Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-27 / 96. szám
1940. április 27. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 7 JULIUS 1-RE, esetleg azonnalra keresek különálló két-, vagy háromszobás lakást. Cím leadható Pál é£ lndra cégnél. — BAJTÁRSI ÖSSZEJÖVETEL. A volt cs. és kir. utász, árkász, aknavető, kől'úró, fényszóró, villamos és egyéb műszaki alakulatok baj társai a vidéki és felvidéki baj társak kérelmére a Nemzetközi Vásár idején tartják összejövetelüket a Debrecen étterem emeleti Rákóczi termében május 4-én, szombaton este 8 órakor Budapest, VII Rákóczi-út 88 alatt. ELADÓ Zalabérben 2400 négyszögöl szőlő, gyümölcsös, kaszáló, a rajta levő lakóházzal együtt. (A szőlő 1717 négyszögöl.) Érdeklődni lehet Károly Istvánnál Zalabérben. — BALESET. Neumark József 24 éves zalaegerszegi lakos a fűrésztelepen dolgozott, ahol rönkszállítás közben a bal lábszárára ráesett egy rönk és eltörte. A zalaegerszegi mentők beszállították a kórházba. GÉPLAKATOS BERENDEZÉS szabadkézből eladó. Bővebbet a kiadóban. EGY ZONGORA ELADÓ Rákosi Viklor- utca 2. szám alatt.- A REZI ERDŐŐR GYILKOSÁT NEM TALÁLJÁK. A nyomozás során őrizetbe vett Gzink Ferenc rezi lakos ellen a vizsgálat eredménye alapján Lengyel Károly dr., a nagykanizsai kir. ügyészség elnöke megszüntette az eljárást, mert a gyanút vele szemben semmi sem igazolja. BOURETTE és shautungszövésű selymek szép színekben kézimunka céljára, iskolák részére előnyös árban. Schütz Áruház. HUSZONNEGYEDIK BÜNTETÉS- A gelsei csendőrörs portyázás közben egy gyanús külsejű férfit igazoltatott- Kiderült, hogy az illető Király András 54 éves Unélykuti illetőségű munkásember, aki hónapok óta járja a falvakat és kéregetésből tartja fönn magát. Legutóbb Tolna, Somogy és Zala megye községeit járta. Bevitték a nagykanizsai kir. ügyészségre, ahol megállapították, hogy tízszer volt már büntetve közveszélyes csavargás és munkakerülés, 9 esetben csalás és 4 esetben lopás miatt. Most lújabban 6 hónapi fogházat kapott. * — ÍTÉLET A VONYARCVASHEGY! IiA- LÁLOSVÉGü ÖSSZETŰZÉS ÜGYÉBEN. Vonyarcvashegy község fogyasztási szövetkezetének vezetője és tagjai közölt már évek óta nagy egyenetlenség uralkodott. Egy bor vásárlásból kifolyóan azután olyan kemény ösz- szeszólalkozás történt, hogy a pénztáros segítségére siető Szita István üzletvezető véletlen folytán ütést mért Talabér Jánosra, aki sérüléseibe másnap belehalt. A nagykanizsai törvényszék büntető tanácsa Keszthelyen tárgyalta az ügyet. Az orvosi szakvélemény szerint Talabérnek feltűnően vékony koponyacsontja miatt történt a halál. A bíróság Szitát egyévi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Bundák, mikádók, városi bundák, prémemezett kabátok molyteái* elleni megóvását vállalom ifjMiSándor szűcs mester Zalaegerszeg, Bethlen ö. u. 5, Gazdaság. Poloskaszagu szilvadarázs életmódja A poloskaszagu darazsak ellen oly kitűnően bevált kvasszia a növényvédelmi szakemberek érdeklődését igen felkeltette. Lázas kutatás indult meg, amelynek folyamán a szilva- darazsak éleiének számos eddig ismeretlen mozzanatára fény derült, de igen sok újat tudtunk meg a kvassziáról és hatásának módjáról is. Az új kutatások eredményeiről röviden tájékoztatni fogom olvasóimat. Európában két szilvadarázsíaj lesz kárt a szilvában, ezek az általam adott magyar nevükön : a fekete szilvadarázs (Hoplocampa minuta Christ.) és a sárga szilvadarázs (H, flava L.). Európa legtöbb országában mindkét faj elterjedt de Németországban az Elbe és Rajna torkolatánál, valamint Angliában csak a sárga, a Balkánon pedig eddigi tudomásunk szerint csak a fekete szilvadarázs ismeretes. Úgy látszik tehát, hogy a sárga szilvadarázs az úgynevezett tengeri éghajlatot (ezt a hűvös nyár, enyhe tél és sok csapadék jellemzi), a fekete szilvadarázs pedig inkább a szárazföldi éghajlatot (forró nyár, igen hideg tél, kevesebb csapadék) .kedveli. Erre mulatnak azok a német megfigyelések, hogy míg nyugaton Pfalzban és Badenben a két faj nagyjából egyformán gyakori, Berlin környékén a sárga már csak 5 százalékát teszi a szilvadarázsnak. Annak idején én állapítottam meg, hogy hazánkban is előfordul mindkét szilvadarázs, még hozzá a berlini viszonyokhoz hasonlatosan nálunk is a fekete szilvadarázs van túlnyomó többségben. Mindkét szilvadarázsíaj napos, meleg időben, lehetőén szélvédett helyeken szereli tojásait lerakni. Elszaporodásukat igen előseW gíLile a hamokos talajok, a nedves, hideg talajok pedig ellenkezően, hátráltatják szaporodásukat. Ez a magyarázata annak a gyakori jelenségnek, hogy egymáshoz közel eső kertek egyikéhen ugyanazt a szilvafát súlyosan károsítják, amit a másikban annyira megkímélnek, hogy védekezni sem szükséges ellenük. Érdekes megfigyelés az is, hogy a fekete szilvadarázsnak. nem minden bábjából bújnak elő a darazsak tavasszal, hanem egy kis részükből csak a második esztendő tavaszán bújnak elő a darazsak. Ezt a sajátságos jelenséget, amit a német szakemberek »elfek- vés«-nek neveznek (Überliegen), már több rovarfaj éleiében megfigyelték, így a hírhedt cseresznyelégy bábjainak egy része is »elfekszik«. Ha tehát egy esztendőben a kártevőknek minden példányát módunkban állana kiirtani, a következő évben, ha megkevesbedve is, de folytatnák kártételüket az »elfeküdt« bábokból kelt darazsak ivadékai. A két szilvadarázsfaj rajzási ideje körülbelül azonos. Megfigyeléseim szerint hazánkban egyszerre kezdik a rajzást, de a sárga szilvas- darázs már befejezi, amikor a fekete szilvadarázs főrajzása megindul. A két szilvadarázsfaj nőstényei is csaknem egyenlő számú tojást raknak. Úgy a fekete, mint a sárga szilvadarazsak többsége fejenként átlag 40—70 tojást rak, tehát elég sokat. Megfigyeltek azonban már olyan fekete szilvadarázsnőstényt, amely 143, és olyan sárga szilvadarázsnőstényt, amely 79 tojást rakott. Naponként átlag 4—5 tojást raknak, kedvező időben azonban egy fekete szilvadarázsnőstény 26, egy sárga szilva- darásnőstény 20 tojást is. Ez az aránylag nagy termékenységük magyarázza, hogy a szilvadarazsak a szilva aránylag gyors elvirágzása és a ritkán kedvező koratavaszi időjárás dacára oly nagyarányú károkat okozhatnak. Igen érdekes különbség mutatkozik a szilvadarazsak között a tojásrakás módjának tekintetében. Míg a fekete szilvadarázs nősténye az esetek 98 százalékában a csészecimpákba rakja tojásait, a sárga szilvadarázs nősténye csaknem kivétel nélkül a csésze helyűének a pereme felé, rendszerint két csészeeimpa közé rakja tojásait. Peterakáskor egy, a potrohúk végén található fűrészszerű szerszámmal félköralakban felhasítják a még bimbós, vagy épen kinyílt virágok csészéjének felbőrét és felemelik azl, majd az így támadt levet eresztő zsebszerű üregbe mindig egyetlen tojást raknak. A tojások üvegesen áttetszők, meglehetősen nagyok és eleinte vesealakúak, néhány napon belül azonban feltűnően megnagyobbodva tojásala- luívá duzzadnak. A megnagyobbodás oka nyilván az, hogy a sebhely nedvéből sok vizet vesz fel a tojás. A csészének a tojásrakás közben felsebzett helyein a felemelt felbőr eleinte sötétzöldnek látszik, később elszáradva sárgás, majd barna színt ölt. Erős fertőzés esetében egyetlen csészében kilenc, sőt még több tojást is találhatunk, néha minden csé- \ szecimpába jut egy-két tojás, máskor egy cséi- jzecimpában 3—4 tojást is találunk. Ezek a foltocskák gyakorlatilag jgen fontosak, mert a virágokhoz viszonyított száruk arányos a fertőzés mértékével. Ha ezek a foltok a csészéken igen gyakoriak, ajánlatos előkészületeket tenni a védekezésre. Három százalékos kvasszialével kell permetezni, ha 100 szilvavirágon összesen közel 20 ilyen foltocskái találunk, mert ebben az esetben súlyos kár fenyegeti termésünket, ha a védekezési elmulasztjuk. Egyetlen szilva- darázslárva ugyanis 4—5 fiatal szilvácskát tesz tönkre, míg eléri teljes fejlettségét. Az időjárástól függ, hány napon belül kelne ki ki a fiatal lárvák, melegebb időben már 10 nap, hűvösebb időben csak körülbelül 14 nap múlva- Az igen aprt lárvácskák kibúvásakor a csésze már rendszerint hervadni kezd. Csak igen jó szemmel lehet észrevenni azt a parányi kis kerekded lyukat a tojásrakás helyét jelző barnás foltocskán, amin keresztül a lárva távozott. Kibúvás után a fiatal lárvácskák a csésze felszínén azonnal a csésze belseje felé veszik útjukat, mert igen éhesek és táplálékukat, a fiatal gyümölcskezdeményt, a csésze belsejében találják meg. A tojásból való kikelés után a lárvácskáknak csupán, elenyésző hányada furakodik egyenesen a csésze falán keresztül a gyümölcskezdemény jelé és ezen múlik épen a védekezés sikere, mert ha túlnyomó többségük nem az előbb ismerteteti kerülő úton iparkodnék célja felé, hanem egyenesen a csésze falán keresztül, a kvassziapermetezéssel sem érnénk el sok eredményt- Mihelyt összerágta a 'fiatal lárva a gyümölcs kezdeményt, azonnal másikat, majd harmadikat, negyediket, sőt ötödiket is felkeres, fejenként tehát 4—5 szilvát semmisítenek meg ! A lárvák az időjárási Viszonyok szerint a kibúvásuktól számítolt 26—38 napon belül érik el teljes fejlettségüket folytonos táplálkozás közben és közben négyszer Figyelem mHWIIIHIII'lilllM un || IIHICBBBÜJMÜ IhMBSt I Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi« 1 lághirü PUCH kerékpárt 1 vegyen. Kapható teljes i gg jótállással D. HORVÁTH IMRE műszaki vaskereskedőnéi Zalaegerszeg Telefont 54.
