Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-01-22 / 17. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. január .222 Az első világnézeti előadást vasárnap délután tartották meg a Kullúrház nagytermében, amelyet a közönség zsúfolásig! megtöltött. Turcsányi Sípos József ny. táblai tanácselnök.- a r. k (egyházközségi Világi elnöke, üdvözölte az egybegyűlteket; fc azután ismertette az előadások célját. ÍA; ^katolikus társadalomnak föl kell venni a harcol — mondotta — azokkal az eszmteáramlatokkal szemben, amelyeket új pogányságnak! nevezünk. Tevékeny, harcos katolikusoknak; kiöl lennünk, hogy a különféle színekben jelentkező új pogányság ellen a győzelem! reményében vettessük föl a harcol. Bejelent, •tette, hogy az előadássorozat ezt a célt szolé, gátja. Az előadásokat összekötik Erdély ismertetésével. Régi vágyunk, hogy Erdéry is- » ínét a mienk legyen. De, ismertetik Csáktor ; nyál is, mert olyan közel esik hozzánk. A main kívül még négy előadás lesz. Kértek a híveket, hogy azokon is minél többén jelen- ' jenek meg. v-" Selmáttner Szigfrid\ r csúcsbozsoki bencés plébános tartotta meg ezután előadását »Csődöt mondolt-e a kérész iénység« címmel. Kiindult aljból, hogy vannak emberek, akik előli nincs maradandó értek, hanem csak divat van s <azl; hiszik, hogy. a kereszténység is csak ilyen. Jó volt valamikor. de ma már nincs szükség rá. divatját múlta. i Ez — válaszolta — már csak azért sem lehet igaz, meri a kereszténység alapél vei 11 IjUb. sen függetlenek az időtől,t Épen azok a keresztény hatóerők, amelyek az emberi művelődést olyan páratlanul magas fokra emelték, annyira felülállanak minden időn és változandóságon, hogy, vagy értéktelenek voltak akkor is, amikor a csudáin-; tos eredményeket létrehozták, vagy értékesek' ma is. Már pedig semmiből csodálatos eredményekei létrehozni, üres téveszmékkel világot megújítani nem lehel. Máig nem dőltek ntcg az Isten lél,t\- nck érvei. Mint a gránitszikla, útidnak előttünk azok a hatalmas bizonyítékok, amelyek már az ókor po\- gány bölcseit az Isten megismerésére tvezették. Máig ingalhatallanok azok a tények is, amelyeken Krisztus istensége s vele a kereszténység isteni eredete nyugszik. < Az ő abszolút igazságossága, erkölcsi lisz tasága. jellembeli nagysága, amelyet soha, senki eddig kétségbe vonni nem mert, s az! ő páratlan bölcsesége, emberfölötti szellemi nagysága, vi/ágot megvilágosíló elemi ;föl|énye; teljességgel kizárta, hogy Jézus akár tudaton san félre akarta volna vezetni hallgatón, akár önmaga esell volna valami rettentő, minden őrületet meghaladó levédésbe. Ha tehát <> önmagát állandóan Isten egyszülött 1 iának/ vagyis Istennek nevezi, ha magának állandóan isteni tulajdonságokat : örökkévalóságot, mindentudás!, bűnbocsátó hatalmat lulajdaL nít, ha egyenesen kimondta, hogy ő és az: Atya egy s aki. öl látja, laz az Atyát látja,:;; akkor igaza van s szavára meg kell hajolnia, .a kutató észnek. .S' ha nifty ezen!id az Alga is nyit[-\ vánvalóan nißgdicsöilelle,•> s hitelesít ■ lelte őt, ha csodák egész sorával, világos nappal történi halott-támasztással, beleggyógyí lássál, tenger lecsHz In pilótáival, kényé i szaporítással^ magának Jézusnak jel!ánmszlásfíval bástyázta körül az ö istenségének kijelentését : nincs rá mód több, hogy j józanul kételkedjünk a szavában. Ha azonban Jézus istensége igaz volt az első századokban vagy a középkorban, Szent István vagy Níagly Lajos idejében, nem lehel belátni, hogyan ne legyen igaz ma is ? Jézus Krisztus ma és holnap és mindörökké, mond’-, ja az apostol kifejezően. Ám az sem áll, hogy a kereszténység máig bármi képen elvesztette volna áldásos, nép-, nevelő, léleképítő hatásait. De az igaz, liog^ veszített átütő erejéből. S ebben bűnös mindenki : a reverendás és nem reverendás emá berek ; a katolikus, intelligencia, amelynek kereszténysége csak máz, vagy politikai lépvessző ; bűnösek a párfűmös nők, akik azt hiszik, hogy a fél 12 órai misén való megű i jelenéisiikkiel elegei tettek vallási kötelezettséf güknek ; bűnösek azok a jámbor asszonyok, akik elegendőnek tartják a litániákon valói szokásos megjelenést ; bűnösök vagyunk : minden. Pedig é,p-e n a. mm társadalmi és, > nemzetközi élet eldurvulása, zürzav * vara, összevisszasága miatt az eleven,-a$m jjozoyof djőgsfíunfzsajdd a/inzso lékben van szükség. \ Rátéri ezután azokra az ellenvetésekre,, amelyeket ,a kereszténység