Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-02 / 51. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. március ja. A Vármegyei Bank közgyűlése. Brand Sándor dr. alispán a Bank új elnöke. diákokai szaktanár vezette, aki számos cselben megszívlelendő felvilágosításokkal szolgált úgy a technika és vegyészet, mint a kereskedelmi rész terén. A szokásos barátságos meg vendége lés közben megtekintették a diákok az 1864 és. 1866- toan kiállítótl ósdi mesterleveleket, amelyeket a cég alapítói annak idején a »Zalaegerszegi Püspöki Mezővárosban lakozó betsü- letes Czehl>eli Takáts Mester Emberektől« nyerlek. A fiúk kedélyesen elbeszélgettek a cég főnökével, aki maga is épen 5ü. évvel ezelőtt hagyta el ennek az iskolának küszöbét és soha meg nem szűnő hálájának adott kifejezést az iskola legelső tanáraival szemben. A tulajdonos buzdító szavakat intézett a diákokhoz, akik sok új benyomást és tapasztalatot szerezve távoztak el a kékfestő- gyárból. ; Emlékünnepélyek Bazitán. A bazitai Levente Egyesület és az Ifjúsági Egyesület bensőséges keretek között emlékezeti meg Mátyás király születésének 500. és Horthy Miklós országlásának 20. évfordulójáról. A Mátyás-ünnepélyt a Himnusz eléneIllésével kezdték meg, majd a kormányzó éltetése után Huhn Gyula igazgatótanító mondott ünnepi beszédet. Az ünnepélyt leventék, szavalatai és énekszámok tették teljessé. A »Mátyás anyja« és a »Hunyadi« c. költemény! (dramatizálva) Kálóczi Mária, Szmodies István, Török Sándor, Németh János. Bogár Imre. Jónás Ferenc és Hellén Lajos adták elő. A Szózat eléneklésével ért véget a Mátyás-ünnepély. — Horthy Miklós országlásának 20. évfordulóját szintén meleg ünnepség keretében ülték meg. Az ünnepi megemlékezést szintén Hűim Gyula igazgatótaníló mondotta. Megindult az élő juh kivitele Németországba. Külkereskedelmi Hivalal juh nyilvántartási csoportja megkezdte működését. Német- országi kivitelre csak teljes léli gyapjúval il—3 éves hízott ürük és anyajuhok jöhetnek ickintei.be, amelyeket 1939. november óta egyáltalán nem nyírlak, legalább 1 hónapig istálóban hizlalt attak és 50 százalékos húskihasználásra vágódnak. A juhok 3 évesnél idősebbek nem lehetnek és még legalább 1 tejfoggal kell bírniok. Kosok, hasas anyák, szoptató anyák nem szállíthatók. Elérhető árak 34 kg. érkezési súlyú ürüért 84 fillér, 34 kg. anyajuhért 64 fillér, 30—34 kg. érkezési súly közötti ürüért 78 fillér, ugyanolyan érkezési súly közötti anyajuhért 58 fillér. üliapadó a feladó állomástól bécsi érkezésig 13-tól 16 százalékkal számítható (darabonként körülbelül 5 kg-tól 7 kg-ig.) Az előírt feltételeknek meg nem felelő juhok árától 20 százalékot fognak levonni. 36 kg- nál könnyebb súlyú juhok kiszállítása tilos. A feladó által kifizetett magyar halárig szóló fuvardíjat fuvarlevél másodpéldány alapján visszatérítik. Ha a gazdaságok szövetkezet, vagy kereskedő álján szállítanak juhokat, úgy a vevőnek ab feladóállomás eLetés, iLalás után mérlegelve 3 kg. báránynál 2 kg. súlylevonással a következő árakat kelL fizetnie: hízott ürüért 70 fillér, anyajuh 50 fillér, teljes bárány — fogasbárány 65 fillér. Egy vagónba csak egyforma súlyú és nemű juhok rakhatók. Emeleíes sertésszállító kocsiban 80-120 