy nem jut eszük­be. Az, hogy pénzen, nyersanyagon, katonák millióin, és harci gépeken túl van még1 egy j erő, amely nélkül a legjobban felszerelt had­sereg is csak csűrbe, s ez az erő: a lélek .ereje, a meggyőződés ereje, a fajtájának-és nemzetének elhivatottságában való törhetet­len hit ereje.. , f I Ezt az \erőt úgy hívjuk, hogif hazaj- szeretet és ennek az eszmének hój- . dokink m\a, amikor a világháború hő­sei előtt is lerójjuk a hála és kegyelet adóját és ebből az eszméből nierk liink ma hitet és erőt a jövőre. , Azok előtt az urak előtt, akiket fentebbi említettem — folytatta —, az sem nagy baj, ha Szent István birodalma imitt-amolt csor­bát szenved és az elszakított területek csak! részben és újból megcsonkítva kerülnek visz- sza hozzánk. A fontos az, hogy azon az áldott békén, amely az ő üzleti számításukat, nap- sugaras életüket lehetővé teszi, csorba ne essék Jegyezd meg jól, magyar testvérem, Szent István birodalma nem egy közi jogi fikció, nem egy papíron készült elmélet, hanem történelmi és földi- rajzi erők együttműködésének merji váUozhalatlan és szükségszerű követ- , , kezménye. Szent István birodalmát őseink A^érrel szíe- rezték meg, elődeink vérrel tartották meg több, mint ezer éven át és mi is, csak vérrel fogjuk azt visszaszerezhetni. A történelemben potyázni nem lehet és a természet törvényei csak a báe tor és nem csak pénzzel, hanem véi\- , rel is áldozatos fiákból álló népeket ismerik el államalkotó nemzetekül. Minden olyan elképzelés, amely örök békéről regél és pusztán csak a véletlen körülmények szerencsés összetalálkozására építi fel egy nemzet feltámadását, nem egyéb gyáva meg- hunyászkodásnál s ez csak a teljes pusztu­láshoz vezethet- ; 1 > Most elérkezett az az idő, amidőn a tör­ténelem színpadján az események drámai gyorsasággal peregnek le s igen közel van az az idő is, amikor nekünk sem lehet a csendes ’Szemlélő' kényelmes álláspontjára helyezked­ni, hanem a cselekvés terére kell lépni- Befe­jezett tényeket kell teremtenünk arra az időre, amikor a világ urai ismét leülnek a zöld asz­tal mellé, hogy Európa sorsát évszázadokra; eldöntsék. Pokolba most a pacifista gondolatokkal !• Félre az egyéni élettel. Fel az új lionfogla-» lásra, a repülőgépre, a tankra, szuronyod puskát a kézbe s ha kell, körömmel és fog­gal tépd ki magyar testvérem a szívét annak1, aki fajtád és nemzeted ellen tört. És, ha el­esel ebben a harcban, emléked örökké áldott lesz gyermekeid és unokáid előtt és helyei! foglalhatsz azok között a hősök között, akik­nek sorát Árpád apánk vitézei nyitották meg és bezárták azok, akiknek nevei erre az osz­lopra vannak vésve. ( A nagyhatású beszéd után ismét az Iparos Dalárda énekelt Bálint Béla karnagy vezeté­sével, majd az emlékmű megkoszorúzás\ü következett. A honvédség és a 6. honvédhu­szárezred még élő tagjainak koszorúját Lö- vészy György alezredes, a városét vitéz Ta- másy István dr. polgármester, a Manszétözv, Barthelmes Val térné, a Iionszét Zsomboly József, a tűzharcosokét Jakabífy Antal he­lyezték el. A leventezenekar ezután eljátszotta] a Himnuszt, amit díszelvonulás követett­Keszthelyen a szentmise után zajlott le a Hősök emlék­ünnepe, a templom falában elhelyezett em­léktábla előtt. Résztvett a város és környéki közönségén kívül a hatóságok, intézmények, katonai parancsnokságok küldöttsége és az! iskolák tanulóifjúsága is tanáraik vezetése mellett. Az ünnepélyt a keszthelyi Helikon dalárda nyitotta meg a Hiszekegy eléneklésé- vel. Wagner István elszavalta Kiss Menyhért Magyar Miatyánk című költeményét. Az ün­nepi beszédet Novák Vilmos káplán mondot­ta, hangsúlyozva, hogy a hősök Nagyin agyar- országért áldozták fel életüket, kérte Istent, hogy ez az áldozat ne legyen hiábavaló- A be­széd után az állomásparancsnokság, a községi elöljáróság, vitézek, tűzharcosok, hadigondo­zottak, leventék s többen megkoszorúzták azí emléktáblát. Az iparosok dalköre elénekelte a Riadót, a leventezenekar pedig eljátszotta a Himnuszt. Az ünnepély díszmenettel zárult, Tapolca társadalma, hagyományos keretek közt ülte meg a Hősök ünnepét. A leventezenekar Szó­zatának elhangzása után Körmendi Tibor OKH tisztviselő a Magyar Miatyánk című verset szavalta el. Az ünnepi beszédet Nyéki Sándor r. k. káplán mondotta. Mélyen átérzett beszédében rámutatott arra, hogy" az ország­ban a vezetőszerepet nem az »árjáknak« kell átvenni, hanem a magyar föld népéből kiter­mett »turáni fajú« középosztálynak, akiknek apái vérükkel szentelték meg ezt a drága föl­det- A nagy hatást keltő beszéd után egy ma­gyarruhás kisleány szavalata következett, majd a leventezenekar a Himnusz eljátszá­sával fejezte be a kegyeletes ünnepséget. Az ünnepély lezajlása után a tűzharcosok, leven­ték és tűzoltók díszmenetben vonultak el a hősök szobra előtt. >>>»o«<<(

Next

/
Oldalképek
Tartalom