Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-24 / 45. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5 . V.. ^.7-^ T-r.~^T, —r———— 1940. február 24 BMtttt*egar»na.««s „m.a m Állatgondozók jutalmazása a mezőgazdasági kiállításon A kiváló minőségű tenyészállatok nevelésé* ben mindenkor igen fontos szerepel tplte- raek be az állatgondozók, akiknek lelkiismeretességétől. ügybuzgalmától és az állatok iránti szere tététől függ jelentős részben az állattenyésztés gyakorlati sikere. Mébanyósnak és helyesnek látszik ezért, hogy a te- nyészállatdíjázásokon a tenyésztő gazdaságok Sikeréből és dicsőségéből rész jusson az állat- nevelés terén nehéz és érdemes munkál teljesítő állatgondozóknak is. Épen ezért az országos mezőgazdasági kiállítás és lenyészál- latvásár rendezőbizottsága elhatározta, hogy az ez évi kiállításon meg fogja jutalmazni a budapesti tenyészállalkiállításokon már évek ■óta rendszeresen résztvevő gazdaságokban te- nyészállatok nevelése terén szép eredményeket elért, régen szolgáló állatgondozókat. Erre a szociális szempontból is helyes és nemes célra a földművelésügyi minisztérium máris megfelelő összeget bocsátott a rendezőbizoLt- ság rendelkezésére, de kilátás van rá, hogy más tényezők is megértéssel fogják támogatni ezt a korszerű célkitűzést. Az ez évi kiállításon ünnepélyes; keretek között fogja átadni a rendczőbizotlságí a felajánlott jutalmakat a legérdemesebbnek talált állatgondozóknak, akiket a bizottság a kiállító tenyészetek által tett javaslatok figyelembe* véíclével és az illetékes tenyésztő egyesületek meghallgatásával fog kijelölni. A jutalmazásra vonatkozó ajánlásokat ,a tenyésztő gazdasagoknak március 10-ig kell benyújtaniuk a mezőgazdasági kiállítás rendezŐbizottságához. meghúzódva morzsolgatta hátralévő napjait a különös férfi, akiről most derült ki, hogy teljes harmincöt esztendővel számítolta el magát élete végéről szóló jövendölésében. A titokzatos orosz gróf makkegészségesen ünnepelhette meg az elmúlt esztendőben 80-ik születésnapját és mint hajlott korú pátriárka, esak most hányhatta le szemét végső álomra, amelyről pedig' olyan meggyőződéssel áílítolla, hogy az már 1905-ben bekövetkezik. Felszabadult a cukorrépa Az elmúlt évek cukorrépa szerződése gúzsba kötötte a répatermelőket, mert határozott mennyiség szállítására szólt a megállapodás. Ha rossz volt az időjárás, a termelő nem tudott esetleg1 kötelezettségének eleget tenni, ha pedig jól bevágott a cukorrépa, törhette a gazda a fejét, a többletet hogyan, értékesítse. Természetellenes volt ez a rendszer, mert épen azt a gazdát sújtotta jobban, amelyik jobban gazdálkodott, vagyis egy holdon többet termelt. Hogy ez a rendszer a belterjes gazdálkodás legfontosabb növényének termelésétől elvette a gazda kedvét, s így súlyosan visszahatott mezőgazdaságunk belterjességére, azt felesleges bővebben hangsúlyozni. De felszabadult a cukorrépa ! Isméi területben állapodtak meg a gyárak, a jó gazda tehát ismét ragyoglathatja termelői tudását. A cél ismét: minél nagyobb termést kai. holdon ^ ként. t Ismét kifizeti magát a niélyművelés, a gondos ápolás, ismét tág tere nyílik a helyes trágyázásnak. Frissen istálótrágyázott földbe cukorrépa nem való. A szerződések is tiltják. | Műtrágyák fokozott alkalmazása ezért a jel- | szó : szuperfoszfát elsősorban és pedig nagy I adag. A többi műtrágyákból szükség szerint. A szuperfoszfát a minőségre is kedvezően hat, ez az átvétel síma lebonyolításának i^g>ik i biztosítéka. Dáridóznak az izóíámpa-házaíók Közismert személyiségek, intézmények nevével már számtalan visszaélés történt. A közönség már nem igen adakozik! a pvűitőívekre és jelenleg a pénzszerzés legújabb módja az előkelő iparvállalatok megbízottjaként jelentkezni. v Kétségkívül a legismertebb vállalatok közé tartozik a Tungsram gvár, amelv az áram- takarékos, újfajta Krypton lámpákat készíti, Egyszercsak megjelenik egy bőbeszédű úriember, akit »egyenesen a gyár küldött«, előhúz egy új lámpacsodál és el is adja jó borsos áron. A lámpák persze nyomába sem érnek a Krypton izzóknak és az illető »megbízott« közönséges csaló. Az ilyen házalókkal szemben a közönség annál is inkább legyen óvatos, mert ezek legtöbbször árdrágítást is elkövetnek. Hogy ennek milyen szigorú a büntetése, azt a közelmúltban