Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-26 / 68. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940, március 2(5. {menteni a jobb jövő számára mindazt, ami az o szívének kedves volt. Abban a boldogító Indáiban halba toll meg, hogy élete nemi volt hiábavaló. Ma temették el. A gyászénekek hangjai olt zsonganak minden egykori hívének lelkében, azokéban is, akik csak képzeletükben állták körül ravatalát, de a gyász érzetébe belevegyül az ,a vigasztaló ludat, hogy munkásságának eredményei nem pusztultak el s nemes, szép életének példája továbbra is vezeti és neveli az erdélyi magyarságot. £S.) •V Budajresi március 2(5. Majlálh Gusztáv Károly érsek, volt erdélyi püspök lelki üdvéért ma délelőtt a Mátyás templomban gyászmíse volt, amelyet Mikes János gróf püspök pontifi káli. Az elhunyt érseket a budapesti Reg- num Mrianum templomban ravatalozták fel, itt volt a gyászszertartás is és innen kísérték utolsó útjára a templom kriptájába. ÁpriSis elsején megkezdődik az ápolónői tanfolyam A zalaegerszegi Vörös-Kereszt Fiókegylet elnöke az ünnepek elölt az Országos Elnökségnél eljárt és eljárásának eredményeképen közii az érdekeltekkel, hogy április hó első napjaiban a kéthetes betegápolási tanfolyam megkezdésére az okíatóteslvér Budapestről megérkezik. A már bejelentkezetlek erre a tanfolyamra személyre dó meghívót kapnak, ugyanakkor a tanfolyam kezdetének pontos idejéről is értesítést nyernek. 1 Egy-egy tanfolyamon csak 40 jelentkező vehet részt. Zalaegerszegen kettő, sőt három ilyen betegápolási tanfolyam is lesz, ezért az eddig jelent kezeitekéi csoportúként hívják be. Az első betegápolási tanfolyam végén vizsgál telt egyének részére előreláthatóan a hathetes Vörös-Keresztes ápolónői tanfolyam is meggkezdhető lesz. — o — Az áririz pusztításai. Csónakkal kombinált autóbuszközle« kedés Zalaegerszeg és Keszthely között A nagy olvadás, amint már többször jelenleltük, vármegyénkre hatalmas áradatot zúdított, amely különösen a Zalavölgyön, egészen. a folyó torkolatáig, óriási károkat okozott. Eliszapolta a réteket, legelőket és mezőket s ezzel a terméskilátásokat csökken- ! tette. Megrongálta az országutakat és vasúti töltéseket, elpusztított sok hidat, aminek folytán nagy zavarok állottak elő a közlekedésben és előre nem látott óriási kiadások háramlónak az államra, mert az utakj és hidak helyreállítása bizony költséges munka. A pusztítás nyomai Zaíaanáti környékén szemlélhetők a maguk megdöbbentő valóságában. A községnek keleti házsorát az elöntés veszedelme fenyegette s a nagy vizet a szomszédos rétről csak úgy sikerült levezetni. hogy a Zalának a. múlt évben épített védőtöltését több helyen sok méternyi hosszúságban átvágták. Zalaapátilól északra Szent- györgyvár és Bókaháza között az ár elsöpörte a 10 méter hosszú gyalogúidat, a községből Keszthelyre vezető országúton, amelyen a Zalától nyugatra eső vidékek forgalma bonyolódik le Keszthely irányában, — a' nagy Za- lahidlól keletre a Zalacsatorna fölé a múlt évben épített betonhidat úgy elvitte az ár, hogy abból egy darab sem maradt meg. Igv most arról a vidékről sem kocsin, sem autón nem közelíthető n^pg Keszthely. Az autóbuszközlekedés azonban biztosítást nyert átszállással. A Zalaegerszegről és Garaboncról \ Keszthely felé, valamint a Keszthelyről ellenkező irányban haladó autóbuszok utasai a parton kiszállnak, lesétálnak az országidnak meglehetősen meredek oldalán a »kikötőig«, ahol beszállnak a Kishala!on Vízrendező Társulat nagy vas csónakói bee, az átviszi őket és az ellenkező oldalon kiürült kocsikon folytatják tovább útjukat. A távolság a két part között! közel 20 méter, a víz mélysége 5—6 méter. Az átszállásnál sokszor humoros jelenetek játszódnak te. Az asszony né pék léinek be- szállani a jó mély csónakba s csak hosszas nógatás után határozzák el magukat a beszállásra. Azután a csónak ringása is félelemmel tölti el — no, merni mindig csak az asszonyokat— az utasokat, akik egy szót sem szólnának addig, amíg a »hajó« partot nemi ér. Akkor azután* *megkönnyebbülten kapaszkodnak föl a parton, hogy a reájuk várakozó kocsikban elhelyezkedhessenek. Sármelléktől keletre és délre víz alatL áll az óriási kiterjedésű rét, amelyet a zalai- völgyi vasútvonal szel kelté. Ebből a vasútvonalból egy darabka sem látszik ki. Hosz- szú tietek kellenek ahoz, amíg Zalaapáti és Balatonszentgyörgy között helyreáll a vasúti közlekedés, mert a töltésnek egyes