Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-04 / 101. szám

1940- május 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3 A tűzifa-ellátás körül Zalaegerszegen jövő télen is lesznek kellemetlenségek Kitermeletlenfil Az idei tél nemcsak zsebünket, hanem idegeinket is alaposan próbára tette. A fűtési időszak egy hónappal meghosszabbodott. Ez azonban még nem jelentett volna olyan igen nagy veszedelmet, ha három hónapig egy­folytában nem lett volna olyan szörnyű hí­zások, mint amilyenekre még a legöregebb emberek sem emlékeznek- A nagy hideg mi­att fokozott mértékben kellett fűtenünk, ami azt jelentette, hogy kélszer-háromszor annyit kellett tüzelőanyagra kiadnunk, mint ameny- nyire számítottunk. Takarékoskodni nem le­hetett, mert a megfagyás veszedelme» fenyege­tett volna bennünket. Pénzünket, amit másra szántunk, fára, szénre kellett kiadnunk- Sok tavaszi és nyári ruhának árát el kellett fű­tenünk. Ez tette próbára zsebünket. Hiszen a fára akkor is nagyon sokat kellett volna áldoznunk, ha a tél a legszelídebb formájá­ban mutatkozik is... Csatlakozott a másik kellemetlenség- Fát, szenet heteken át alig lehetett kapni, mert a nagy havazások és a hirtelen történt nagy áradások miatt megakadtak a szállítások- így tehát utánpótlásról nem lehetett gondoskodni Különösen Zalaegerszegen okozott az utánpótlás hiánya nagy ínséget, mert itt a fakereskedők d városban lévő telepeiken csak legfölebb egy vagon fát tárolhatnak. Ez jiedig ilyen óriási hidegben nagyon csekély mennyiség. Most azután fölvetődik a kérdés, mi lesz a jövő télen ? Fakereskedői körökben azt beszélik, hogy, ha a jövő tél fél olyan szi­maradt sok erdő. gorú lesz, mint volt az idei, Zalaegerszeget akkor is alig lehet ellátni a szükséges tüzi- famennyiséggel. Mert a télen a nagy hó, majd az áradások miatt lehetetlenség volt a ki­termelés, az árvizek eltakarodása után .pe­dig nem volt kapható munkás. Aki csak dol­gozni tudott és akart, az kapott munkát a mező- és szőlőgazdaságban, a nehéz erdei munkára tehát nem jutott- Nagy erdőterü­letek maradtak így kitermelellenül, vagyis I lábán maradt az az óriási famennyiség, ami­nek a nyár és az ősz folyamán eladásra kellene kerülnie. Azt is a kellemetlenségek közéi kell sorol­nunk, hogy Zalaegerszegen még mindig mé­ter és nem súlyszerint mérik ji fát. A méte­renként történő árusításnál tapasztalhatjuk, hogy egyik méterben nagyobb mennyiség van, mint a másikban- Ami természetes is, mert a méterekbe való kirakásnál egyszer több, másszor kevesebb hézag van, amit szintén meg kell fizetnünk, akárcsak a da­rabszámra mért ementhali sajtnál a lyukat. A súlyszerint való vásárlásnál az egyforma súlyt fizetjük. Úgy tudjuk, hogy a hatósá!- goknál megvan a hajlandóság arr^, hogy a súlyszerint való árusítást rendeljék el Zala­egerszegen is, mert az igazságos. Hogy a té­len sok nedves fát kaptunk, ez nem lehet méterenként való árusítás megtartására ok, hiszen most rendkívüli viszonyokkal kellett számolnunk és a hatóságoknak már most sem kerülte el a figyelmét a nedves fa. A szénellátást illetően nem lehet előre mondani semmit sem. Hétfőn este zárul a Budapesti Nemzetközi Vásár. Budapestről jelenti tudósítónk: A múlj vasárnap rekordforgalma után áldozócsütör­tökön újra közel járt a Nemzetközi Vásár lá­togatóinak száma a kerek százezerhez. Per­sze már hónap eleje van és az elsejei fizetér sek felvétele után a vidék sereglése indult meg annyira, hogy egyidőben talán Imég soha ennyi vidéki ember nem tartózkodott Budapesten, mint ezeken a napokon- Min­den vonat, minden hajó, minden autóbusz, de a repülőgépek is mind zsúfolva érkez­nek, azonban a főváros idegenforgalmi hi­vatalának pályaudvari kirendeltségei percek alatt juttatnak mindenkinek a közölt igény­nek árban és minőségben megfelelő lakást vagy szállást­Amíg a vásár a maga rengeteg látnivalójáé­val vonz, addig Budapest változatlan olcsó­ságával, éjszaka 4 óráig meghosszabbított vendéglői és kávéházi zárórájával, kedvez­ményes áron igénybevehető szórakozási le­hetőségeivel marasztalja a vidéki látogatót még túl a Vásár bezárása után is egészen május 13-ig, mert a látogatónak a félárú uta­zási kedvezményével csak legkésőbb május 14-nek 0 órájáig kell a kiinduló állomásra visszaérkeznie. Fontos tudni, hogy az utazási és egyéb kedvezményeket biztosító vásárigazolványt mindenki szerezhet magának minden utazási és menetjegyirodában, vagy a vásár bár­mely tb. képviseleténél. A vásárigazolvány kedvezményével május 6-án déli 12 óráig kell megérkezni Budapestre, mert a vásár hétfőn este visszavonhatatlanul zárul- »»» o«<í« Közel 50.000*re emelkedett a Magyarországon forgalomban