Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-01-11 / 8. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG ’1940. Január 11 légi győzelme alkalmából öt a/, arany vitéz ségj éremmel tüntették ki. Ugyanezt a magas kitüntetést kapta meg öt nappal későbben Megszűnnek a vonatokon a A helyi személyvonatok kocsijain néhány évvel ezelőtt táblák jelentek meg ezzel a felírássá] . .Iskolást,iúk részére és Iskolás- le ányok részére . A tanügyi körök és a szülök ugyanis a felnőttek beszélgetéseinek 'esetleges káros erkölcsi kihatásaitól féltették az ifjúságot. Azóta , kiderüli azonban, hogy a magukra hagyott diákok között akadtak min t ahogy mindenütt a ka in k kifogásolhatók akiknek társasága sokkal károsabb hatással van a diákokra, mini a felnőtteké és előnyösebb az a helyzet, íia akár idegen felmásodszor, amikor ugyanis már mint őrmester, a június 9-én vívott nehéz légi harcban újabb győzelmet aratott. külön diákkocsik. nőttek ellenőrzése mellett utaznak a gyen* kék. A baleseti statisztika is kedvezőtlenebb eredményeket mutatott, úgy, hogy a Máv igazgatósága most a diák kocsik beszüntetcsét tervezi A diákkocsik megszüntetése után is érvényben maradnak a tanulóbér elek, vagyis továbbra is lesznek »vonatos« diákok, sőt a Máv igazgatósága azt is tervezi, hogy az iskolaév befejezése után a diákok a szünidei nyaralási helyükre is kedvezményesen utazhassanak. * A magyar széntermelés 1940-ben eléri az évi 120 millió métermázsát Soha nem tapasztalt nagyarányú foglalkoztatással dolgoznak jelenleg a hazai szénbányák. Például Tatán naponta kereken 1000 vágón szenet bányásznák, míg a- normális bányászás legfeljebb napi 800 vágón szokott lenni. Ugyanez az erős foglalkoztatás mutatkozik a többi nagy- és kisbányánál egyaránt. Ennek a nagy tempójú munkának az az eredménye, hogy k az 1939. évi teljes széntermelés meghaladja a 100.5 mi líú méter mázsát, holott 1931-ben a magyar szénbányászat még mindössze 65 millió mázsái produkált, vagyis nyolc év alatt a termelés körülbelül hetven százalékkal növekedett. Ma az a helyzet, bőgj- a Máv fokozott igénybevétele miatt a bányák alig győzik a többirányú szükséglet kielégítését. Ezért feltétlenül további termésfokozást sürgetnek. Normális körülmények között azonban az idei iJdMÖ-es évben is .csak 10 százalékos növelés- lesz lehetséges, a bányák normális kihasználásának sérelme nélkül. A mostani, mintegy 107 millió mázsás termelést 19W. év végére leg feljebb 117—120 mil iő mázsáiéi lehet fokozni. A barnaszén termelése, lignit nélkül az év végére elérheti a 90 millió mázsá'^ ä lignit- termelés körülbelül 7 millió mázsára fokozható, a pécsi feketeszén medencében pedig a mostani 12 mil.ió mázsás termelést körülbelül 13 millió mázsára növelni. A vármegyei árvaszék múlt évi tevékenysége Szeliánszky Nándor, Za a vármegye árva székének elnöke, az árvaszék 1939. évi tevékenységéről jelentést lett a közigazgatási bizottságban. A jelentés érdekesebb adatai a következők: Az 1939. év folyamán nyilvántartott gyárnu ság alatt álló kiskorúak száma \38.661, a gondnokoltaké* 696 volt. Az árvák száma az előző évhez képest 245-lel emelkedett, -a gondnokoltaké 22-vel csökkent. Az 1939. év folyamán az árvaszéknél iktatásra került 39678 ügydarab. Az árvaszék irattárában és egyéb helyen selejtezés hiányában fe gyiilemleit iratok a kezelést megnehezítik és így azok mielőbbi ki selej tezéséne k clren d el és érc 11 mill alatl an u 1 szükség volna. A gyám pénztár készpénzkészlete 1940. ja nuár 1-én : A Vármegyei Banknál elhelyezeti tőke 304.182 P 80 fillér, je.zálogadósoknál kihelyezve 270.251 P 15 fillér, posta takarék pénzt ári számlakivonalon 3.662 P 03 fillér. Összesen : 578.098 P 98 fillér. A gyámpénztár fedezete tehát az elmúlt (évben kimutatott 55-001 P 73 fillérrel szentben 22.094 P 25 fillérre! emelkedett. A Vármegyei Banknál elhelyezett > tőke 54.245 pengőv el eme:kcd ti, a jelzálogos követeléseké csökkent 29.893 P 97 fillérrel, a pos l a laka ré kpén z Iá r L cselt ltszá i ni a maradványa pedig szintén csökkent ,1254 P 60 füllé rrel. ' A gyám pénzt ár elleni készagénzkóvetelések után az 1939. év 1 félévére az előírt rendelkezések szerint 1.4 százalék kamatot fizetett, illetve íil jóvá az árvaszék az egyes kiskor rúak és gondnokoltak javára. A Vármegyei Banknál e helyezett állandó lekötött betét után 4.5 száza.