hozott ítéletek mutatják. Legajánlatosabb igazoltatására rendőrt hívni, bár sokszor még a rendőrség is tehetetlen. A közelmúltban például az egyik nagy vidéki városban a házalók úgylátszik jó üzletet csinálhatlak, mert este n%gy dáridót csaptak a szállodában. Közben a délelőtt eladott csodalámpák már ki is égtek és több feljelentés futott be a kapitányságra. Éjfélkor a házalók hirtelen eltűntek és mire a rendőrség megérkezett, már csak üres szállodai szobát talált.. — Az idegrendszer megbetegedéseinek kezelésében a bélműködés elrendezése a tisztán természetes »Ferenc József«, keserűvíz használata által — reggelenként éhgyomorra egy; kis pohárral bevéve — sok esetben elengedhetetlenül szükséges ! Kérdezze meg orvosát! Meghalt Krasnovics gróf, aki mindenkinek moninQnlía halálát I I I VUJUWV8 IU E SUSviiVi *« Csak saját halála napját számította el harmincöt évvel Páris, február. A francia főváros egyik külvárosában, Pantin szegény negyedében költözött el az élők sorából a cári Oroszország egy különös személyisége. Teljes elhagyaloltságban, a leg- -súlyosabb gondok között tengődve lölLöLLe napjait Karasnovics Iván gróf, a Prcobja* renszky gárdaherceg egykori délceg kapitánya, aki a századforduló idején Szentpétervár főúri társadalmának valósággal »kísérteties« nevezetessége volt. A dúsgazdag fiatal gárdaliszt állítóán azzal a megdöbbentő adottsággal rendelkezett, hogy bárkinek első látásra meg jósolhat la a halálos óráját. A gróf annakidején úgy tűnt fel a cári főváros szinte a rögeszméig babonás társadalmában, mint valaki, aki a gonosszal cimborái. Ismerősei titokzatos, természetfölötti hatalommal rendelkező személyiségnek tartották. Barátai és hívei vakon engedelmeskedtek utasításainak, ellenfelei .rettegtek tőle és ő maga a legkevésbé sem csinálL titkot abból, hogy bárkinek első látásra, szinte csalhatatlan pontossággal megjövendölheti, élete mikor ér véget. Maga a gróf meghitt körében: egy különös állománnyal magyaráizta megdöbbentő »jós-képességeit«. Állítólag egy alkalommal, amikor épen udvari bálon vett részt, amely tudvalévőén a békebeli orosz birodalom legfényesebb eseményei közé tartozott, keringőre hívta fel egy fiatal hölgyismerősét. Alig fordultak azonban néhányszor a Téli Palota fényárban úszó tánctermében, amikor Karasnovics gróf halálsápadtan bocsátotta el táncosnőjét... Tágranyílt szemmel, szinte eszelős pillantással tekintett körül. Úgy látta hirtelen, mintha a csipkés selyem ruhában nem viruló szépségű, fiatul leány, hanem csontváz lejtené vele a kering öt. Karasnovics gróf megdöbbentő látomása állítása szerint utóbb tragikus módon valóra vált! A fiatal leány néhány nappal az ünnepi est után váratlanul meghalt. A »haláljós-« gróf természetesen nem tartotta titokban fantaszLikus élményét s már ez az eset is elegendő lett volna ahoz, hogy a kísérteties történetek iránt annyira fogékony szentpétervári társadalom körében nevezetessé váljék. Nem sokkal később azonban más körülmények között újból megismétlődött Karasiiovies gróf látomása. A gardatiszt ekkor vadászaton vett részt és vadásztársai közút ijesztő hidegvérrel hárommá] is közölte halála napját, sőt óráját is. A megrendítő jóslat mind a három esetben valóra vált. Ettől kezdve Ka.ra^novi^1* °'róf mini ■calami varázsló, vagy boszorkánymester tűnt fel Oroszországban, bármerre járt. 1905-ben azután különös változás men* végbe a titokzatos gárdatisztben. A gróf kilépett ezredéből, túladott birtokain, pénzzé tette kastélyát, műkincseit és szinte esztelenül költekezni kezdett. Rövid hónapok alatt az utolsó rubelig eltékozolta vagyonát. Elképedt ismerőseinek kijelentette, hogy ez egyszer ő maga. is találkozott a halállal es tudja, hogy napjai meg vannak szám Iáivá. A halál jós« azonban nyilván elszámíl halta magát a saját esetében, mert bármennyire is várt rá, a halál csak nem jelentkezeti... A koldusbotra jutott Karasnovics gróf a legnagyobb-nélkülözések között tengődött egy ideig fantasztikus hírnevének egykori színhelyén, míg végül néhány ismerőse ínegkö- nyörült rajta s lehetővé telte, hogy Páris- ba költözzék. Itt azután szerény életjáradekot biztosítottak számára abban a föltevésben, hogy Karasnovics legfeljebb néhány hónappal, esetleg egy évvel tévedhetett saját »jóslatában«. A francia fővárosban szerényen