Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-29 / 49. szám
I 1 XXIII. évfolyam. 49. szám. Apa 8 fillér 1940. február 29- CSÜTÖRTÖK ZA LAME GYEI Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc# Szerkesztőség és kiadóhivataí : Zalaegerszeg, SaéehenvI-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.5» P., negyed* évre 4 pengő# — Hirdetések díjszabás szerfal. Húsz esztendő Az 'egész magyar nemzet hálás és öröm teljes szívvel készülődik március elseje nevezetes évfordulójának megünneplésére. Ezen a napon telik te húsz esz Lende je annak, hogy az első nemzetgyűlés kormányzóvá választót la vitéz nagybányai Horthy Miklósi, azt a férfiút, aki a háború és forradalmak megpróbáltatásai után az új, dicsőségesebb sors, útjára vezette a magyar nemzetet. Ünnepeljük tehát Magyarország kormányzójának h iHszieszténdős országlását.- Ezekben a nehéz időkben nem akarja a kormányzó, hogy a nenizei lelkesedése határtalan örömökben leljék, hogy az egész ország káprázatos ünnepi pompában égjen* hogy ünnepi lakomák, ünnepi tűz, ünnepi zene és .szónoklatok áradatában fejezze ki az ország örömét. Mert nagy az örömünk húsz esztendő fölött. A ^egneiiezebb időkben, amikor az összeomlás után a legsötétebb napok virradtak a magyar éleire, vette át az ország kormányának rudját Horthy Miklós. Legendás fehér lovának patkója nemcsak Budapest utcáit dobbantotta, hanem megjelent mindenütt a vidéken. S amerre járt, a nemzet hosszú aléltságából lélegzett föl. Mindenki érezte, hogy itt van már közöttünk az ország igazi vezére, akinek erős keze visszavezeti a nemzet hánykolódó hajóját a nyugodt vizekre Ebben, a reményében nem csalatkozott a nemzet. Horthy Miklós vitte nemzetét hosz- szú rossz álmok után új akarásra s amikor Európa már-már halotti tori üli az évszázados keleti határőr hős te Lem a fölött, megmutattuk, hogy újra talpraálltunk. Hiábat vett körül minket a kisantant roppant tömege, hiába zsugorították össze egykori nagy birodalmunkat kicsi országgá a népek tengerében, mi nem riadtunk, Horthy Miklós vezeteti bennünket húsz éven át s az ő vezetése alatt az ország ismét fényező lett Európa kerek asztalainál. Nemzeti önállóságunk tudatában magunk csináltuk a magunk útját. S ebben tudtunk éjjen újat adni, itt jelentkezett meg végre önállóan az elpusztíthatatlan, győzhetetlen magyar államalkotó jjolnikai gondolat. Régi barátainkat megtartottuk, új barátokat teremtettünk s régi ellenségeink közül is többen felhagylak a múltnak hány Izgatásával, hogy a közös Duna-medencében együtt építhessük a jobb jövőt. A legnagyobb örömben pedig úgyszólván a húszéves országiás előestéjén részesült a nemzet. Ekkor jöttek vissza az édes hazába felvidéki testvéreink s egy hosszú nehéz tel kitartó politikája, valamint a fiatal magyar hadsereg hősiessége lehetővé Lelte, hogy a Kárpátok koszorújánál kezet foghassunk a sokáig nélkülözött ruszin testvéreinkkel. Kur- tyák Iván népe, Rákóczi talpasai ismét itthon vannak. Jól esik a magyar szívnek, amikor látjuk és érezzük azt a szeretetett tiszteletet és tekintélyt, amit Horthy Miklós kormányzó Euró- paszerLe élvez. Nincs ország, amelynek sajtója meg ne emlékeznék a húszéves jubileumról s azt nemcsak magyar, hanem általános európai szempontból is nevezetes eseménynek tartják. Felejthetetlen országvezetői és államférfiúi érdemein kívül különösen kiemelik egyéni hősiességét, lovagiasságát, lelkének finom nemességét s mindama tulajdonait, amelyek