Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-22 / 115. szám

1910- május 22. SZERDA; XXIII évfolyam. 115. szám. Ára 8 fillér Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­Széchenyi-lér 4. Telefonszám : 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint« fiis áttekintés. A nagy diadallal eltemetett középkor hant­járól gőgös magabízóan emelkedik ki a rene­szánsz kora, amely lerakja a megdönthetet­lennek hitt kapitalizmus alapjait. Egy új egyén-típus keletkezik, amely a középkor vi­lágnézetétől eltávolodott s egy új világnézet középpontjába magát az embert állítja s ha­talmas árként előtérbe nyomul a gépies ok­sági magyarázat. Később a nagy francia böl­cselők előkészítették a lelkek útját a nagy forradalomra s belehelyezték a nagy világ­mindenség kellős közepébe a mindenható y>Ész«—t. 1793. november 10-én egy konvent- ülésen hivatalosan is kijelentették, hogy a hitnek vissza kell vonulnia az Ész előtt és Páris katedráiisaibói száműzték a keresztet, hogy helyet adjanak az észnek és szabadság­nak. És a történelem színpadján megjelenik egy újabb fantom, a minden régi formától mentes »felvilágosult« ember. Azonban az ész sem váltotta be a hozzáfű­zött reményeket. Németországban Kant ösz- szemorzsolta az Ész erejét és ezzel felállította azt a hamis idealizmust, amelybe később beleágyazódott Kassaié és társainak mate­riális világnézete. S ezzel előtérbe nyomul a gazdasági élet mindenhatósága, amiből az úgynevezett liberalizmus származik, a maga tetszetős formájában, majd ebből a szocializ­mus s végül Marx és Lenin bolsevizmusa. Az eddigi keresztény világnézettel szemben egy teljesen más világot igyekeztek létrehozni s a történelmi materializmus égisze alatt ha­dat üzentek az Egyháznak és ezzel maganákj Krisztusnak. , ■ ■ Ez az anyagelvűség megváltoztatta a filozó­fiát, meg a közgazdaságot, a képzőművésze­tet, az irodalmat, kezébe ragadta a világsaj­tót s a modernizmus sárba akarja tiporni az egész természetfeletti rendet Krisztussal és az Egyházzal egyetemben. S S közben összeomlott á világ ! Jött a nagy világfelfordulás a maga borzalmaival, amely a modern kor végét jelentette. A hullámok zajlása még ma sem csitult el, sőt az ádáz harc tovább folyik, de már nemcsak a kato­likus egyház, hanem minden pozitív hit és vallás ellen. A baloldali szélsőségek kitermelték, ter­mészetszerűen a jobboldali szélsőségeket s ma már senki sem tagadhatja, hogy az egész civilizáció a legnagyobb válságot éli át s hogy ebből már csak a mai társadalom gyökeres újjászervezésével lehet kiutat találni. Nemcsak Európának, de többé-kevésbé egész földünknek térképe megváltozott. Újabb és újabb tömörülések történnek kollektív egy­ségekbe s ennek folytán új egyensúly-hely­zetek alakulnak társadalmunkban. Zúg, for­rong minden s ebben a forgatagban legtöbben megfeledkeznek arról, hogy a demokráciák mai formái nem kizárólagos és egyedural­kodó képviselői az ideális demokratikus szel­lemnek. Ha mindennek tudatában vagyunk, nem kell-e önmagunk, családunk, nemzetünk és édes hazánk érdekében minden tőlünk telhe­tőt elkövetnünk a bajok leküzdéséhez ? Az irányelvek előttünk vannak- Mindenkinek be kell állania a csatasorba anélkül azonban, hogy a magyarság faji erényeiből, tulajdonsá­gaiból, avagy lelki, adottságaiból bármit is feláldozna. Nem baj az, ha az új eszmék áramlása ke- resztül-kasul járja idegeinket- Nem baj az. ha ezeknek az eszméknek hatása alatt kicsa­pódik belőlünk minden formaság, szellemte- lenség, avagy szellemi felesleg, mert akkor nemcsak közvetlenül