ék kamatot, míg1 a kisebb összegű változó, mozgó betét után 3.75 százalék kamatot kap a gyám pénztár a fennálló rendelkezések szerint. A gazda'arlozások rendezése következtében a Pénzintézeti Központ a kamathozzájárulás összegét az 1939. év 1 felére 1.261 P 73 fillérben állapította meg és utalta ál a gyám- pénztár részére. A gyám pénztári kölcsönök ügyét az árvaszék félévenként felül vizsgálja és olyan esetekben, amikor a hátralékos tőke és kamat- tartozások összege azt szükségessé telte, a kölcsön behajlása iránt e’járás megindítása céljából intézkedett az árvaszék. Az ingatlanok értékében az időközi változások felülvizsgátala óta új és lényeges változások nem voltak eszeibe.ők és így ezjránvban i külön intézkedés nem történt. A gyám pénzt ári kölcsönök kihelyezése ez évben is szünetelt, figyelemmel arra, hogy az adózóknál kibe yeziiető ö szeg meghaladja a bankoknál elhelyezett összeget. A gyám pénz'ái i ké zpénzössze0ek az újabb törvényhatósági határozat szerint a jövőben is az eddigi, módon nyernek elhelyezést. , A gyám pénztári tartalékalap évi kamatjövedelmét, 3100 pengőt B. M körrendelet értelmében az elhagyott, de elhagyottá nem nyilvání ott szegény gyermekek segé yczésére fordították, elsősorban sokgyermekeg vágyom tatan munka és keresetné.külj. családok 12 éven aluli gyermekeit, a bel ügy minizler által a gyámpénzLár tu ajdonában. tartott hadi kölcsön kötvények a apján szociális törekvések elősegítésére uia.t á lamsegélyen pedig azokat a vagyontalan, szegénysorsú károsultakat segélyezte, akiknek nagyobb összegű hadiköl- csönkötvények. vagy pengőre átszámított készpénzér Lékeik voltak a gyám pénztárban ; továbbá olyan családokat, ahol elemi vjrgy vagy jegyét- károsodás folytán a károsodás elhárítását a megsegítés indokolta. X» » » o « « « « Nöikabát és I I Férfi i uha amilyennek lenni kell óth szabónál Finom úri divat »»» o « « * KényszermüDkaszolgálat a megszállott lengyel területeken Berlin, január 11. A lengyelországi főkor- mányzóságban teljes lead ü lel tol folyik az építő munka. A munkákat mUnkakötelesek és munkakényszerszolgá aLosok látják el. Ez utóbbiak közé számi.andók a zsidók. A zsidók részére a munkakényszer1 két évben álla-, pí'lották meg. Ez alaLt az idő alaf: lakóhelyű,-, kön, családjaik körében, vagy lakóhelyükhöz egész közel le jesí lenek szolgálatot. Krakkóban például új piactér burkolásán dolgozí- nak. Zsidók látják el a hófúvás következtében beállott közlekedési zavaroknál a tisztogatási munkálatokat is. A főkormányzóságban nincsenek zsidó munkatáborok a raggály megakadályozása végett. í D » O « « « Néphnmor Érdekes, hogy íróink milyen későn veszik észre a népünk leiké', ea rejlő nagy éríéktv kel. E téren csak a XV1I1 század vége felé tapasztalunk komo y próbálkozásokat. Az ér- deklődés azonban rohamosan növekszik és klasszikusaink egyrésze le jesen rabja lesz a nép eszme, ilá áuan kí á ko ó lehetőségeknek. Elég csak Petőfi, Jókai, Gárdonyi nevét említeni, hogy ráeszméljünk az igazi művészet alapjaira és kimeríthetetlen forrásaira. Az első, aki ebben a tárgykörben elévülhetetlen érdemeket szerzett: f azekas Mihály.., A Ludas Matyi-bau a nép humorizáló kedve, duhaj nóta szerelele és szenvedélyes lánc rajongása tárul elénk. Egymásután szólalnak meg a legszebb magyar dalok a szereplők ajkain. Rémé jük tehát, hogy felejthetetlen lesz a gimnazis'.a cserkészek vasárnap esti előadása a Ku Lúrházban.