darab, marhaszállíló kocsiban pedig 40 50 darab. A kivinni szándékon juhokat a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal, Budapest, Széchenyi-rakpart 6. sz. kell bejelenteni, illetve a bejelentéshez szolgáló lapokat innen lehel igényelni. SIKERÜLT egy nagyobb mennyiségű kül- jföldi szövetei behoznom, most válassza ki az önnek legjobban megfelelőt: Tóth Gyula úri és női szabónál. A Vármegyei Bank és Takarékpénztár rt. február 24-én tartotta meg évi rendes közgyűléséi Zalaegerszegen. A kiadott mérleg tanúsága szeriül az intézetnek eddigi igen szép fejlődése tovább is folytatódik, ami annak a bizonyítéké, hogy rendelkezik a fejlődésnek minden feltételével és vezetősége ezeket a lehetőségeket mindenkor érvényesíti is A közgyűlés Bődy Zoltán ny. alispánt, a bank megalapítóját, érdemeinek elismeréséül díszelnökké választotta meg. Megválasztotta elnökké Brand Sándor dr.-t, Zala vármegye alispánját, alelnökké pedig Tomka János dr.-t, a vármegye főjegyzőjét. 1 Brand Sándor dr. elnök meleg szavakban emlékezett meg elődjéről, azután pedig kijelentette, hogy a bank további vezetésében a régi szellem marad, telítve szociális és nemes elgondolásokkal. Hangoztatta a helybeli társintézetekkel szemben a barátság fentartását és kifejtette, hogy az intézet az üzleti politikán kívül más nemes intenciókra is mindig figyelemmel lesz. Az intézet továbbra is a legnagyobb odaadással szolgálja a vármegye és a nagyközönség érdekeit. A közgyűlést követő igazgatósági ülés Brand Sándor dr. elnök indítványára a vármegye kezdeményezésére megalakuló .»Közjóléti Szö- vetkezeL-nél 100 darab részvényt jegyzett és a »Megyei Vörös-Kereszt« támogatására 5 teljesen felszerelt ágyat ajánlott fel. Ezekkel az adományokkal is tanujelét szolgáltatta az intézet annak a szociális szellemnek, amely működésében eddig is mindenkor megnyilvánult. Az intézetnek szép iéjlődéséhez csak gratulálhatunk s egyben örömmel látjuk, hogy a jótékonykodásból a mai nehéz időkben fokozott mértékben veszi ki a íészét. »»»a <<< Pályaválasztási előadások A zalaegerszegi gimnázium pályaválasztási előadássorozatán vasárnap Jakabífy Antal földbirtokos és Csiky György c. igazgató tartoltak előadásokat, amelyekről a következőkben emlékezünk meg: • JAKABFFY ANTAL a gazdaságiól szóló előadásában először hálásan emlékezett meg a gimnáziumról, amelynek egykor ő is tanítványa volt. Rátért az- 1 után tárgyára : a gazdasági pályára, amelyről a következőkben szólott az ifjakhoz : Az emberiség legősibb foglalkozásainak, ; amelyeket az első emberek az Istenáldotta j Nap éltető sugaraiban, a szabad természet gazdag ölén végezlek: vadászainak, halászat- j nak, állattenyésztésnek és földművelésnek a mai kultúra és civilizáció magas fokán művelt utóda : a gazdálkodás, ina is a legszebb, legszabadabb, legváltozatosabb foglalkozás a világon. Az a gyönyörű természet a munkatere ennek a foglalkozásnak, amelyből a világ minden művészete kinőtt, amelyet a költők és írók évezredek óta dicsőítenek. Az ember a természetet, a földet mindig édesanyjának, éltető honának tekintette, mert mindent tőle kapott. Amikor pedig egy-egy népfajta a földkerekség valamely pontján megtelepedett és a földet, a földön talált természeti kincset, szépséget