lévő gépjármüvek száma. A nyugati államokhoz viszonyítva Ma­gyarországon még mindig elég kicsiny fa gépjárműállomány, remény van azonban ar­ra, hogy a külfölddel szemben fennálló nagy hátrányunkat előbb-utóbb behozzuk. Erre enged következtetni az a körülmény, hogy ,1939-ben a magyarországi gépjárműpark ed­dig soha nem tapasztalt mértékben emel­kedett. Egy év alatt több, mint 12.000 új gépjármű került forgalomba, holott azelőtt csak 2—3000 szaporulat volt egy esztendő­ben. A múlt év végén a nyilvántartott gép­járművek száma 47,276 darab volt, ebből 27.199 a személyautók, 4818 a teherautók, Ü730 az egyéb autók száma és 13-529 3 motorkerékpár. Áz állománynövekedés még j jelentékenyebbnek tűnik, ha figyelembe vesz- szük, hogy az elmúlt évben a motorizálást hátráltató események is történtek és tavaly lépett életbe a benzin-korlátozó intézkedés is- Az előbb említett mennyiségből 24.287 gépjármű jut egyedül Budapestre. Érdekes, hogy a gépkocsik számának növekedése a fővárosban kisebb arányú volt, mint a vidé­ken. Tavaly a fővárosban csak 20 százalék­kal növekedett a gépkocsik száma, vidéken ellenben 35.4 százalékkal. A Magyarorszá­gon forgalomban lévő személyautók túl­nyomó része nemet gyártmányúak. Magyar gyártmányú személyautó csak 1108 darab van forgalomban- A teherautóknál már más a helyzet- A nálunk forgalomban lévő teher­FONTOS Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, hogy június 5-ére esik a magfar királyi jótékony célú állami sorsjáték húzása, amikor kihúzásra kerül a 40.000 P.-ős főnyeremény és több szép nyereményösszeg is. A sorsjegy kapható az összes sorsjenyfőárusitóknál és dohánytőzsdékben. autók között legtöbb az amerikai gyárt­mányú, második helyen állnak a német ko­csik, de nem sokkal mögöttük gx magyar gyártmányúak, amelyekből 1254 van forga­lomban. A motorkerékpárokban ismét a né­met gyártmányok vezetnek 6062 darabbal, majd az angol motorkerékpárok következ­nek, míg a magyar gyártmányú kerékpárok 2118 darabbal a harmadik helyen állanak a hazai forgalomban. Az ország autóparkjának növekedését szemlélteti a lakosság számához való ará­nyosítás. 1935-ben Budapesten csak minden 148-ik lakosra jutott egy személyautó, ami fokozatosan javult. Tavalyelőtt az arány, már 103-ra csökkent, ípíg az elmúlt eszten­dőben már minden 85-ik budapesti lakosra jutott égj" személykocsi. Ugyanez idői alatt a vidéki arány 1668 lélekről 627-re csökkent. A motorkerékpárok számának emelkedése már nem megy ilyen tempóban, öt évvel ezelőtt minden 348-ik budapesti lakosra ju­tott egy kerékpár, ez tavaly 304-re csökkeni, míg a vidéki arány 1315-ről 911-re. Említésre méltó, hogy a múlt év végén 11.377 gépjármű volt kivonva a forgalomból az előző évi 9970-nel szemben. Ebből 6388 a leállított személykocsi, ami 21.3 százalék­kal több, mint az előző évben- A forgalom­ból kivont gépjárművek közül az üzemképe­sek száma az állománynak csak egy kis ré­sze volt, mert legnagyobb részben annyira, elhasználtak, szétszedettek, vagy baleset kö­vetkeztében megsérültek, hogy azokat újra forgalomba helyezni már nem igen lehet. Rajz- és kézimunkakiáliitás A pedagógiai szemináriummal kapcsolato­san a zalaegerszegi és a környékbeli népis­kolák a Jókai-utcai állami elemi iskola épü­letében rajz- és kézimunkakiállítást is ren­deztek. A tornateremben a vidéki iskolák kiállítása, az első emelet Qgyik termében pe­dig a zalaegerszegi állami elemi úskoláké nyert elhelyezést. A kiállítás felől általában elmondhatjuk, hogy anyaga rendkívül gazdag, elrendezése pedig meglepően ügyes, megfelel a pedagógiai és szépészeti követelményeknek egyaránt. Az osztályonkénti elhelyezés a fokozatos hala­dást érzékelteti. De bámulatot kelt bennünk az anyagnak szemlélete. Hiszen, ha azok a 6—12 éves gyermekek mást sem tennének az iskolában, csak épen rajzolnának és kézi­munkákat készítenének, akkor j.s csudálkoz- nunk kellene azon, hogyan tettek szert any- nyi ügyességre. Ott sorakoznak egymás mel­lett a rajzok, a papírt, agyag-, fa-, háncsmun­kák, amelyek között hasznos tárgyak, dísz­tárgyak, játékszerek találhatók. De vannak különféle házieszközök, zsuppos göcseji há­zak, agyagból egész falvak, határaikkal együtt majd hasznos, sőt értékes ruhadarabok, le­ányka-ruhák, mind... mind a 6—12 éves gyermekek szorgalmának és ügyességének gyümölcse. Igen, el lehet ezt érni., amint Paál Gergely kifejtette : helyes módszerrel. És, hogy a zalai tanítóság ismeri a helyes módszert és lelkiismeretesen teljesíti köte­lességét, az meglátszik ezen a kiállításon is, amelyet néhány napon át megtekinthet a város közönsége is. Meg is kell tekinteni,., 1 »>>Q«c««

Next

/
Oldalképek
Tartalom