fog kisugározni a ma­gyar keresztény telkekből az igazi érték, a valódi és himisítatlan hit és szellem és akkor az nemcsak világítani, de hatni is fog nemzet­közi viszonylatban is. A romboló világnézetek ellen a győzelem reményével csak az a nem­zeti közösség képes megküzdeni, amely az A német véderőparancsnokság beszámol a 9- francia hadtest megsemmisítéséről. Leírja a franciák üldözését és Le Gateau elfoglalá­sát, amely kevés harc után a németek kezébe került. Az ellenséges katonaság között igen nagy zavar uralkodik, bizonyítja ezt Giraud Páris, május 22- Reynaud miniszterelnök a szenátus ülésén drámai beszédben szólt a szövetséges hadviselés hibáiról és a súlyos! helyzetről. Beszédét azzal végezte, hogy az: angol és francia népet nem lehet leverni. Ha azt mondanák, csoda kell Franciaország meg­mentéséhez, azt mondja : hiszek a csodában, mert hiszek Franciaországban­A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Reynaud beszéde után Párisban a hangulat nagyon nyomott- '■ Páris, május 22- A francia kormány Cler- mon Ferrandba teszi át székhelyét, f Páris, május 22. A francia lapok kitartás A Popolo d.Italia írja, hogy Weigand tá­bornok elrendelte a szövetséges csapatok visz- szavonulását. Az új védelmi vonal a Summe London, május 22. Anglia ma válságos idő­ket él, de a nemzet nyugodtan néz szembe az eseményekkel — írják az angol lapok. London, május 22. London és vidéke eset­leges támadások ellen felkészül és minden fontosabb középületet homokzsákokkal vesz ellenséggel szemben egyivású fegyverzetet vi­sel s haditudása és elszántsága is legalább egyenlő fokú. A magyar nemzet életében nagy, igen nagy katasztrófának kellett bekövetkeznie, hogy nemzeti önállóságunkhoz viszonyítottan igen rövid idő alatt, vagyis -az összeomlás után, a nemzet leikébe beidegződjék s eltörölhetctlen jegyet nyomjon annak felismerésére, hogy az életnek vezérfonala csak a szent istváni gon-» delat lehet. Továbbá, hogy eddigi és jövőbeli lenmaradásunknál közrejátszó történelmi ha­tóerők közöLt legelső helyen áll annak tu­data, hogy ez az ország a kereszténység alap­ján épült föl. tábornok fogságba jutása is. Látni lehet, hogy ,az ellenség a csatornából menekülni akar, db szabad elvonulása ma már nem lehetséges. A német páncélosok, felderítő csapatok és re­pülő osztagok gyorsan mennek előre. A pán­célosok 30—50 km-es sebességet érnek el. és győzünk jelszóval írnak és nyugalomra in­tik a lakosságot. A London és Páris közölt megszakadt táv­beszélő összeköttetést még nem állították helyre. j Róma, május 22- óriási feltűnést keltett Olaszországban Rejmaud miniszterelnök be­széde, amelyben a francia csapatok rendkívül súlyos helyzetére lehet következtetni. A Popolo d'Italia írja, honnan veszi Wei­gand tábornok a katonát Németországgal szemben, amikor 500 ezer elesett, fogságba esett, vagy súlyosan megsebesült, 400 ezer. a Maginot-vonalban van és ugyanannyi ía tarí- talékos pótszolgálatosok száma. < zák a nemet betörést, mert különben nemcsak Páris, hanem minden elveszett. • »»» o ««« körül- Felemelték a milícia létszámát, a mun^ kaidő meghosszabbítását is elrendelték a re­pülőgépgyárakban és különböző gépgyárak­ban- A gyermekeket mind elszállították Lon­donból a falvakba. Egyre több idegen nem­zetiségű ellen indul különböző címen eljárás. Német jelentés a gyors előrehaladásról. Reynaud hisz a csodában. Weygand rendelkezései. feszítésüket latba vetni, hogy megakadályoz­ás Maas között lesz és ott kell minden erő­Nagy készülődés Angliában

Next

/
Oldalképek
Tartalom