a fajta és az egyén magántulajdonává tette, akkor alakult ki az emberben az a mélységes ragaszkodás a földhöz, a haza földjéhez, az ősök nagy áldozatokkal, vérrel megszerzett földjéhez, amelyet mi ma mindnyájan ismerünk, a lelkünk mélyén érzünk és ebtón a ragaszkodásban benne van az egész sorsunk, tudjuk, hogy a megszerzett, megszentelt földön — isten rendelése szerint — élnünk, halnunk kell. Bennünk, magyarokban, az ezeréves hazának, mint eszmei, jogi, anyagi valóságnak és az ezeréves haza földrajzi alapját szolgáló szent magyar földnek a szeretető különösen mély és csillapíthatatlan. A magyar paraszt föld-éhsége, imádatig menő föld-vágya közismert dolog. Ha a kultúra és a civilizáció él is viszi a magyar nép nagy tömegeit a földtől és hivatásuk szerint semmiféle közvetlen kapcsolatuk a földdel nincs, mégis minden- J egyes magyar ember, nemcsak gazdaságilag, de lelkileg főként, örökre ehez a földhöz van kötve. Ami pedig azokat a természeti kincseket, szépségeket illeti, amelyeket Isten a ml * drága Hazánk földjére teremtett, nem1 hiszem ' el, hogy léteznék magyar ember, aki ne boldogan gyönyörködnék bennük, ne volna büszke rá, hogy mindez a mienk és ne igyekeznék minél többet megismerni belőlük. Mindnyájan szeretjük tehál a magyar földet, akik magyarok vagyunk. De a földei, magái, igazán csak az az ember szeretheti, aki munkájánál, életével, sorsával a legközelebb áll hozzá : a gazdálkodó. Az ő egész élete a természet ölén, a drága mezők között folyik le. Szép a gyár zakatoló gépeivel, nagyarányú, csodálatra méltó produktumaival, nagyon szép a műhely, az iroda, a tanári katedra. Egy becsületes, hazafias, Isten-hívő, dolgozni szerelő ember számára szép és értékes lehet minden munkahely és munkatér, de a legszebb mégis csak a kenyeret adó, ipari nyersr anyagot, kereskedelmi árút predukáló, millió és millió embert éltető, fenntartó gazdálkodás. Én imádom a foglalkozásomat, ha még egyszer a Ti helyetekben lehetnék, gondolkodás nélkül egy szép fehérre meszelt major, egy szépen hajladozó búzatábla, dúsan zöldelő rét felé venném az utamat és újból csak gazda lennék. Gyönyörű élet ez. Szakadatlan munka, szakadatlan harc, de a munka tempóját az évszázadokkal és természeti törvényekkel Isten szabja meg, így a harc nemes és eredményes. Itt nincsenek fáradt idegek, tétlen, tévelygő lelkek, félemberek, itt csak egész szívű, erős lelkű, teltrekész emberek élhetnek és boldogulhatnak ; a gazdálkodás olyan, hogy pontosan vissza vetíti az eredmény az ember erejét és tudását, ellenőrzi becsületes, szakszerű munkáját és megbünteti azt, aki érdemtelen, de bőségesen megjutalmazza azl, aki eszével és karja erejével, minden szeretetével a földé, a gazdálkodásé. A gazda egész é.eí berendezése, életmódja lényegesen elüt a többi foglalkozású emberétől. Korán kel, lüszen a mezei munka, aj állatok körüli munka napkeltekor kezdődik és az a jó mondás, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, bölcsen igaz. Ha a gazda szeme mindenhol ott van, úgy működik az egész gazdaság, akár kicsi, akár nagy, mint egy tökéletes gépezet, amely a legnagyobb eredményt ádja és este későn fék- L szik, mert csak akkor pihenhet nyu- t godtan, ha a gazdaságban ember és , t
