Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-16 / 62. szám
§kz*2i 8 fillér XXIII. évfolyam 62. szám. 1940. március 16. Szombat. ZA LAME gy »WaffrerSy «ft SsSagS frag /'•*/ >£. >. * “ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Széehenvl-lér 4. Telefoaszám : 128. Felelős szerkesztá*: Herboly Farenc, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délután! órákban. A minissferalniilc nagy beszédet mondott Kassán ESöíizetési árak : egy hónapra 1.59 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Víráfjvaisár'nap jézus ünnepélyes bevonulása Jeruzsálembe. Ez az Ur virágvasárnapja. Pálmák és olajfák lengnek feléje; a tavasz illata csapja meg az Olajfák hegyéről s a nép önkéntes lelkesülése rög- \ tönzött fogadtatásban részesiti. Jézusnak nehéz a szive, fátyolos a szeme ; sirni is tud ; az utca lelkesülését az Isten fia gondolataitól világok választják el. De ezt a nyitányt, a nyilvánosságnak ezt a megnyilatkozását célozta, hogy megmutassa nekünk, hogy szenvedéseinek útjára a pálma- és olajágak tavaszi hajtásai közt lép ; hogy a dicsőség lombja, a pálma s a békének szimbóluma, az olajág jelzik a szén védés mély értelmét. A szenvedés bár teher, de kimondhatatlan kegyelmek forrása is I Ez érzelemmel töltekezzem ; emeljek ki magamnak a szenvedésből és a megvetletésbői nagy kegyelmeket. A világ nem érti a gondolatokat. Az ember degradálja magát türelmetlenség és bizalmatlanság által a szenvedésben ! Azért eltakarja szenvedését, mig Jézus ellenkezőleg a világ figyelmét hívja fel rá; az ember szereti, ha nem látják mások megaláztatását ; Jézus pedig akarja, hogy mennél többen érdeklődjenek ez új, nagy tanítás iránt! Az Ur Jézus szamáron akart bevonulni Jeruzsálembe. A szamár a békének állata; a ló a a harcé. A zsoltáros is mondja : Ök lovakban bíznak, mi pedig az Ur nevében. Mikor a zsidók harciasakká lettek, lovakat kezdtek használni. Jézus is országot akar szerezni nekünk, a7, örök boldogság országát, de nem lovon, harcmezőkön, hanem a lélek küzdelmei, az odaadás, az áldozat s a szolgáló szeretet által; erő s erőszak van itt több, mint [Nagy Sándor Xerxes s Napoleon harcában ; hősök is vannak: „szemérmesek, mint a zárdái lányok, bátrak, mint az oroszlánok“. „íme a te királyod jő neked szelíden“, de erejét érezhíted s csak az áldozat, tehát a hősiesség inspirációival léphetsz nyomába. Fogd pálmádat és olajfaágadat, lengesd meg és mondd: így akarok járni és győzni. Virágvasárnapi hangulatom van; pálmaágak s rajtuk rengő könnyek. De nem baj; ez a hősök hangulata. Sírnom is szabad, de hősnek is kell lennem ! (Prohászka : Elmélkedések). mo<<< 1 Sumner "Rómában Róma, március 16. Sumner Welles pénteken Rómába érkezett és érkezése után azonnal fogadta az Egyesült Államok nagykövetét. Az amerikai államférfi látogatását most még nagyobb érdeklődés kiséri, mint első ízben, mert a berlini, párisi, londoni utjai után ismerik ezeknek az államoknak a békére és háborúra vonatkozó felfogásait. >»»O- <«<Kassa, március 16. Az Egyesült Magyar Párt utolsó üiésén Tost Barna bejelentette, hogy a párt további működésére már nincsen szükség és ezért beleolvad a Magyar Élet Pártjába. Vitéz Jaross Andor ismertette ezután a beolvadás szükségességét. Teleki Pál gróf miniszterelnök mondott ezután beszédet és többek között azt mondta, hogy az ötnegyed évi különélés