ellenségei lesznek s így akarják inai jelentőségét tagadásba venni. Főleg ezeket mond ják : A keresztény,-, ség szeimbenáll a tudomálnjnyal, ellensége a művelődésnek, á haladásnak ; szemlenáll a nemzet és a haza fogalmával, az állami fölé akarja emelni az Egyházat, rossz hiaz;a,-' fiakal nevel ; nem tudja megakadályozni a háborút és a társadalmi igazságtalanságokat. Megdönthetetlen töiténelmi adatokkal cáfolta ezeket az ellcnveitéseket s kiemelte, hogy a pápák, főleg XIII. Leó és XI Fiús követelték legsürgősebben a társadalmi igazságtalanságok megszüntetései, a munkásság sorsának megjavítását. A haldokló XI Fiúsnak Beregszász, január 22. A beregmegyei mezőgazdasági bizottság most tartott ülésén számos panasz hangzott el .amiatt, hogy á zsidó nagykereskedők a falusi keresztény kiskereskedőkel nem látják el árúval és így ahol a Tiszaháti Magyar Rollnak és a Hangyának nincsenek fiókjai, olt a keresztény lakosság Páris, január 222. A Revu de Foülique el Parlamentéire című előkelő francia folyóiratban J. Thierry cikket közöl Románia helyzetéről. Megállapítja, hogy Erdélyben a magyarok és a szászok, a Bánátban pedig a magyarok és a svábok összefüggő kisebbségi tömböket alkotnak s # ! 1 i Erdély nyugati határszélén a magyar lakosság számaránya. S0 százai- lékot tesz ki. > Románia eleinte a magyar kisebbségek beolvasztására törekedett, de a magyarok kultúr ralis felsőbbsége és földrajzi elhelyezkedései utolsó sóhaja volt : Face ! Pace ! (Béiíáe ! Béke !) ; XII. Fiúsnak első szava békekiáltás voll a világ felé. Ki hallgatott rá? Egyetlen vezető sem. Tehet-e arról a kereszténység, ha szavát az intézőkörök nem hallgatták meg? Vájjon ibűnös-e a Nap, ha spalettával jolzáiv közünk előle ? Szej’encsére azonban, inig egyik oldalon a kereszlényellenesség az utolsó véres és két/ ségbeesett erőfeszítéseket teszi, hogy a világot! hirtelen maga alá le per je s egész nagy orszár gokban megdöntse a kereszt uralmát, addig a lelkek millióiban mégis új élie(t sarjadj s új bizalom lendül a kereszténység felé. A komolyabb emberek észreveszik, bőgj' minden egyéb jelszó lejárja magát, minden egyéb ígéret csalfa álomképnek bizonyul, minden irányzat újabb bajokba vezet s csak egyedül a kereszténység az, ami az észnek fényt és világot, a szívnek melegséget és békét, aj h&- (adásnak méltó célt, a megpróbáltatásoknak fensőbb értelmet s a társadalomnak rendet és boldogságot tud biztosítani. Ezért nemhogy lejárta volna magát a vallás, 4ianem, ellenkezően, talán új és pazar virágzási kornak néz elébe. A nagy tetszéssel fogadott magyarázatok után , Martin Ernő gimnáziumi tanár igen élvezetesés tanulságos ismertetést adott vetíleltképek kíséretében Nagyváradról, Erdély kapujáról;, amely még mindig oláh uralom alatt sínylődik. Méltatta a város jelentőségét nemzeti, .történelmi, kul- túrális és gazdasági vonatkozásban. Az előadóknak fáradozásukért, a közönségnek pedig nagy- számban való megjelenéséért Turcsányi Sipos József elnök mondott köszönetét s abban a reményben, hogy a többi előadást is ilyen nagy; látogatottság mellel! tarthatják meg, az előadást befejezettnek nyilvánította. ( is kénytelen a zsidóktól vásárolni. A mezőgazdasági bizoltság elhatározta, hogy ezeket a visszaéléseket felirati úton a kormány tudomására hozza és kéri, hogy ha valamelyik zsidó nagykereskedő ellen, ilyen panasz érkezik, akkor annak üzletébe azonnal keresztény felügyelőt ültessen a hatóság. meggátolta ennek a politikának sikerét.-V cikk szerin! Románia most mintha kissé módosítani akarná eddigi kisebbségi politikáját, de a kisebbségeknek minden okuki megvan arra, hogy bizalmatlanok legyenek. Nem az első esel, hogy Románia kezel nyújt nekik és ígéreteket tesz kívánságaik jövőbeli teljesítésére. A tapasztalat mégis azt mulatja, hogy valahányszor Románia külpolitikai helyzete megszilárdult, a kisebbségekkel kezdett tárgyalásokat azonnal félbeszakít r -> !• ■}' ■' ■ ■■ ■■■ . , . . ; = m v -.v Beregben nem adnak árut a keresztény kiskereskedőknek Nagy izgalom az angol gazdasági körökben Róma, január 22. A Teiegrafo londoni je- I resti tudósítói arról számolnak be, hogy Ror lentésie szerint angol politikai és gazdasági mánia gazdaságilag egyre inkább német bekörökben igen.nagy izgalommal tárgyalják a balkáni eseményekét. Az angol lapok búk a- * 1 folyású területté válik. (MTI). >»»»0 c«cí Francia újság a romániai kisebbségek helyzetéről