népének és nemzetének eszményi férfiúvá avatják. A legszebb ajándék ez egy államfőnek, akinek tekintélye felülemelkedik a felkavart és háborgó Európa hullámain. Húszéves országlásának évfordulóján csendben ünnepelünk, mert ezt ő maga is akarja. Csendben jönnek össze ezren és tízezren jó magyarok s. minden bíbor, kárpit, szónoklás és ünnepi külsőség helyett meggyújtják a Hága, február 29. A hollandi sajtó hosszú cikkben emlékezik meg Horthy Miklós 20 éves kormányzói jubileumáról. A Vaterland című lap azt írja, hogy a kormányzónak az a kívánsága, hogy kerüljék az ünneplést, a magyar népei nem "akadályozza meg abban, hogy őszinte szeretetének ezen a napon tanú- jelét adja. A továbbiakban azt hja, hogy Horthy Miklós volt az, aki felemelte az országot elesettségéből, megteremtette a magyar Leningrad, február 29. A leningrádi katonai körzet parancsnoksága jelend, hogy 23- ika óta Kanéliaban a szovjetorosz előnyomulás további haladást tett. Meghiúsult az ellenség elleniámadási kísérlete és nagy veszteségekkel vonulnak vissza. Több helységet ter a finn-orosz viszályban történő közvetítésről elterjedt hírekkel kapcsolatban nyilatkozott és azt mondotta, hogy a finn nép szívesen fogad minden békeközvetítést, bárhonnan jöjjön is az. A finn-orosz háború fejleményei orokz részről Kar éliában újabb csapatösszevonásokat eredményeztek, de nem sikerült újabb területeket elioglalniok, mert minden igyekezetük megtört a finnek ellenállásán. Karéliábau az oroszok százezer embert, 400 harcikocsit és 300 repülőgépet vesztettek. Finnországban eddig egyráillió ember van mozgósítva a flotta-alakulatokkal együtt. Még százezer emberre, repülöyeszívek öröinmécsesét. Annak melegénél ad hálát Istennek • a magyar nép ezért a húsz esztendőért, s azért, hogy. Horthy Miklóst adta vezérül a nemzetnek. E húsz év alatt, amikor mindent élűiről kellett kezdenünk, egy kis részen visszanyertük már régi halárainkat ; most, amikor már megerősödtünk, adja Isten, hogy régi határainkat a maguk teljességében szerezhesse vissza vitéz nagybányai Horthy Miklós vezetésével a magyar nemzet. hadsereget és háború nélkül visszaszerezte Észak-Magyar ország egy részét. Rónia, február 29. Az olasz lapok részletesen foglalkoznak Horthy Miklós kormányzó személyével és azzal a belső ünneppel, amelyet Magyarország ezen a najpon ül. A lapok ismertetik a magyar képviselőházban benyújtott törvényjavaslatot és beszámolnak a: páriáméul hangulatáról. lométerre állanak. Előrenyomulásunk során 42 erődöt elfoglaltunk. Repülőgépeink a kedvezőtlen. időjárás miatt csak felderítő repüléseket végeztek. pekre és hadianyagra volna szükség ahoz, hogy a nyárig tartani tudják magukat. Viipurinál tegnajj csökkent a szovjet nyomás és a finnek jelentős tüzérségi és légi erőket vontak össze a Viipuri öböl környék kén. Egy orosz hadosztály, amely" tankokkal és ágyúkkal volt felszerelve, a befagyott firin. öböl jegén keresztül akarta megközelíteni Viipurit és döntő csapást mérni a finnekre és Viipuri városát. Ekkor azonban finn repülőrajok az Angliából Im- pott új harcigépekkel felszállónak és bombázták a támadásokra készü» » 5 O « « < Síit Jelent a finn külügyminiszter. Még IOO ezer emberre van szükségük a finneknek. — A harctereken már ott vannak az idegen ümütéiiites csapatok Helsinki, február 29. A finn külügyminiszKülföldi megemlékezések a kormányzóról *»» o ««« Sowjet Jelentés megszállottunk és csapataink Viipurilól 6 ki-