sokkal hosszabb időt jelentett, mint az elszakitás alatti 20 esztendő. De szükség volt erre azért, mert meg kellett ismerni a visszatért Felvidéknek a csonkaország politikai életét. Nem ismerek különbséget magyar és magyar között és magyarnak tartom azt a németül, szlovákul, vagy más nyelven beszélőt is, aki közösséget érez a magyar állameszmével. Az Egyesült Magyar Párt nagygyűlése után megkezdődött a Magyar Élet Pártja nagygyűlése, amelyen ugyancsak Teleki Pál miniszter- elnök mondott beszédet. — Programmot akkor mond az ember — kezde beszédét a miniszter- elnök, — amikor még nem végzett semmiféle § munkát. Nem azért jöttem ide, hogy szavaza- i tokát gyűjtsék. Ma nincsenek különféle zászlók, csak egy lehet és ez a piros feA nagy olvadás következtében a Zala folyó j már szerdán kilépett medréből és rövidesen viz alá került az egész árterület. Zalaegerszeg mellett a zalalövői vasúti töltés szabott gátat az áradatnak, amely további útjában mindenütt nagy károkat okozott. Több helyen szétrombolta az országutat, a vasúti vágányokat és ezzel forgalmi akadályokat okozott. Zalaszent- iván, Pakod és Zalaszentgrót községekbe behatolt a viz, lakóházakat és melléképületeket döntött össze és sodort el. Az árvíz magassága néhol meghaladja a harmadfélmétert. A zalaegerszegi állomásról csütörtök este már csak Rédics felé indult vonat és pénteken reggel kiment Szentivánba az első összekötő is, de a második már nem tudott kimenni. Mivel Celldömölk felé is lehetetlen volt a közlekedés, Míron Lajos zalaegerszegi postafőnök úgy biztosította a Győr felől irányított postaküldemények megérkezését, hogy telefonon kérte Celldömölköf, irányítsák e küldeményeket Szombathelyen át Zala- szentivánba. Ez meg is történt és Miron Lajos postafőnök teherautón hozatta be Szentivánrói a 262 csomagot és 18 levélzsákot. Az így érkezett küldeményeknek haladéktalan kikézbesítéséről is gondoskodott a postafőnök. Az árvíz Zalaegerszegnek nagy kellemetlenséget okozott a villanyvilágítás megszakításával. Csütörtökön délután az árvizén úszó nagy jégdarabok Zalabér alatt kidöntötték a távvezetéknek hat oszlopát és egynegyed hatkor Zalaegerszegnek már nem volt villanya. Szinte bizonyosra vettük, hogy az árvíz is >}» o «<« A nagy áradás jelentős károkat okozott a vidéken. Zalaegerszeg villany nélkül maradt. Szentivánból pénteken telieraisté hozta be a postát. Zavarok a vasúti közlekedésben hír-zöld lobogó. De nem lehet prograrnmot adni azért sem, mert nem tudjuk, hogy két vagy hat hónap alatt miként fordul a sorén esi: Ezuián foglalkozott azokkal a vádakkal, amelyek azt mondották, hogy nem oldja meg a magyar élet problémáit. Sorra bebizonyította, hogy ezek a problémák már mind törvényesen biztosítják a magyarság további fejlődését. — Megoldottunk olyan feladatokat is, amelyeket öt esztendőre terveztünk és másfél év alatt hajtottunk végre — mondotta a miniszterelnök. Nemzeti önállásunkat mindenképen kötelességünk megóvni, é ezzük a reánk nehezedő hivatást, őszintén megmondjuk azt, amit érzünk és ami a szivünkön fekszik, mert vannak dolgok, amelyeket tudni kell mindazoknak, akik Európa sorsát intézik. Nem a pádok, hanem a társadalom egysége a fontos. Ami engem a báisOiiybaéíiben iart, az a magyar nép, a magvar gazdálkodó és a kisember sorsa — fejezte be nagyhatású beszédét a miniszterelnök.
