Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-01-13 / 10. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG Férfi ingek nyakkendők, kalapok, női divatáruk óriási vábsztéhban a legofcBÓbb érakon ér. cTolóy $>ivatfíáz6an Zala egei'jzeg Telefon 84. Országjárás. Ismerd meg hazádat! Irta: Kőszeghy Ferenc, lickővadamosi igazgatótanité. , Fél 11 óra tájban érkeztem meg. Alsópáhok tiszta, rendezett, virágos, ahol az írásairól, munkásságáról és énektanításáról ismert Sza­bó Pál kartárs után érdeklődtem egy úrtól js a véletlen játéka.: épen ő volt az. Nagyi szí­vélyes-segge!. igaz kartársi szeretettel foga­dott. Az országjárás mozgalmának ő is nagy liíve. A falu történetét ismerteti, majd meg­néztük új iskoláját, a szép templomot, amely sokban Jiasonlíl a zalaegerszegi plébániai; templomhoz. Ezt is Padányi Bíró Márton építtette. Szabó gyümölcsöse is gyönyörű- Egész szakelőadást tart. De nemcsak elmé­leti gyümölcs ész, hanem gyakorlati is. Ki­mondja. hogyan sikerült a lakosokat a gyü- mölcsfatelepílésre rávenni. Ma má mintegy 6000 darab gyümölcsfa igazolja őt. Megél­hetést ad Páhokon a gyümölcs, mert Hé­víz mindent elfogyaszt, mégpedig jó áron. Énekművészet ükről már sokat hallottam, de Snost láttam, hogy tudniok kell. mert ér­dem nélkül nem kapnak annyi elismerést. Serlegek, szalagok egész garmadája van ott. A vándordíjakból is néhány, amit éveken ál őriznek. Az alsópáhoki dalárda zászlója va­gyont érő gyönyörű kézimunka, közel 800 pengőbe került. Ezt is Szabó kolléga hozta össze. Panaszkodik, hogy lanyhul a dalkid - túsz Zalában, aminek oka az is, hogy nin­csenek versenyek. Mondhatom, sokat, sokat láttam, tapasztaltam és tanultain l a. tár áru­nál. Kedves és népes családja nagyon meg­kapott, amikor apa, anya, gyermekek a •ven­déggel együtt hangosan mondták el ebéd előtt az asztali áldást, utána a hálaadó imát. Hosszas beszélgetés után, kellemes emlékek­kel gazdagodva Szabó kartársam kíséretében hagytam el Alsópáhokot és Hévízszenlandrá- son a mi jó Effinger kolléga bátyánkhoz kopogtattunk be. Gyönyörű kajszibarackjai között üldögélt. Épen eladás volt. ő változtatta Hévízszentandrást a gyümöl­csöskertek eldorAdójává. Síelnem kellett, hogy fáradt tagjaimat a Hévíz habjaiban felüdíl- 1 lessem. Ez sikerült is. Estefelé Keszthelyre érkeztem, ahol megkerestem az én jó Bá­tyámat és Mesteremet, a Somogybán 41 évig szolgáló Markovils Lajost. Itt piheni ki mun­kás élete fáradalmait. Szép portáján hosszan elbeszélgettünk, majd nyugovóra tértünk. Más­nap, 12-én, folytattam uh; mai Somogy ország felé. Furcsa érzés logoit el, amikor szülő- vármegyém határál álléptem, illetve amikor az általam oly nagyon szeretett Zalái, öreg lankáival, szeszélyes Zala íolyójávai elhagy­tam. Keszthelyről a balatoni műúton haladtam Eenékpuszlán, Balatonié; ényen keresztül Ba- latonmária fürdő felé. A szépséges Balatont anint régi ismerőst köszöntöttem, hisz bala- tonmenti termés volnék, így hát hozzán öt- lein. Gyönyörű azúrkék, helyenként zöldbe­hajtó vize elbájolja a szemlélői. Szinte hí­vogatja, csábítja az embert. Üdítő habjai felejthetetlenek. Nézd meg kollégám és gyö myörköd jél a szép Magyar-tengerre a. Vonat halad el mellettem, az ablakból ismerős ar­cok nézegetnek. .Nem sajnálom a fáradtságot. irw;m kívánkozom a fülledt levegőjű gőzösre. Ballagok tovább. A ló sírna tükrét tarajos hullámok szakítják meg. KergelŐznek, mint a csintalan gyermekek. A nádas szélén ne­mes kócsag áll fejedelmi nyugalommal. Si­rályok sikoltanak. A kristálytiszta vízben a halak különböző fajtái játszanak, tán mene­külnek egymás elől. Az erősebb, a nagyobb ült az úr : A Balaton (túlsó partját a Zalai íkéklő, történetekben o’y gazdag hegyei natá- anolják. Ez maga is olyan élmény, amit látni fkelí. Elképzelni nem lehel. Keszthely felől egy kis motoroshajó szeli ja vizet. Badié- csony felé tart. Jókedvű utasainak kacagása szinte az útig kihallátszik, 1 órai erős gyaloglás után kitűzött célom­hoz. Balalonmáriára érkeztem, lit hosszabb pihenőt tartottam. Rokonságom, jó barátaim vannak itt. Sok élcelődés közben múlt az idő. Estefelé Marcaliba jó anyám megláto­gatására igyekeztem. Somogy homokját elég nehéz voll átlábolni, de az ismerős rögök csak hívogattak tovább. Marcali nagyközség járási székhely, járásbírósággal és adóhiva­tallal. Rendeleti utcáit önt.izik, virágogítják. Gyönyörű új katolikus iskolája megtekintésre méltó. Van áll nni leány- és fiú polgári is­kolája is. Temploma régi és érdekes. Egy éjszakai jó pihenés után Boronka, Csömcnd irányában távoztam. Különös látnivaló alig van a sík, terepen. •.Csőméndéri régi osztálytár­samnál és barátomnál, Gadányi János laní- tónál kötök ki. ahol a 17 év előtti dolgokról éjszakába menő időig beszélgettünk. Régi szép idők! hej! hej ! Másnap, július l Léig folytattam utamat Nikla felé. Itt .Berzsenyi Dániel síremlékét tekintettem meg. Kora reg­gel. fél 5 órai hangulatban léptem a lerne» tőbe. Mintha most suhantak volna vissza a szellemek nyugvóhely ükre. Vájjon Berzsenyi szelleme visszaszáll t.