szakaszait Zalaapáti és Sármellék között, továbbá egy 6 méter nyílású vasúidat szintén szétrombolt az ár. Ennek a hídnak alkotórészei és a rajta átvezető sínek az ég felé merednek. \ Keszthelyt tehát legjelentősebb vidékétől zárta el az árvíz. Az országút el hordott be- tonhídjának pótlására most ideiglenesen falúdat vernek, hogy így biztosítsák Keszthelyre a közlekedést. De ennek megépítésére is idő kell, a csónak tehát még egy ideig fontos szerepet teljesít olt. Mondanunk sem kell, hogy az átszállást mindig szépszámú érdeklődő közönség nézi végig. A TAVASZI DIVAT KÜLÖNLEGESSÉGEIT hozta nőikabát és kosztüm nnyagok- | ban TOTH szabó. Óriási választék férfiszö* vetekben. Finom úri divat. Farkas Tibor meghalt V Gyászlobogót lenget a tavaszi szél a vármegyeházán. A vármegyei közéletnek egyik legkimagaslóbb és legmunkásabb alakja. Farkas Tibor dr. földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tag, volt nemzetgyűlési és oi szag- gyűlési képviselő, tűnt el egyik napról a másikra az élők sorából. Halálának híre ma a kora reggeli órákban futótűzként terjedt el a városban s általános mélyi részvétet keltett. Még a múlt héten is úgy láttuk, hogy teljes erőnek és egészségnek örvend s ima már ravatalon fekszik, amely .mellett az egész vármegye részvéte virraszt. Alapos tudású, széles látókörű, a közügyek iránt mindenkor páratlanul nagy érdeklődést tanúsító, gerinces, hazáját és nemzetét rajongóan szerető, a munkát és munkást megbecsül), királybű ember száll vele sírba. Ezután már hiába keressük Farkas Tibort a megy egy üléseken, a közigazgatási bizottság és inas bizottságok ülésein, nem találjuk őt; hiába várjuk mindenkor bölcs íölszólalásál, bátor, komoly bírálatát, nem halljuk többé. Nagy az az ür, amit Farkas Tibor maga után hagyott és az a részvét, amelyet halála keltett, bizonysága annak a tiszteletnek és becsülésnek, amelynek örvendett. Pedig a tiszteletet és becsülést nem hízelgéssel és kedveskedésekkel, nem olcsó népszerűség-hajszással, hanem tiszteletreméltó egyéniségével és kiváló tulajdonaival biztosította magának. Képviselősége alatt tevékeny, részt vett az országos politikában. Parlamenti beszédei és különösen zalai vonatkozású interpellációi tanúskodtak alapos tudásáról, komoly képzettségéről és vezetésre, irányításra területiségéről. Az utóbbi időben az országos politikától teljesen visszavonult,, csak a vármegyei politika érdekelte és a gazdaság, amivel szintén nagy hozzáértéssel logl al kozol l. Farkas Tibort március 23-án vakbélgyúj- ladással szállították be a zalaegerszegi kórházba, ahol műtétet is végeztek rajta, de ez már nem segített és szenvedéseitől ma éjfél- után fél 2 órakor megváltotta a Vialál. Elhuny tát özvegye, boldogfai dr. Farkas, Tikomé szül. pálfiszegi Pálfíy Judith, Elek és Erzsébet gyermekei, a Farkas., Pálífy, Cserfán és Udvardy családok gyászolják. Hült te Lemét csütörtökön délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra az alsóbagodi temetőben lévő családi sírboltban. Farkas Tibor dr. Felsőbagodon született iuuj-jjuu. ucwu'cu CS oUpiOiJjban, az egyetemet Bécsben és Budapesten, végezte, de 1910—1913-ig hallgatója volt a világhírű cambridgei egyetemnek is. Jogi és államtudományi doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett. 1913-ban Monorra nevezték ki aljárásbíróvá, 1914-ben az igazságügyminisz|- ler Londonba küldte a sztrájkjog és munkáskérdés tanulmányozására. A világháborúban mint tartalékos huszárhadnagy vonult he, az orosz és olasz frontokon harcolt és 1918-ban századosi rangban szerelt le. Megkapta a Signum Laudist és a Károly csapatkeresztet.. A Károlyi kormány alatt behívták a bírósághoz, de arra hivatkozással, hogy mint bírónak, joga van a kormány rendelkezéseit bírálni, nem Lelte le az esküt, mert a kormányt törvénytelennek tartotta. Sokáig húzódott ez az ügye, míg végre azzal fejeződött be, hogy 1924-ben nyugdíjazását kérte. Ebben az évben lett tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1922-ben a zalaegerszegi .kerület nemzetgyűlési képviselőjévé választotta és 1926-ig képviselte a kerületei. 1930. október 14-én Barlos Jánosnak mandátumáról való lemondása folytán a pacsai kerület egyhangúan országgyűlési képviselővé választotta. A KORDA RT, könyvkiadványait és kegyszereit állandóan raktáron tartjuk. Eredeti kiadói árak 1 Legújabb havi- és szezondivatlapok állandóan raktáron I ZRÍNYI R, T. köayvkoroskedése. \ ■ jj