-e '! Nem Ő örökké kö­zöttünk lebeg és alakítja, formálja magyar életünket. Innen ‘Somogyvár irányába lépe­getek. 1'lközLcn meglép, hogy a közbeeső pusztákon a eke léd házak elöli milyen gyö­nyörű virágosítás van. Virág az elhagyatott pusztai vidéken. Tehát a cselédek nem más­nak. hanem a maguk gyönyörködtetésére ül­tetik. Fél 9-kór értem Koppány vezér ősi féke­kén, Váralján keresztül Somogy várra. Szép temploma, emeletes iskolája, hősi emlékműve, kálváriája megtekintésre érdemes. A határá­ban lévő törökhagyás, régi rom, a törökök ál­lat lerombolt régi templom maradványa. Ko vács István dr. esperes úr az ö izzó magyar­ságával jegyez szép gondolatokat utinaplóm- ha : Somogy ország áldott vidékein baran­golva, fogja meg a genius loci és fanalikuis hazaszeretetre, áldozatkészségre ösztönözze szép és nemzet nevelő, fáradtságos, de hálás munkájában. Isten segítse F Azután régi komámat, vitéz Főijyedy Ká­roly uy. tanítót látogattam meg, ahol mar gyáros vendégszeretetben töltöttem néhány kellemes órát. Vityán keresztül és a vityai öreg erdő árnyékában jutottam az innen 3 kilométerre fekvő Gamásra, áhol 4 és fél évig működtem. Igazi somogyi földműves falu. Épített gyalogjáróval ellátott utcái, muskát­lis ablakai kellemes benyomást keltenek. Itt régi barátomhoz, a nótafaragó Kosaras Jós­kához mentem, aki régi kántora a falunak. Elmeséli, hogy amikor az első nótáit esi nálta, bemegy egy kaposvári zeneszerzőhöz és bírálatot kér nótáira, A mester köszörüli a torkát és mondja: Kosaras izgul és várja a dicséretei és hallja Lírára, most még . időben vau, hagyja abba! Jóska ezt .nem «lévé s ma már sok nótáját énekük a - somogyi falvakban. Gamás régi szép község, ja­kói részben tót eredetűek. E vidéken iöbb helyen is vannak (Buzsákon. Táskán, Szeut- pálon, Karádon). A tótokat ide is és a kör­nyékié is Padányi Bíró Márton telepítette. Tótul már csak Buzsákon tudnak, ott is csak az öregek. Végiglátogattam ismerősei­met és utamat szülőfalum felé irányítottam, a Gamástól 12 kilométerre fekvő Kúrádra, ahova 15-én este érkeztem meg. Szülőfalum ! Istenem, de sok gyermekkori emlék újul fel bennem ! Játszótársaim ma felnőtt, vezető emberek. Hiába, az idő kereke nem áll meg. Karád Somogy megyének egyik legnagyobb községe. Gazdag lakói Koppány ivadékok­nak vallják magukat. Ősi ruházatukat híven megőrizték. Zsinóros fekete ruha, csizma itt a férfi viselet. A nők a bő szoknyát hordják- A menyecskék fejdísze jellegzetes. Híres a karádi gyöngyösbokréta. Épen ott­létemkor „érkeztek meg Brüsszelből. Érdekes különösen nekem. Karád, London, Brüsszel stb. Sarlósláncuk csodálni való. A Bokréta életrehíyója jó tanítóm, Happ József, aki maga is írt részleteket a bokrétába. Van egy jelenetünk, a pinceszer . Ennek gazdáját megkértem, ' írjon valamit utinaplómba. írja az alábbiakat: Búcsúlartó andocsiak, meg­hallgató acsaiak, szép lányt tartó igái iák, mezétlábás apátiak, szénégető fiadiak, happ híres- karádiak. — Falkörmöző kölseiek, mészu égető cstepelyiek, jó bort tartó iáirányiak,, cl- hordott bogiáriak, meszesszájú túriak, happ híres karádiak ' Aláírás Harangozó Lajos h. bíró, a karádi gyöngyösbokréta pinceszere« gazdája. Érdemes megtekinteni Karádon a női kézimunkákat is. Soknak kereseti forrás. Amióta a gyöngyösbokrélával kapcsolatban külföldiek is megfordulnak Karádon. kül­földre is csinálnak híres karádi rozmariu- gosf , főként Londonba. Temploma szintén Bíró Mártont dicséri. No, de elég tesz Kávádról Tekintsd meg kolléga és győződjél 'meg ! (Folytatjuk) írógépek kedvezményes közalkalmazott részletakció Continental Partable Stad 340 It pengős harvi résziéire Horváth Miklós j írógép műszerész — ZALAEGERSZEG I «ara a i bwwmwb mmmmammmmmam mumus* __

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom